Nem rezelt be az MNV követelésétől a szupernyilvántartást építő cég

2010.11.25. 11:50

Nem akar fizetni, inkább tárgyalásos úton keresne valamilyen megoldást az állami vagyonnyilvántartás kiépítésével megbízott cég, amellyel nyáron bontott szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). Az MNV 480 millió forintot követel a cégtől, mivel a többször módosított határidőre sem készült el a nyilvántartó rendszer.

Az Idom 2000 Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a határidők kizárólag abban az esetben tarthatóak, ha a megrendelő erre kijelölt szakemberei - a "szupercsapat" - az információk átadásához szükséges mértékben rendelkezésre áll, és a szükséges döntéseket a megrendelő időben meghozza - olvasható a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőben (MNV) tavaly novemberben zajlott tárgyalásról készült emlékeztetőben. A tárgyalás témája az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítése volt, a munkával az MNV bízta meg az Idom Zrt.-t, a szövegben emlegetett "szupercsapat" pedig az MNV informatikai stábját jelenti.

Az MNV még a Gyurcsány-kormány idején, 2008. október 10-én kötött szerződést az Idom Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztette ki a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert, illetve a népesség-nyilvántartó rendszerét is. A szerződést az MNV korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós írta alá, akit a sukorói ingatlancsere miatt szeptemberben őrizetbe vett az ügyészség. A vagyon-nyilvántartási rendszernek az lett volna a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - például földbirtokokat, műkincseket, különböző cégekben lévő részesedéseket -, illetve ezek életútját.

A kormányváltás után, az MNV új vezetése augusztus 23-án úgy döntött, azonnali hatállyal eláll a szerződéstől. Az MNV a döntést azzal indokolta, hogy a többször módosított, szerződésben rögzített május 16-i határidő lejárta után sem volt működőképes az Idom Zrt. által kifejlesztett rendszer. Az [origo] még szeptemberben több kérdést tett fel az MNV-nek a nyilvántartó rendszerről, kérdéseinkre csak november elején kaptunk választ, ebből derült ki, hogy az MNV felbontja a szerződést. A válaszban az olvasható, hogy az MNV követeli, hogy az eddig kifizetett vállalkozási díjakat, illetve ezek késedelmi kamatait fizesse vissza a cég.

Nem szeretne fizetni az Idom

Az MNV válaszából nem derült ki, hogy pontosan mekkora összegről van szó, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint azonban júniusig nettó 686 millió forintot fizetett ki a magyar állam a cégnek. A szerződés felbontásáról szóló döntés után az MNV és az Idom Zrt. képviselői először november 11-én ültek le tárgyalni. A rendszer kifejlesztését közelről ismerő, nem az államigazgatásban dolgozó forrás az [origo]-nak azt mondta: az első tárgyalási fordulón az MNV nem a teljes összeget, hanem csak a korábban átvett hardverekre, szoftverekre és fejlesztési szolgáltatásokra kifizetett pénzt követelte vissza, ami körülbelül 480 millió forint. Az Idom Zrt. - az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint - nem szeretne fizetni, inkább valamilyen kompromisszumos megoldást keresne.

Bár az Idom még nem vetette fel, de várhatón a cégnek is lesznek követelései az MNV felé. Az [origo] birtokába került szerződésből - amelyet az MNV korábban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adott ki - az derül ki, hogy az MNV-nek kötbért kell fizetnie abban az esetben, ha felmondja a szerződést. A szerződésből pontosan nem derül ki, hogy mekkora összegről van szó, az ÁSZ számításai szerint 140 millió forintos összeg lehet. Az MNV korábbi vezetése erre hivatkozva nem bontott szerződést a fejlesztéssel korábban is többször késő céggel.

Az ÁSZ többek között erre az MNV által fizetendő kötbérre utalva írta azt szeptemberi jelentésében, hogy a szerződés hátrányos volt az MNV számára. Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t tulajdonosa korábban az [origo]-nak azt mondta: szerinte ebben semmi szokatlan nincs, szükség volt különböző garanciákra ahhoz, hogy mindkét fél komolyan vegye a szerződést. Az Idom Zrt. például 100 milliós bankgaranciát is vállalt - az MKB Bankon keresztül - az MNV felé, amit az MNV tavasszal le is hívott. (Schäffer januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, előtte 1998 és 2009 között a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) főigazgatója volt, ez a hivatal bonyolítja le többek között a kormányzati közbeszerzéseket.)

Az Idom Zrt. a folyamatos késéseket azzal indokolta, hogy az MNV nem tudta megfogalmazni, milyen terméket szeretne, illetve nem hozta meg időben az ezzel kapcsolatos döntéseket. Többek között erre utal a fentebb idézett, tavaly novemberi MNV-s emlékeztető is. Ráadásul az ÁSZ jelentése is megemlíti, hogy az MNV a rendszerrel szemben nem támasztott számon kérhető követelményeket.

Az MNV egy, áprilisi előterjesztésben foglalkozott azzal, hogy mekkora költséggel járna, ha a szerződés felbontása után is folytatnák a rendszer kiépítését. A dokumentum szerint az Idomon kívül 3-5 alkalmas ajánlattevő jöhet szóba, a költségek pedig 400-700 millió forintot tennének ki. Egyelőre nem tudni, hogy az MNV folytatni fogja-e a munkát, az Orbán-kormány ugyanis október végén elhalasztotta az Országleltár kiépítését, amelynek valószínűleg szintén része lett volna egy az MNV által működtetett vagyon-nyilvántartó rendszer. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK