Az okozott kártól függetlenül bűncselekménnyé minősítené a falfirkálást Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő, akinek javaslata szerint közérdekű munka vagy pénzbírság mellett akár egy év börtönnel is lehetne büntetni a graffitiseket. A képviselő szerint a törvény ismeri a tevékeny megbánást, vagyis lehetőség lenne arra is, hogy a tettesek eltávolítsák a firkákat.

Akár egy év szabadságvesztéssel is büntetné a falfirka elhelyezését Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő, a budapesti I. kerület polgármestere. Nagy szerdán nyújtott be a büntető törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz egy módosító indítványt, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése a rongálás egy minősített esete, amely értékhatártól függetlenül bűncselekmény, és közérdekű munkával vagy egy évig terjedő szabadságveszéssel lehet sújtani.

Nagy kezdeményezi azt is, hogy a Btk-ban rögzítsék a falfirka fogalmát, amely úgy szólna: az  festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. A módosító javaslat indoklása szerint a "falfirkák rohamos elterjedése, a graffiti-jelenség nyomasztó eszkalációja miatt" van szükség a büntetőjogi szabályozás megváltoztatására.

A képviselő szerint a falfirka elleni küzdelemben önmagában nem jelent megoldást, ha sokmillió forint elköltésével próbálják meg helyrehozni az okozott károkat, és a büntetőjog jelenlegi eszközrendszere önmagában nem bír elegendő visszatartó erővel. Nagy szerint a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó falfirkálás bűncselekménnyé minősítése azzal az előnyös következménnyel is járna, hogy lehetőség nyílik a a büntetőjog által nyújtott eszköztár alkalmazására is, amelyek elsősorban a munkavégzésre, a jóvátételre, illetve az eredeti állapot helyreállítására helyezi a hangsúlyt.

Az indoklás szerint lehetőség lenne a pártfogó felügyelet alkalmazására, vagy akár közérdekű munka kiszabására is. Emellett a Btk. ismeri a tevékeny megbánás lehetőségét is, amely értelmében nem büntethető, aki háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vagyon elleni bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon az okozott sérelmet jóvátette. Nagy szerint a tevékeny megbánás lényege, hogy az okozott kárt az elkövető maga tegye jóvá, jelen esetben például az összefirkált vagyontárgy megtisztításával.