Terroristáktól féltették a Magyarországon áthaladó atomvonatot

2010.11.22. 12:56

Több mint hat éve készültek annak a nukleáris anyagnak az elszállítására, amely Magyarországon keresztül hagyta el Szerbiát a hétvégén. A vonatban nagy tisztaságú uránt vittek, a vonat útját azért titkolták, mert a benne szállított anyag terrorista akció célpontja lehetett volna. Valamikor a jövőben még egy atomvonat áthalad majd Magyarországon, akkor Budapestről szállítanak majd el veszélyes anyagot.

Évek óta tudtak a magyar hatóságok arról a nukleáris szállítmányról, amely a hétvégén haladt át az országon. Az atomvonat egy hat éve futó amerikai biztonsági program részeként szelte át Magyarország déli részét. A szállítmány útvonalát és pontos idejét azért tartották titokban, mert a vasúti konténerekben az atomerőművekben alkalmazott fűtőelemeknél jóval nagyobb dúsítású uránt vittek, ami terroristák potenciális célpontja lehetett volna.

A vonat a szerbiai Vinca kutatóreaktorából összesen 8030 nagy dúsítású, kiégett fűtőelemet vitt el Magyarországon át Szlovéniába, ahol a Delo szlován lap szerint már vasárnap hajóra rakták, és tengeren vitték tovább Oroszország felé: hasonló szállítmány a jövőben nem várható Magyarországon, a szerb reaktorból ugyanis minden kiégett fűtőelemet elhoztak - állította az [origo]-nak Koblinger László, a szállítmányt több más hatóság közreműködésével engedélyező Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese. Koblinger szerint a nagyszabású biztonsági intézkedésekkel kísért szállítmány költségeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen keresztül teljes egészében az Egyesült Államok állta.

Lesz még egy szállítmány

Az USA Nemzeti Nukleáris Biztonsági Ügynöksége (NNSA) 2004-ben indított egy Global Threat Reduction Initiative (GTRI) néven futó programot. A GTRI keretében az amerikaiak világszerte igyekeznek azonosítani, biztonságba helyezni és begyűjteni azokat a nukleáris anyagokat, amelyek nagy kockázatot jelentenek, vagy nincsenek kellő biztonságban. A program a "sebezhető", nem kellően védett civil nukleáris létesítmények nagy dúsítású fűtőelemeire koncentrál, amelyeket különböző szerződések alapján igyekszik visszajuttatni származási helyükre, Oroszországba vagy az Egyesült Államokba. A GTRI honlapja szerint erre azért van szükség, mert az ilyen fűtőelemekből terroristák házi készítésű atombombát vagy sugárzó anyaggal szennyezett, úgynevezett "piszkos bombákat" állíthatnak elő.

A program Közép- és Kelet-Európában is működik, mivel az itteni kis államok kutatóreaktorait annak idején szintén nagy dúsítású szovjet fűtőelemekkel látták el - mondta Koblinger László. Míg a Paksi Atomerőmű fűtőelemeinek urán-235-tartalma 3,5-4 százalék, addig a kutatóreaktorokban használt fűtőelemeknek 20 százalék fölötti urán-235-tartalmuk van. Ilyen kutatóreaktor található Vinca mellett Budapesten is, a KFKI (a korábbi Központi Fizikai Kutatóintézet) telephelyén: az amerikaiak által fizetett program keretében ezt a reaktort például fokozatosan átállítják alacsony dúsítású fűtőelemekre - mondta a főigazgató-helyettes.

Az elmúlt évtizedben egyszer haladt át hasonló vonat Magyarországon, az Romániából szintén szlovén kikötőbe tartott, egy másik szerelvény pedig Budapestről vitt kiégett fűtőelemeket Oroszországba. A jövőben még egy hasonló szállítmány várható, az szintén a budapesti KFKI fűtőelemeit fogja elvinni - mondta.

Problémás volt a hétvégi szállítmány

Koblinger szerint a hétvégén Magyarországon átszállított, kiégett fűtőelemek elszállítása "hajszálnyit problémásabb volt", mint a világ más részein begyűjtött urán elszállítása, mert a szerb fűtőelemek tokozása korábban meglehetősen rossz állapotban volt. A vincai reaktor 1958 és 1984 között működött, a most elszállított elemeket pedig a leállítás óta tárolóban tartották: "mivel a délszlávok egy ideig mással voltak elfoglalva, nem nagyon foglalkoztak ezzel, és a fűtőelemek alumíniumtokjai ezt megsínylették" - mondta. Az elmúlt években ezért az elemeket teljesen "újra kellett tokozni", rozsdamentes acéltokokba helyezték őket, és csak így lehetett vonatra rakni a szállítmányt.

Forrás: MTI/Pozsgai Ákos
Kommandósokat is kivezényeltek a vonathoz

A szállítás másik nehézségét az útvonal okozta, a legrövidebb út ugyanis Ukrajnán keresztül vezetett volna, de az ukrán hatóságokkal nem sikerült megegyezni a szállítás feltételeiről. Koblinger nem részletezte, hogy mi okozta a problémát, csupán annyit mondott, hogy "az ukrán kollégák máshogy képzelték el egy ilyen szállítmány átadását-átvételét, mint a magyarok". A szállítmányt Horvátországon keresztül sem lehetett szállítani, mert a horvát jogszabályok azt nem teszik lehetővé: így alakult ki a hatalmas kerülőt magába foglaló útvonal, amely szerint először Szerbiából észak felé, Magyarországra hozták a fűtőelemeket, majd nyugatra, Szlovénia kikötőibe vitték, onnan pedig az Adriai-tengeren hajóval délre szállították, hogy végül orosz kikötőbe jusson.

