Indokolatlan volt a Kossuth tér 2006-os kordonjának fenntartása

Az ORFK nem tudta a bíróságon bizonyítani, hogy indokolt volt a Kossuth tér lezárása a 2006-os zavargások vége után, novemberben. A kordonok felállítását Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány rendelte el, a Helsinki Bizottság viszont bíróságon támadta meg a lezárást, amelynek hatályát novemberben meghosszabbították.

Indokolatlanul tarotta felln a Kossuth tér lezárását a rendőrség 2006 novemberében - mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) az ORFK és a Helsinki Bizottság között zajló perben. Ezzel a Helsinki Bizottság nyert pert, miután az FB kimondta, hogy a rendőrség nem tudta igazolni, hogy 2006 novemberében után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya, indokoltan tartotta fent a Kossuth tér lezárását.

Gergényi először 2006. október 23-án rendelte el, hogy kordonokkal zárják körbe az akkor már hetek óta tüntetések színhelyéül szolgáló kossuth teret. Az október 23-i zavargások után a lezárást fenntartották, sőt, november 22-én kelt intázkedésében Gergényi meghosszabbította annak fenntartását.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf 2007 januárjában megpróbált átmenni a téren, de az ott szolgálatot teljesítő rendőrök megakadályozták. Ezután panasszal fordult a rendőrséghez, mondtván, hogy az eredetileg jogszerű lezárás meghosszabbítására és fenntartására megfelelő indok nélkül, és ezért a mozgásszabadságot jogsértő módon korlátozva került sor - áll a bizottság közleményében.

Az ügy több rendőrségi és bírósági fórumot megjárt, majd az ORFK 2010 januárjában elutasította a panaszt. Arra hivatkoztak, hogy "a rendőrség elemző, értékelő munkája alapján megállapítható volt, hogy a korábbi, szűkebb kordon nem elégséges az Országház és a képviselők védelmének biztosítására, ezért fent kell tartani a tér egészére kiterjedő kordont". Ezt a döntést támadta meg a Helsinki Niottság a bíróságon.

Az FB az eljárásban arra kötelezte az ORFK-t, hogy iratokkal igazolja: ténylegesen folyt elemző, értékelő tevékenység, és ennek eredményeként valóban olyan következtetésre juthatott a rendőrség, hogy a tér nagy részének lezárása nélkül nem garantálható a védett személyek és létesítmények biztonsága. A Helsinki Bizottság közleménye szerint a rendőrség ennek nem tett eleget, illetve csak két olyan dokumentumot küldtek el a bíróságnak, amelyek a korábbi időszakra vonatkoztak.

Emiatt az FB azt állapította meg, hogy a rendőrség nem tudta megindokolni a Kossuth tér nagy részére kiterjedő kordon fenntartásának szükségességét. Ennek hiányában a mozgásszabadság korláűtozása a téren jogsértő.