A mostani érettségizők egy része nem jutna be a felsőoktatásba a 2014-től érvényes követelmények alapján, de nem azért, mert butábbak, hanem mert az érettségi túl könnyű - mondta az [origo]-nak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az átjárhatóságot és a kétszintű képzést nem kell félteni az új felsőoktatási törvény koncepciójától, az államtitkárság javaslatait kritizáló Pokorni Zoltán pedig szerinte csak egy szűk csoportot képvisel a Fideszben.

Pokorni Zoltán kedden azt nyilatkozta, hogy az ön államtitkársága nem egyeztetett a felsőoktatási törvény koncepciójáról.
Sajnos nem jól emlékszik Pokorni úr. Szeptemberben én magam adtam át neki a felsőoktatási törvény koncepciójának egy 85 százalékig kész változatát, egy hónappal később pedig postán küldtem el neki a majdnem kész változatot, valamint a magán e-mail címére a közoktatási törvény koncepcióját is eljuttattam. Ezenkívül időpont-javaslatot tettem az egyeztetésre, de sajnos nem reagált rá. Nyilvánvalóan valami félreértés lehet, hogy mindezek után a sajtóban olyan nyilatkozatok jelentek meg, amelyek megkérdőjelezik a tárca egyeztetési hajlandóságát. Az tény, hogy érdemi eszmecsere nem történt az elmondottak okán. Ám, ha csak annyi időt áldozott volna arra, hogy felhívjon, és elmondja álláspontját, mint amennyit az utóbbi napokban a sajtónak szentelt, akkor vélhetően már a legtöbb szakmai kérdést tisztázhattuk volna. Ezt a vitát nekünk, kettőnknek és frakcióinknak kell rendeznie. A probléma egyébként nem úgy merül fel, hogy a Fidesz és a KDNP között ellentét van a felsőoktatás kérdéseit illetően. Én magam a Fidesz Kulturális Tagozatának az elnöke vagyok, a koncepció kidolgozásában ott volt a tagozat teljes felső- és közoktatási szekciója. A Fidesz sokarcú párt, ebből Pokorni Zoltán egyetlen áramlatot képvisel. Neki ez a véleménye. Nekünk, a Fidesz Kulturális Tagozatában és a KDNP-ben részben más az álláspontunk. De minden jobbító szándékú javaslattal szemben nyitottak, kompromisszumkészek vagyunk.

Pokorni Zoltán kritikája nem a Fidesz véleményét tükrözi?
Nem a teljes Fideszét. Értékrendbeli, pedagógiai, filozófiai különbségek vannak javaslataink között, amelyeket közelíteni kell.

Született egy törvény a nyáron, fideszes oktatáspolitikusok, köztük Pokorni Zoltán javaslatára, ami arról szól, hogy a felvételihez 2013-tól egy emelt szintű érettségit fognak előírni, kormányrendelet alapján. Ehelyett az önök koncepciójában már két emelt szintű érettségi előírása szerepel. Miért tartalmaz mást a koncepció, és miért nem készült el a kormányrendelet sem?
Azzal a szakértői csoporttal, akikkel én dolgozom, kezdettől azon az állásponton voltunk, hogy új alapokra kell helyezni az egész érettségit. Felmerült, hogy ha a nyáron elfogadott törvényt életbe léptetjük, az óriási fizikai és anyagi energiákat köt le, miközben csak egy tanévre lesz érvényes (az új felsőoktatási törvénynek azt a részét, amely két emelt szintű érettségit ír elő, 2014-től alkalmaznák). Ezért a költségvetést megalapozó salátatörvényben ott szerepel a nyáron elfogadott törvény módosítása, amely elnapolja, illetve a megalkotandó oktatási törvények hatáskörébe utalja a kérdés rendezését. A nyáron született törvény költségigénye meghaladta volna a kétmilliárd forintot. Amikor azt sem tudjuk, hogyan tömködjük be a költségvetési lyukakat, egy ilyen - kétségtelenül javító szándékú - intézkedést több mint kétmilliárd forintért, egy évre meghozni nem lenne bölcs döntés. Egyébként elkezdtünk a nyári módosítás megvalósításán dolgozni, összegyűjtöttük a felsőoktatási terület javaslatait, de nem lett volna könnyű közös nevezőre hozni az egymástól gyakran eltérő álláspontokat. Voltaképpen jobb, hogy így alakult, mert nem szabad ismét elhamarkodottan lépni.

A két emelt szintű érettségi előírása nem jár még magasabb költségigényekkel?
Az egész érettségit új alapokra helyezzük. Ennek lesz természetesen költségigénye, de az új érettségi koncepcióban az emelt szintű érettségi nem ugyanazt fogja jelenteni, mint ma. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb, átláthatóbb rendszert dolgoztunk ki. A követelményszint bizonyos esetekben kicsit alacsonyabb lesz, de az elégségeshez elegendő szint emelkedni fog, tehát sok újdonságot fog hozni az új érettségi eljárás. A jelenlegi érettségi erényeit megőrizni, a gyenge pontjait pedig javítani akarjuk, és az egészet összekötjük a felsőoktatás átalakításával.

De megmarad a kétszintű érettségi rendszer?
Igen, ez a szándékunk.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A felsőoktatási javaslat szerint a vidéki főiskolákat is meg akarják tartani. Hogyan maradhat fenn változatlanul az infrastruktúra, miközben egyre kevesebb a hallgató, mert kevés a gyerek? Csökkenti majd a hallgatók számát várhatóan az is, hogy az új koncepció szerint szigorúbbak lesznek a követelmények a felsőoktatásban, mint ma.
A gyerekszám valóban csökken, ha nem is drasztikus mértékben, az viszont az ország és természetesen a felsőoktatás érdeke is, hogy a legjobban felkészült diákok kerüljenek be az egyetemekre, főiskolákra. Ők nincsenek kevesebben, mint korábban. Az új koncepció alapján a fiatalok egy része mostani felkészültségével valószínűleg nem juthatna be a felsőoktatásba. De nem azért, mert a diákok kevésbé okosak lennének, mint korábban, hanem mert az érettségi követelmény annyira alacsony, hogy rontja a fiatalok tanulási hajlandóságát, nem ösztönzi őket nagyobb teljesítményre. Természetesen nem vagyunk felelőtlenek, úgy fogjuk bemérni az érettségi követelményszintjét, hogy az összes keretszámot betölthessük. A keretszámok pedig nem fognak csökkenni. Vagyis nem helyes kalkuláció, hogy csökkenteni akarjuk a felsőoktatásban tanulók számát, nincs ilyen hátsó szándékunk. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne botcsinálta diplomások árasszák el az országot. Ha a mostani rendszer így maradna, hazánk hosszú távon versenyképtelenné válna.

A jelenlegi közoktatási rendszer képes arra, hogy rövid időn belül, vagy amire ez a törvény hatályba lép, úgy készítse fel a gyerekeket, hogy meg tudják ugrani az új érettségi szintjét?
Eddig nem nagyon volt rá példa, hogy párhuzamosan készült volna az új köz- és az új felsőoktatási törvény.  Mi éppen azért döntöttünk a munka ilyen ütemezése mellett, hogy a minőségjavító követelmények, elvárások teljesíthetők legyenek. Az új közoktatási törvény koncepciójának része az az új érettségi, amely tökéletesen harmonizál a felsőoktatási törvényben megfogalmazásra kerülő felvételi követelményekkel. Az új szabályozás ezen része legkorábban a törvény kihirdetését követően, a harmadik évben jelenhet meg a gyakorlatban.   Tehát lesz felkészülési ideje a közoktatásnak, és ettől joggal várható, hogy a változás nem fog traumát okozni a fiataloknak. Ha menetközben a tervezett tempó túl gyorsnak bizonyul, akkor még egy évvel megtoldható a rendszer bevezetésére biztosított idő. Nem arról van szó, hogy 2011 szeptemberétől lesújt a hóhér bárdja, hanem terveink szerint 2014-ben az egyetemek és főiskolák kapuin a mostaniaknál sokkalta jobban felkészült diákok sétálnak majd be.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Ön szerint melyek azok a lényeges elemei az osztott felsőoktatási képzést bevezető Bologna-rendszernek, amelyet érdemes megtartani? A koncepció alapján úgy tűnik, kevés tartalmi elem marad meg azon kívül, hogy továbbra is lesznek olyan diplomák, amelyeket alapszakosnak vagy mesterszakosnak neveznek.
A bevezető szövegben egyértelművé tettük, hogy ez kerettörvény lesz, amelyben ki akarjuk nyitni a kapukat, meg akarjuk nyitni a lehetőségeket. Vagyis ebben csak annyi szerepel, hogy feloldjuk a bolognai rendszer merevségét, ezáltal egy időben létezhetnek majd, egymás mellett az osztott és osztatlan képzések. Az érintett felsőoktatási területekkel egyetértésben szakonként felül fogjuk vizsgálni, hogy hol tartsuk meg a kétszintű képzést, és hol vessük el. Soha nem mondtuk azt, hogy el akarjuk törölni a Bologna-rendszert, csak a felülvizsgálat lehetőségét adtuk meg a törvényben. A konkrétumokat pedig a törvénnyel párhuzamosan, vagy közvetlenül azt követően alacsonyabb szintű jogszabályokban rendezzük.

Az intézmények közötti átjárhatóság elvének nem felel meg a kétféle alapszakos diploma bevezetése. Ha létezik egy gyakorlati és egy akadémiai alapszakos diploma, akkor egyáltalán nem világos, hogy a hallgatók hogyan tudnak az egyik képzésről a másikba átmenni.
Éppen azért nevesítettük ezt a kétfajta képzési ágat, hogy például akik tovább tanulnak mesterképzésben, mondjuk tudós pályára készülnek, azok számára ésszerűsítsük a folyamatot: ne kelljen fölöslegesen megállniuk harmadév után szakdolgozat írására. Azoknak pedig, akik megállnak, és BsC diplomával kimennek a munkaerőpiacra, ne kelljen egy sor, számukra kevésbé hasznosítható elméleti órát abszolválniuk. Hogy az átjárás hogyan valósítható meg, ez valóban a lehető legkomolyabb kérdés, erre szakonként kell megadni a választ. Az átjárás lényege egyébként elég egyértelmű: a kreditbeszámítás. Miután négy éve elkapkodva vezették be a kétciklusú képzést, nagyon sok szakon az első három évbe zsúfolták be azt a tananyagot, amit korábban öt éven keresztül tanítottak. Függetlenül attól, hogy a fiatalnak a pályája, az alapképzést követően később a mesterfokon és doktori iskolában folytatódik-e, vagy éppen befejeződik. Ezáltal a jelenlegi rendszer nem tudja elfogadható módon teljesíteni a kettős elvárást, hogy továbblépést is biztosítson az elméleti képzés felé, és a munkaerőpiacon alkalmas diplomát is adjon. Az átjárás lehetőségét a törvényben rögzítjük, a részletek kidolgozása pedig elkezdődött, és megjelenik majd a követő jogszabályokban. Meg szeretném még jegyezni, hogy a bolognai rendszer felülvizsgálata valamennyi európai országban napirenden van. Nem egyedülálló az, amibe belefogtunk.