Fegyveres őrök, védőkocsik és vonatbrigád

A nukleáris anyagok szállítását több magyar és nemzetközi jogszabály részletezi. Ezek többek között kimondják, hogy a határon áthaladó kiégettfűtőelem-szállítmány őrzéséért mindig az az ország a felelős, amelyiknek a területén van. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírása, hogy a szállítmányt fegyveresekkel kell őrizni: minden állam a saját fegyvereseivel védi a szerelvényt - mondta az OAH főigazgató-helyettese.

Egy 1997-es belügyminisztériumi rendelet szabályozza, hogy a rendőrségnek milyen feladatai vannak nukleáris anyagok szállítása esetén: e szerint a rendőrség "a területileg illetékes beavatkozó egységek készültségben tartásával, a tervezett megállóhelyek fokozott rendőri felügyeletével, a szerelvény rendőrségi rádióhíradásának működtetésével köteles a szállítás biztonságáról gondoskodni". Az MTI hétvégi beszámolja szerint a vonat útvonalán látható is volt a rendőri készenlét, minden vasúti kereszteződésben rendőrök álltak.

A BM-rendelet is kimondja, hogy a nukleáris anyagok szállításakor "a közvetlen őrzési, védelmi feladatokat fegyveres őrség látja el", amely az induláskor és minden megállás alkalmával köteles ellenőrizni a zárak és a pecsétek sértetlenségét. Egy szintén 1997-es KHVM-rendelet pedig azt írja elő, hogy a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításához a vasúti szerelvényt konténerkocsik mellett kísérőkocsikkal és védőkocsikkal kell körülrakni, amelyeken az őrség és a személyzet utazik. A védőkocsit Magyarországon a MÁV adja a szerelvényhez, amíg a szállítmány az országon áthalad: a MÁV szintén köteles vasúti műszaki személyzetet, vonatbrigádot biztosítani a szerelvényre.

Miközben a szállítmány fegyveres védelme Magyarországon a magyar hatóságok feladata, a rendelet szerint a kiégett fűtőelemkötegekkel végzendő szállítástechnológiai műveletek elvégzését és a fűtőelemkötegek műszaki és fizikai állapotának ellenőrzését végig a küldő országnak kell végeznie. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a küldő országnak legalább 15 nappal a szállítmány érkezése előtt értesítenie kell a célországot a szerelvényről, a feladónak pedig - akárcsak a MÁV-nak - baleset-elhárítási intézkedési tervet kell készítenie egy esetleges nukleáris baleset megelőzésére és felszámolására. Az [origo] kikérte a MÁV-tól a hétvégi szállítmány baleset-elhárítási tervét, de egyelőre nem kaptunk választ a kérésünkre.

Megmérték a határon

Az atomenergiáról szóló törvény azt is kimondja, hogy nukleáris üzemanyag szállítására a rendőrség ad ki engedélyt, a nemzetközi szállítást pedig szerződésben kell rögzíteni. A radioaktív küldeményt bevizsgálás alapján az OAH hagyja jóvá, a hivatal szükség esetén előírhatja kritikussági analízis elvégzését is. Koblinger László szerint a hétvégi szállítmány konténereit (a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelő csomagokat) a cseh és az orosz gyártó által megküldött tesztek jegyzőkönyvei alapján engedélyezték.

Forrás: MTI/Pozsgai Ákos
A konténer matricáján is látszik a radioaktív jelzés

A fűtőelemeket szállító konténert szerinte nagyon szigorú teszteknek vetették alá, azoknak ki kellett bírniuk többek között azt is, hogy 7 méter magasról egy hegyes acéltüskére ejtették őket. Mivel a papírok rendben voltak a szállítóeszközzel, a magyar határon már csak a vonat sugárzását kellett ellenőrizni: azt egy magyar cég végezte el a szerelvény beléptetésekor.

Titkolják, ahogy tudják

Az [origo] szerett volna részleteket megtudni a rendőrségtől arról, hogy mennyi rendőrt mozgósítottak a vonat védelmére és milyen egyéb intézkedéseket kellett tenniük a magyar hatóságoknak, Makula György, az ORFK szóvivője azonban közölte, hogy "ez nem nyílt információ". Az ORFK későbbre ígért reagálást a megkeresésünkre, de jelezték, hogy a legtöbb kérdésünkre nem tudnak majd válaszolni. A szerelvényről a MÁV sem adott semmilyen tájékoztatást, Both Ferenc kommunikációs referens az [origo]-nak azt mondta, hogy csak a rendőrség nyilatkozhat a vonatról.

Koblinger László szerint azért övezi nagy titoktartás a szállítmányokat, mert azok potenciális célpontok lehetnek. "Ez a nagy dúsítású urán szélsőséges esetben érdekes lehet olyan csoportok számára, amelyek rosszindulatú célra akarják felhasználni" - fogalmazott: a konkrét útvonalat és a szállítás időpontját a célba érésig titokban szokták tartani, hogy ne tudjon senki felkészülni erre. A főigazgató-helyettes szerint a hétvégén is ez volt a terv, de a szerb lapok leleplezték a titkot. Legutóbb viszont, amikor Budapestről vittek hasonló szállítmányt Oroszországba, csak akkor jelent meg róla közlemény, amikor az urán már célba ért.

Nem hulladék
Koblinger László szerint a Szerbiából elszállított, kiégett fűtőelemek nem számítanak nukleáris hulladéknak, azok legnagyobb része ugyanis továbbra is értékes és felhasználható. Oroszországban az elemek több mint 90 százalékát hasznos anyagként különítik majd el, így csak nagyon kis rész válik tényleges hulladékká. A GTRI program keretében Oroszország pedig garanciát vállalt rá, hogy a fűtőelemekből kivett nukleáris anyagokat békés célra használja, és nem adja tovább harmadik országnak.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK