Nem titkolható a Mal privatizációs szerződése az ombudsman szerint

Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint közérdekű adatnak számítanak a Mal Zrt. privatizációs szerződései, így az állami vagyonkezelőnek ki kell adnia azokat. Az állásfoglalás szerint az alumíniumipari privatizáció esetében nem lehet üzleti titokra hivatkozni, mivel a hajdani Hungalu Rt. állami cég volt, amely állami vagyonnal gazdálkodott.

Közérdekű adatnak számítanak az alumíniumipari társaságok privatizációs szerződései, ezért azokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek ki kell adnia - közölte Jóri András adatvédelmi biztos. Jóri állásfoglalása szerint az MNV közfeladatot ellátó szerv, illetve a privatizáció idején a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. egy kizárólagos állami tulajdonban lévő cég volt, ezért a vagyonáról szóló szerződések nyilvánosak.

Az [origo] az október 4-i vörösiszap-katasztrófa után két nappal kereste meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), hogy adják ki számunkra az ajkai timföldgyárat, így az átszakadt iszaptározót is működtető Magyar Alumínium (Mal) Zrt-t érintő privatizációs szerződéseket. A minisztérium szerint azonban a felügyelete alatt álló MNV az illetékes. A cég nem adta ki a szerződéseket, hanem az adatvédelmi biztoshoz fordult állásfoglalásért.

Az adatvédelmi biztos szerint a közérdekű adatok, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló kérelmet csak akkor lehet megtagadni, ha a kért információ minősített adat (például államtitok), döntés-előkészítéssel kapcsolatos adat, illetve üzleti titok. A polgári törvénykönyv szerint viszont nem minősül üzleti titoknak az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat.

Az egykori Magyar Alumíniumipari Trösztöt 1991-ben szervezték át Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. néven. A 1993-ra minden állami segítség (járuléktartozás elengedése, tőkeemelés, hitelátvállalás) ellenére hatalmas, majdnem 10 milliárdos adósságot halmozott fel. A Horn-kormány idején, 1995-ben felpörgették az alumíniumipar privatizációját, ebben az évben hozták létre a Mal elődjének számító Magyar Alumínium Kft.-t, amely utána többször átalakult (a nagyvállalatról, illetve tulajdonosairól itt olvashat további részleteket).

Az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottsága készített egy jelentést az alumíniumipari privatizációról, amely szerint az alumíniumipari óriáscég, a Hungalu "értékesítése során a magyar államot jelentős mértékű veszteség érte". A jelentés szerint a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el. Szabó Pál - aki 1995-'96-ban a Hungalu vezérigazgatója volt, 2008-tól pedig közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek nevezték ki - a jelentést egy interjúban elfogultnak nevezte.