Nem lesz büszke az elmúlt 20 évre az új alkotmány

Szinte teljesen nullázuk le az elmúlt 55 év minden emlékét; vegyünk egy nagy levegőt és pofozzuk helyre a mostani államrendet; tiszta lappal, a nulláról építkezve írjunk új alkotmányt - ez a három koncepció vetekszik egymással az új alkotmányt előkészítő testületekben. Van olyan, amelyikbe belefér a királyság visszaállítása vagy az ország jogrendjének teljes átírása. A közös bennük az, hogy az elmúlt 20 évet kisebb vagy nagyobb mértékben, de kudarcnak tekintik.

"Három koncepció verseng egymással az alkotmányt illetően" - mondta a most készülő új alkotmányról csütörtök este a Terror Háza Múzeumban Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Szerinte az első egy radikális koncepció, célja a történeti kontinuitás helyreállítása. A második a jelenlegi alaptörvényt tartaná meg kisebb módosításokkal. A harmadik elképzelés szerint egy új szellemiségű és szerkezetű, magalkotmánynak is nevezett alaptörvényre van szükség.

Az új alkotmány előkészítését egy külön parlamenti bizottság végzi, amely véleményeket kért és kapott különféle társadalmi szervezetektől, tudományos műhelyektől és magánszemélyektől is. Ezek a javaslatok - amelyeket bárki elolvashat a bizottság honlapján - sokféle ötletet és véleményt gyűjtenek össze, de általában illeszkednek annak a három koncepciónak az egyikébe, amelyről Stumpf beszélt. A beküldött vélemények nem biztos, hogy változatlan formában meg is jelennek a készülő alkotmányban, amelynek részkoncepcióit már elkészítette a bizottság.

Az alkotmányozás ugyanakkor nem csak a parlamenti bizottságban zajlik. Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére létrejött egy másik, az alkotmány koncepcióján dolgozó testület is, amelynek Boross Péter egykori miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök, Szájer József és Schöpflin György fideszes EP-képviselő és Pozsgay Imre egykori államminiszer a tagja (eredetileg tag volt Stumpf is, de alkotmánybíróvá választása után lemondott). A javaslatokat, részkoncepciókat a Közigazgatási és Igazságügy Minisztériumban (KIM) gyúrják majd kész törvényszöveggé.

Az [origo] összegyűjtötte, melyek a Stumpf által említett három elképzelés legfontosabb elemei a beküldött javaslatok alapján.

A köztársaság vége - a történeti folytonosság

"Az elgondolható legkeményebb határozottsággal ki kell mondanunk, és ki is mondjuk, hogy: Magyarország egésze 1945. április 1-től 1991. június 30-án 24 óráig ellenséges katonai megszállás alatt állt. 'Ellenséges' - ezen van a hangsúly" - írta az új alkotmányt előkészítő parlamenti bizottságnak - a Jobbik felkérésére - az Örökség Őrzői Egyesület, amelynek álláspontja szerint az 1990-ben megválasztott parlamentnek sem volt semmiféle legitimitása, hiszen csak az előző rendszerben kialakított keretek közt működhetett.

"Ki kell mondanunk az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság végét" - írta Magyar Nemzeti Minimum - 2010 című dokumentumában a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is, amelyet szintén a Jobbik kért fel arra, hogy küldjön véleményt az alkotmány-előkészítő bizottságnak. Az MVSZ megírta az új alkotmány lehetséges preambulumát is, amelyben kimondják: "a Szent Korona országának" és a magyar népnek nem szabad eltűrnie "egy idegen hatalom által ráoktrojált" alkotmányt. Az MVSZ különösen neheztel az Alkotmánybíróságra, amely szerintük 20 éve törvénytelenül működik.

A jelenlegi alkotmányt alapjaiban megkérdőjelező nézetek szerint vissza kell állítani a "történelmi alkotmányosságot", vagyis vissza kell helyezni jogaiba a Szent Koronát. Ezt fogalmazza meg a Magyarok Szövetsége nevű szervezet, amely egy kész alkotmányszöveget küldött az alkotmány-előkészítő bizottságnak: "A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség, ezért intézményétől az alkotmány semmilyen módon el nem választható". Ezeknek az elképzeléseknek közös vonása, hogy hangsúlyosan foglalkoznak a közvagyonnal, amit a Szent Korona tulajdonának, így pedig elidegeníthetetlennek tartanak.

Az MVSZ elképzelései szerint az új alaptörvényt nem az országgyűlés, hanem egy alkotmányozó nemzetgyűlés alkotná meg, amelynek csak a felét adnák a parlamenti képviselők, a másik felét a határon túli magyarok "a maguk soraiból állítják/választják". Az új alkotmány az MVSZ elképzelései szerint deklarálná a magyar nép önrendelkezését, illetve azt, hogy a magyar állam minden magyar hazája. Felállítanák a parlament felsőházát, amelynek jogi bizottsága - "amely a szakma legkiválóbb tudósait tömöríti majd" - átvenné a megszűnő Alkotmánybíróság helyét.

"Nagy levegőt vesz" - a mostani alkotmány védelme

"Szerintem tartalmilag, a hazai szabadság szempontjából nem lehet újabbat alkotni, mint az 1989-es [alkotmány]" - mondta november elején Győrben Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke. Ezzel tömören fogalmazta meg azok véleményét, akik kiállnak a jelenlegi alaptörvény megtartása, esetleg kisebb módosításokkal kijavított változata mellett. Sólyom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában is azt mondta: az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, de a lényegi részekben annak a jelenlegi alaptörvényre kell épülnie.

Sólyom László beszél a Pázmányon

Ennek a koncepciónak a támogatói elismerik, hogy az 1949-es évszám, illetve az ideiglenes jelleget hangsúlyozó bevezető nem szerencsés, de nem látnak alkotmányozási kényszert. Ezt legbővebben Jakab András, a Pázmány jogi karának docense (a januárban megjelent, Az Alkotmány kommentárja című háromezer oldalas mű szerkesztője) fogalmazta meg az alkotmány-előkészítő bizottságnak küldött véleményében. Szerinte az elmúlt 20 évet a magyarok kudarcként élték meg, ezért az új alkotmánnyal "mintegy nagy levegőt vesz, és újra megpróbálja". Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem szabad a kudarcért magát az alkotmányt hibáztatni.

"Az első alkotmányozási alapelvként azt lehetne mondani, hogy vélelem szóljon a jelenleg hatályos Alkotmány szövege mellett" - ajánlja Jakab az képviselők figyelmébe, mert szerinte "az alkotmányozás tehát nem kreativitási gyakorlat, és nem is ötletbörze". Egy bevált szövegen szerinte csak akkor érdemes változtatni, "ha politikai akarat van valamilyen világos és elfogadható konkrét jogi változásra". Jakab azt is ajánlja, hogy érdemes tanulmányozni a külföldi példákat, mert "ha egy fehér papírt veszünk elő azzal, hogy most akkor a saját kútfőnkből Alkotmányt találunk ki, abból sok jó nem sülhet ki".

Több korábbi nyilatkozat is utalt arra, hogy a jelenlegi kormánypártok soraiban nincs meg, vagy nem elég nagy a politikai akarat, hogy lapvető intézményi változtatásokat hajtsanak végre, például megerősítsék az államfő jogkörét. Orbán Viktor még a választások előtt azt mondta: Magyarország történelmi hagyományaihoz az illik, hogy a jelenlegi, parlamentáris rendszert tartsák fent. A parlamenti bizottság koncepcióiban alternatívaként felmerült ugyan a kétkamarás parlament felállítása, de a Népszava értesülése szerint már eldöntött kérdés, hogy nem lesz felsőház.

Tiszta lap - a mag-alkotmány

"Kívánatos az alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvény jellege" - határozza meg az új alaptörvény egyik legfontosabb jellegzetességét az alkotmány-előkészítő bizottság alkotmányos alapértékekről szóló részkoncepciója. Ezzel összecseng, hogy Répássy Róbert, a KIM államtitkára a Hírszerzőnek adott interjújában azt mondta: "az eddig elkészített dokumentumokból kiviláglik, hogy az új alaptörvény a mostanihoz képest jóval rövidebb szöveg lesz".

A jelenlegi alkotmányt érő kritikák közt szerepel, hogy az túl részletesen szabályoz bizonyos kérdéseket, ami rugalmatlanná teszi a rendszert. Az alaptörvény például rögtön az elején részletesen kifejti, kik és hogyan gyakorolják a hatalmat rendkívüli helyzetekben, illetve szintén részletesen foglalkozik a népszavazás szabályaival. Répássy szerint valószínű, hogy az új alkotmány csak a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza majd, az intézményeket nem fogja részletesen szabályozni, hanem kétharmados törvények hatáskörébe utalja azokat, amelyeket szintén meg kell alkotni az alkotmány hatályba lépéséhez.

Saját elképzelése van a nagyon rövid alkotmányról Varga Zs. András egyetemi docensnek (aki korábban legfőbb ügyész egyik helyettese volt): szerinte a politikai okokból szorgalmazott gyors alkotmányozás és a szakmailag kívánatos alapos vita közti ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy többszintű alkotmányt hoznak létre. Az első, úgynevezett mag-alkotmányt már jövő tavasszal el lehetne fogadni. Ebben lenne egy preambulum (amiben lehetne hivatkozni Istenre és a Szent Koronára), illetve rögzítené a legfontosabb alapértékeket.

A mag-alkotmány Varga elképzelése szerint nem foglalkozna a részletkérdésekkel, még az államforma kérdésével sem, nyitva hagyva ezzel akár a királyság visszaállításának lehetőségét is. A mag-alkotmánynak ennek megfelelően ki kellene mondania, hogy a tágabb értelemben vett alkotmánynak részei az állam- és kormányformáról, illetve az alapvető jogokról szóló, később megalkotandó törvények. "Azt, hogy aztán mi legyen az államforma, hány kamarával működjék az Országgyűlés, stb., tényleg alaposabban meg kell majd vitatni" - írja Varga.