Az Ab elnöke szerint mindenkinek el kell fogadnia a döntéseiket

Paczolay Péter Alkotmánybíróság elnöke AB
Vágólapra másolva!
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy szerdai könyvbemutatón azt mondta: fontos, hogy a többi hatalmi ág is elfogadja az alkotmánybírósági ítéleteket. Paczolay közölte: bár a kormány és az Ab szembekerülhet egymással, a feszültségnek azonban nem kéne konfliktussá éleződnie. A parlament kedden szavazta meg az Ab jogkörének korlátozását.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt hetek Alkotmánybíróságot (Ab) érintő eseményei és vitái során háttérbe szorult az Ab-nek az a funkciója, hogy a testület az alkotmány hiteles értelmezője - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke szerdán Az értelmezett Alkotmány című, az elmúlt 20 év alkotmánybírósági ítélkezési gyakorlatát átfogó kötet bemutatóján.

Paczolay szerint az alkotmány értelmezése nem lehet egyetlen szerv privilégiuma sem, elvileg mindenki számára nyitott lehetőség. Szerinte ezt a funkciót a legcélszerűbb olyan intézményre bízni, amely a legkevésbé függ a választók akaratától, a legkevésbé van kiszolgáltatva rövid távú érdekeknek.

Az Ab elnöke közölte: amellett, hogy az Alkotmánybíróság hivatott az alkotmány hiteles értelmezésére, szükséges, hogy a többi hatalmi ág elfogadja és kötelezőnek tekintse magára az alkotmánybírósági ítéleteket. "Ha nem ez lenne a helyzet, bármelyik hatalmi ág a saját kénye-kedve szerint értelmezhetné az alkotmányos rendelkezéseket" - mondta.

A demokratikus jogállamok természetes belső feszültsége a demokratikus többségi elv és a többségi hatalmat korlátozó alkotmányosság között áll fenn - mondta az elnök. Hozzátette: a többségi felhatalmazás alapján cselekvő kormányzat hatékonyságra törekszik, és ez szembekerülhet az államhatalom korlátozására törő alkotmányossággal. Az viszont nem szükségszerű, hogy ez a feszültség konfliktussá éleződjön - mondta.

"A demokrácia és az alkotmányosság együtt kell, hogy éljenek és egyidejűleg érvényesüljenek. Ez akkor lehetséges, ha a hatalmi ágak - jelen esetben a törvényhozás, a kormány és az Alkotmánybíróság - tiszteletben tartják egymást" - mondta Paczolay Péter. Szerinte a demokrácia és az alkotmányosság feszültsége nem feloldhatatlan.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője október végén jelentette be, hogy módosítani kívánja az alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (ilyenek a költségvetést érintő jogszabályok és az adótörvények). A javaslatot Lázár az után vetette fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

Az ellenzéki és kormánypárti kritikák után Lázár finomította az elképzelését. A parlament alkotmányügyi bizottsága által benyújtott - Lázár alkotmánymódosító javaslatát módosító - indítvány szerint az Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat. Ezt a módosító indítványt a múlt szerdán a parlament kormánypárti többsége elfogadta.

Kedden, a zárószavazás előtt újabb módosító javaslatot nyújtott be Lázár, amely tovább szigorította az Ab eljárását: az alkotmányban mondta ki, hogy a testület nem is tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, hacsak a beadványt benyújtó eleve nem a korábban felsorolt alapjogok sérelmére hivatkozik. Ez jelentősen csökkenti annak a valószínűségét, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánít egy adótörvényt, de az akkor is hatályban marad, mert a testületnek nincs joga megsemmisíteni. Az Ab jogkörének szűkítéséről szóló alkotmánymódosítást kedden szavazta meg a parlament.