Jól is elsülhet a pénzes betegek előre engedése

2010.11.20. 13:26

Előrébb kerülhetnének a kórházi várólistákon azok a betegek, akik fizetnek az orvosi beavatkozásért - ez a javaslat szerepel az egészségügyi államtitkárság vitairatában. A Borsod megyei kórház főigazgatója szerint ez nem azt jelenti, hogy akinek pénze van, az hamarabb jut ellátáshoz, sőt, a javaslattal javulna minden beteg helyzete. Egy betegjoggal foglalkozó jogvédő szerint azonban vannak csapdák az ötletben és az orvosi kamara elnöke is aggályosnak érzi a javaslatot.

Pénzzel lehetne kiváltani a sorbanállást a kórházi várólistákon - ezt a lehetőséget veti fel az Újraélesztett egészségügy - Gyógyuló Magyarország című vitairat. A vitairatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága tette közzé, témája az egészségügyi rendszer átalakítása, az anyagról most kezdődött a szakmai egyeztetés.

A vitairat a pénzzel megváltott várólistákról azt írja, hogy "számos kérdést, megvalósítási problémát vet fel". A javaslat részleteiről az egészségügyi államtitkárság sem tudott egyelőre részleteket mondani. Az [origo] kérdésére az államtitkárság azt közölte, "első körben szeretnék látni, hogy a szakmai közvélemény mit szól a felvetett javaslatokhoz, értve ez alatt a várólisták alakulásának a kérdését is". Az államtitkárság azt is közölte, kizárólag olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, "amely a közfinanszírozott ellátásban részesülők helyzetét javítja, tehát a közfinanszírozásban részesülő ellátások nem függhetnek a beteg anyagi helyzetétől".

A probléma komolyságát jelzi, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyi államtitkársága csütörtökön bejelentette, összesen 2,7 milliárd forinthoz jutnak azok a kórházak, ahol a leghosszabbak a műtéti várólisták. A pénzt elsősorban azok a kórházak kapják, ahol szívkatéterezésre, nyitott szívműtétekre, valamint csípő- és térdprotézis-beültetésekre várnak, az intézmények az elvégzett műtétek arányában fognak részesülni az összegből. A minisztérium azt várja, hogy az összegnek köszönhetően jelentősen rövidülni fognak a várólisták ezeken a területeken.

A vitairat helyzetértékelés című részében megállapítják: romlik az egészségügyi ellátás minősége és az ellátáshoz való hozzáférés, hosszú várólisták alakultak ki. "A Bajai Kórházban például 652 szürkehályog műtétre várakozó beteg van, a most listára kerülőknek több mint 2 évet kell várniuk, azaz 2012. október végén kerülhetnek sorra, miközben a most sorra kerülők várakozási ideje még "csak" 1 év volt. Gerincműtétek esetében pedig a várakozási idő az elmúlt időszakban 5 évre emelkedett".

Nem mások rovására előzne a fizető beteg

"A sorbanállás kiváltásáról először az a kérdés ugrik be, hogy szabad-e pénzért előnyt venni egy ellátásnál. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ezzel romlik a listán szereplő többi beteg helyzete" - mondta az [origo]-nak Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója, egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. (A szövetség magyar kórházakat, valamint más, a kórházakért tenni akaró szervezeteket, egészségügyi cégeket tömörít Csiba Gábor szerint, a tagok közti átfedés ellenére függetlenek a Magyar Kórházszövetségtől).

A borsodi kórház főigazgatója szerint a várólisták elsősorban a pénzhiány miatt alakulnak ki, miközben lenne elég orvos, műtő és más technikai feltétel ahhoz, hogy több beavatkozást is elvégezzenek (az Egészségbiztosítása Alap hiánya idén eddig 73 milliárd forint). A jelenlegi rendszerben azonban meghatározzák, hogy egy hónapban hány ellátás elvégzését finanszírozza a társadalombiztosítás, ezért torlódnak fel a listákon a várakozó betegek.

Csiba szerint ezért a várólistás hely megváltását úgy kell elképzelni, hogy a fizető betegek lényegében kifizetnék saját ellátásuk költségeit, amivel azok is előrébb kerülnének a várólistán, akik korábban mögöttük voltak, de azok sem kerülnének hátrányba, akik addig előtte voltak. "Ha mondjuk a listán ötödikként szereplő beteg kifizeti az ellátást, akkor nem előzné meg az addig előtte szereplőket, azok ugyanabban a sorrendben el lennének látva, az ő műtétjét ezek mellett, pluszban végeznék el. Senkinek nem sérülne az ellátásra való lehetősége" - mondta.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A főigazgató szerint a borsodi kórházban jelenleg szívkatéterezésre 3-6 hónapot kell várni a listán, míg a térd- és csípőprotézis műtétre 1,5-2 év is lehet a várakozási idő. "Lenne kereslet a sorbanállás kiváltására, gyakran kérdezik tőlünk, hogy milyen lehetőségek vannak, ha mielőbb meg szeretnének gyógyulni" - mondta Csiba. Megjegyezte, hogy jelenleg is létezik már az egészségügyi szabályozásban ehhez hasonló helyzet: a páciensnek részleges térítési díjat kell fizetnie, ha területileg nem az adott intézményhez tartozik, vagy ha saját, választott orvost szeretne.

Úgyis megoldják a tehetősebb betegek

"Akinek olyanok az anyagi lehetőségei, az úgyis megtalálja a lehetőségeket: elmegy itthon egy magánszolgáltatóhoz, vagy inkább Bécsben, Pozsonyban kezelteti magát. Ha közben van kapacitás az ellátásukra, akkor miért fosztanánk meg a magyar egészségügyi intézményeket ettől a további forrástól?" - mondott egy példát a pénzzel megváltható várólisták előnyéről Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. Szerinte ez nem különbözik attól, ami kisebb beavatkozásoknál, ellátásoknál jelenleg is tapasztalható: ha valaki nem akar várni, illetve kényelmesebb megoldást keres, akkor "inkább fizet" a magánintézményekben, orvosoknál.

"Az állami megrendelések - a korlátozott társadalombiztosítási finanszírozás miatt - nem töltik ki az összes kapacitást, miért álljon akkor üresen a műtő?" - kérdezte Stubnya. Szerinte az állami intézményeknek van egy csomó fix költsége, ezeket is könnyebben ki tudnák fizetni, ha a várólistás helyet megváltóktól is folyna be hozzájuk pénz, ráadásul további fejlesztésekre is költhetnének, amivel az összes többi beteg is jól járna.

Stubnya szerint olyan előnye is van a javasatnak, hogy ha a várólisták megváltása bekerül a jogi szabályozásba, akkor a jelenleginél jóval tisztább helyzetet teremtene. "A kórházak most is megtalálják a kiskapukat a forrásaik bővítésére, például bérbe adják a műtőiket privát beavatkozásokhoz mondjuk heti két napban. E helyett - az államilag finanszírozott műtétek mellett - akár maguk vállalhatnának ebben az időben olyan beavatkozásokat, amelyeket a beteg fizet, és ez még szabályozottabb helyzet is lenne" - mondat Stubnya. "A kérdés másik oldala viszont az, hogy akik nem tudnának fizetni a várólistás ellátásért, azok joggal hivatkozhatnak arra, hogy "sérül a társadalmi igazságosság, az egyenlőség elve" - tette hozzá.

Aggályok és megoldandó problémák

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője szerint kérdésesek azok a garanciák, amelyekkel biztosítani lehetne, hogy a várólisták rendje ne boruljon fel a sorbanállást megváltó betegek miatt. "Ha ez a javaslat megvalósul, hogyan oldanák meg azt, hogy a várólisták betöltsék a funkciójukat, azt, hogy átlátható legyen, kinek mennyit kell még várnia az ellátásra" - kérdezte. Kapronczay szerint a várólisták lényege, hogy a betegek a jelentkezésük, illetve az állapotuk alapján vannak besorolva, így ez akár változhat is, ha például valakinek rosszabbodik az állapota. "Nem látjuk, hogyan oldanák meg, hogy ne annak a kárára lépjen valaki előrébb, akinek jobban szüksége van arra a műtétre" - mondta.

A Magyar Orvosi Kamara a november 30-i határidőig részletesen véleményezi a Semmelweis tervnek is nevezett vitairatot, ezért a sorbanállás kiváltásáról is csak ezt követően teszik közzé az álláspontjukat. Az orvosi kamara elnöke, Éger István személyes véleményeként annyit mondott: etikai aggályokat vethet fel a pénzbeli megváltás lehetősége. "Morális csapda, hogy egyáltalán felmerül annak gondolata, hogy a gazdag meg tudja előzni a szegényt. Lehet ezt szabályozni, cizellálni, de aggályos" - jelentette ki. Mint mondta, a várólisták igazságos módon való csökkentesére kellene törekedni, márpedig a társadalombiztosítási rendszer alapfilozófiája a szolidaritás.

Pénz mindenképpen kell

Nemcsak a minőségi orvosi ellátást, de a bizalmat is nagyban rontja, hogy 3-5 éves várólisták alakulnak ki, ez mára egy sarkalatos probléma lett - mondta az [origo]-nak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, aki részt vett a vitairat összeállításában. "Nem tartom alapvetően az ördögtől valónak, hogy a rendes ellátás körén kívülre mozgó, vagy hosszú listán előbbre ugró beteg fizessen az extra szolgáltatásért, főleg, hogy az egészségügy szorult helyzete miatt sokféle ötlet felmerülhet" - mondta Velkey. "Figyelni kell viszont arra, hogy sok az önhibáján kívül leszakadt ember, akiknek nem szabad megingatni az egészségügybe vetett bizalmát" - fogalmazott.

Velkey szerint a várólisták pénzzel történő megváltása helyett más módszereket is ki lehet próbálni a listák lerövidítésére. "Egyrészt megfelelő finanszírozás lenne a megoldás, ez el is indult, az egészségügybe juttatott több mint 27 milliárdos pluszforrás egy része kifejezetten a várólisták csökkentésére szolgál, de erre szánnak forrást a jövő évi költségvetésben is" - mondta Velkey. Másodsorban például racionálisabb betegút-szervezéssel is segíteni lehetne a helyzeten, vagyis jobb szervezéssel az üres kapacitások felé terelhetnék a betegeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK