Százmilliók után fut az állam a dugába dőlt szupernyilvántartás miatt

2010.11.11. 14:39

Több százmillió forintot fizetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy cégnek, amelyet még a Gyurcsány-kormány bízott meg egy állami vagyonnyilvántartás kiépítésével. A vagyonkezelő most megpróbálja visszaszerezni a pénzt, ami várhatóan nehéz lesz. A fejlesztéssel többször csúszó céget ismeretlen körülmények között, egy NBH-s listáról választották ki korábban.

Visszaköveteli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt a pénzt, amelyet az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítéséért fizetett korábban a munkával megbízott Idom 2000 Konzulens Zrt.-nek - derül abból az írásos válaszból, amelyet az MNV küldött az [origo]-nak. Az MNV nem részletezte, hogy pontosan mekkora összegről van szó, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint azonban júniusig nettó 686 millió forintot fizetett ki a magyar állam a cégnek.

Az MNV még a Gyurcsány-kormány idején, 2008. október 10-én kötött szerződést az állami vagyonnyilvántartási rendszer - az úgynevezett Everest rendszer - kiépítésére az Idom Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztette ki a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert is. A szerződést az MNV korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós írta alá, akit a sukorói ingatlancsere miatt szeptemberben őrizetbe vett az ügyészség. A vagyon-nyilvántartási rendszernek az lett volna a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - például földbirtokokat, műkincseket, különböző cégekben lévő részesedéseket -, illetve ezek életútját

Hosszú pereskedés jöhet

Eredetileg azt tervezte az MNV, hogy 2008 végén működésbe léphet a rendszer, ehhez képest a többször módosított, szerződésben rögzített május 16-i határidő lejárta után sem volt működőképes. Az MNV új vezetése ezért augusztus 23-án úgy döntött, azonnali hatállyal eláll a szerződéstől, és visszaállítja a szerződés megkötése előtti állapotot. Ennek részeként az MNV október közepén visszaszolgáltatta a cégnek a munka során keletkezett fejlesztési anyagokat, valamint követelte, hogy az eddig kifizetett vállalkozási díjakat, illetve ezek késedelmi kamatait fizesse vissza a cég.

Azon kívül, hogy nem készül el a nyilvántartó rendszer, más hátránya is származhat az MNV-nek a szerződés felbontásából. Az [origo] birtokába került szerződésből - amelyet az MNV korábban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adott ki - az derül ki, hogy az MNV-nek kötbért kell fizetnie abban az esetben, ha felmondja a szerződést. Többek között ezért írta az MNV-ről szóló jelentésében az ÁSZ, hogy a szerződés átgondolatlan és hátrányos az MNV számára. Az ÁSZ idézett egy májusi, MNV-s előterjesztést, e szerint, ha a cég hibájából bontják fel a szerződést, az MNV-nek abban az esetben is 140 millió forintot kell fizetnie. Az MNV korábbi vezetése erre hivatkozva nem bontott szerződést a fejlesztéssel korábban is többször késő céggel.

Az MNV és az Idom Zrt. egymással szembeni követése valószínűleg elhúzódik. Erre utal, hogy a felek még a korábbi vitáikat sem tudták rendezni. A rendszert három fázisban fejlesztette volna ki a cég, de már az első fázis teljesítésével is csúszott, amiért az MNV kötbért követelt. Az ennek jogosságáért indított pert első fokon megnyerte az MNV, a cég azonban fellebbezett, a másodfokú eljárás jövő februárban indul. A vitás helyzetről szerettük volna megkérdezni az Idom Zrt-t, Schäffer Istvánt, a cég tulajdonosát azonban csütörtökön nem sikerült elérnünk telefonon. Schäffer korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy nemzetközi sztenderdek alapján kötötték a szerződést, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerződés felbontását szabályozó feltételekben. A késéseket azzal magyarázta, hogy időközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát.

Az NBH küldte a listát

Az ÁSZ kifogásolta azt is, hogy rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásra csak a minimális számú, vagyis mindössze három céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom Zrt. tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végső árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit első ajánlatában kért az Idom Zrt. a munkáért. Az ÁSZ szerint a drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny. Az MNV kérdésünkre nem kívánta elárulni, hogy kik voltak a visszalépők. Mindössze annyit közöltek: mivel állami vagyonról volt szó, ezért különleges biztonsági intézkedések előzték meg az eljárást, a lehetséges szállítók listáját a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) küldte meg.

Az MNV válasza szerint az Idom Zrt. kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy korábban a cég fejlesztette ki a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert, illetve a népesség-nyilvántartó rendszert is. Az Idom Zrt.-t tavasszal számos kritika érte azért, mert az egyik, a választási szoftver fejlesztésében részt vevő alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élő, marokkói férfi tulajdonába került. Lázár János, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz parlamenti képviselője áprilisban azt mondta: megdöbbentő, hogy a parlamenti választások előtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég eltűnt a semmibe. A Bajnai-kormány erre reagálva azt közölte, hogy a cég eltűnése nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

A vagyonnyilvántartó kifejlesztését követő egyik állami tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a rendszer nem volt képes például arra sem, hogy az állami tulajdonban levő társaságokat a számviteli törvénynek megfelelően tartsa nyilván. Ebben közrejátszott az is, hogy az MNV nem tudta megfogalmazni, hogy pontosan mire van szüksége. Az ÁSZ a jelentésében erről azt írta, hogy az MNV a rendszerrel szemben támasztott számon kérhető követelményeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK