Hatos karika a gyerekműsorok alatt, egy hétre elsötétített képernyő és a mindenkit érdeklő műsorok védelme - egyebek mellett ezek az ötletek is szerepelnek az új médiatörvény tervezetében. A jogszabály széles jogosítványokkal ruházná fel a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanácsot, de lehetőséget adna arra is, hogy bizonyos esetekben a szakmai szervezetek járjanak el a hatóság helyett.

A média újraszabályozásának utolsó állomását jelenti az a törvényjavaslat, amelyet hétfőn nyújtottak be a parlamentnek fideszes képviselők. Az alkotmány módosítása, a médiafelügyelet átalakítása - az ORTT helyébe lépő Médiatanács létrehozása -, majd a sajtó és a média működésnek alapvető szakmai szabályairól szóló, úgynevezett médiaalkotmány elfogadása után lecserélnék a kormánypártok az 1996-os médiatörvényt is.

"A média jelentőségéről a modern társadalmakban aligha lehet közhelyek nélkül beszélni. Ugyanez a megállapítás igaz a jelenlegi médiatörvény, az 1996. évi I. törvény hiányosságaira" - írják indoklásukban a képviselők. A törvényjavaslat hatálya a tévék és rádiók mellett kiterjed a nyomtatott és internetes sajtóra is, az előterjesztők szerint azért, mert "a legújabb kori média" technológiai változásai ezt megkövetelik. Összegyűjtöttük a javaslat legérdekesebb újdonságait.

"Hat éven aluliaknak nem ajánlott"
A javaslat lénygében fenntartja a tévés műsorok életkori kategóriákba sorolását, de bevezet egy új kategóriát: a hat éven aluli gyerekeknek nem ajánlott műsorokét. Ebbe azokat a műsorszámokat kellene sorolni, amelyeket az egészen fiatal gyerekek nem érthetnek, vagy félreérthetnek. Az ilyen műsorok bemutatására nem lenne időbeli korlát, csupán az az előírás, hogy nem lehet kifejezetten 6 éven aluli közönségnek szánt blokkban bemutatni azokat.

Fennmaradna a teljes mértékben tiltott (úgynevezett VI.) kategória is. Ezeket, az erőszakot vagy a szexualitást naturálisan ábrázoló műsorokat egyáltalán nem lehet bemutatni tévében, és az interneten is csak olyan "hatékony műszaki megoldás" alkalmazásával, ami távol tartja a 18 év alattiakat a káros tartalomtól. A javaslat nem részletezi, hogy mi számít hatékony műszaki megoldásnak, erről majd a Médiatanácsnak kell kiadnia iránymutatást.

Műsorok mindenkinek
A törvény előírná, hogy a tévék nem rendelkezhetnek a kizárólagos közvetítési joggal olyan módon, ami a hazai közönség jelentős része - több mint 20 százaléka - számára nem teszi lehetővé, hogy megnézzen valamilyen, "a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró" eseményt. Azt a Médiatanácsnak kell eldöntenie, hogy mit tekint ilyen eseménynek, amelynek megtekintését - legalább utólag - előfizetési díj nélkül is hozzáférhetővé kell tenni mindenki számára.

Ennek a rendelkezésnek akkor lehet jelentősége, ha a Médiatanács "kiemelten nagy jelentőséggel bíró" eseménynek nyilvánít egy sporteseményt (például a BL-döntőt), amelynek jogaival egy olyan csatorna rendelkezik, amelyet csak egy bizonyos kábelszolgáltató hálózatában lehet nézni. Az ilyen eseményekről ugyanakkor biztosítani kell minden tévé számára a rövid, képes összefoglaló sugárzását.

Magyar kvóta
A törvényjavaslat szerint a tévéknek évi teljes műsoridejük több mint felében európai, több mint egyharmadában magyar gyártású műsorokat kellene sugározniuk. A műsorszámok 10 százalékát kellene külső, európai műsorkészítőtől beszerezni. Ez enyhítés a jelenlegi előíráshoz képest, amely szerint a műsorszámok 15 százalékát kell külső beszállítótól beszerezni.

A közszolgálati tévék felé szigorúbb feltételeket támasztana a javaslat: a műsoruk legalább 60 százalékának európai, több mint felének magyar művekből kellene állnia. A műsorszámok harmadát a tévéknek külső cégektől kellene beszerezni, ezek nem lehetnek régebbiek öt évnél. A műsorszámok negyedét "független magyar műsorkészítővel" kellene gyártatni, vagy tőlük öt évnél nem régebbi műsorokat vásárolni.

"A zenei tematikájú" rádiók számára törvény írná elő, hogy a műsoridő 25 százalékában magyar zenét sugározzanak. A magyar számok 25 százaléka - vagyis az egész műsoridő valamivel több mint 6 százalékában - pedig három évnél újabb felvétel legyen (a javaslat lehetséges előnyeiről és hátrányairól, illetve a rádiós szakma véleményéről itt olvashat részletesen).

Mindenható Médiatanács
A törvényjavaslat széles jogosítványokkal ruházza fel a már korábban létrehozott Médiatanácsot (amelybe csak a Fidesz jelöltjei kerültek be). Ez a testület bonyolítja le a tévés és rádiós pályázatokat, de van olyan eset is, amikor pályázat nélkül ítélhetnek oda műsorszolgáltatási jogosultságot. A Médiatanács meghatározhat olyan közfeladatot, "amelynek ellátására pályázati eljárás nélkül is adható médiaszolgáltatási jogosultság". Erre aztán az elsőként jelentkező szolgáltató kaphatna jogot.

A Médiatanácsnak a tervezet szerint joga lenne menet közben módosítani a pályázatokat, sőt, meg is szüntethetné az eljárást, amennyiben a "mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok" nem valósíthatók meg. A testületnek arra is joga lenne, hogy utólag eredménytelennek nyilvánítson egy pályázatot, ha azon olyan cég nyer, amelyről úgy találja, hogy "ajánlata összességében vagy egyes részeiben nem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek". A törvényjavaslat rögzítené, hogy a pályázatokban szereplő adatokról a szerződés megkötéséig nem adhatnak tájékoztatást.

Egy hétig elsötétülő képernyők
A tévék vagy rádiók esetében a Médiatanács szankcióként is használhatná a nyilvántartásból törlést: azt a szolgáltatót lehetne ezzel a végső szankcióval sújtani, amely ismételten és súlyosan megsérti a médiára vonatkozó törvényeket, illetve azt, amely a határidő letelte után 30 nappal sem fizeti meg a számára előírt műsorszolgáltatási díjat. A javaslat olyan csatornák számára is kötelezővé tenné a regisztrációt (fenntartva ezzel a betiltás lehetőségét is), amelyeket nem a magyar kormányzat hatáskörébe tartozó műholdról sugároznak.

A Médiatanács járna el hatóságként a médiaszolgáltatók és az írott sajtó esetén is, ha felmerül a törvénysértés gyanúja. A legenyhébb szankció, amit alkalmazhatna, a figyelmeztetés lenne, de a testületnek lehetősége lenne akár kétmillió forint bírsággal sújtani a jogsértő cég vezetőjét is. Az országos napilapokra és internetes portálokra a Médiatanács legfeljebb 25 millió, hetilapokra 10 millió forint bírságot szabhatna ki. A jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatókat akár 200 millió forintos bírsággal is sújthatná, a műsorszolgáltatási jog felfüggesztése, vagyis a képernyő elsötétítése akár egy hétig is tarthatna.

A tervezet ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a Médiatanács bizonyos jogköreit átadja a média és sajtó szakmai szervezeteinek. Ezek a szervezetek - például a tévék vagy az internetes tartalomszolgáltatók szövetségei - saját etikai kódexük alapján járhatnának el az olyan panaszok esetében, mint például a riportalanyok jogainak megsértése. A Médiatanács felülbírálhatja ezeket a döntéseket, és elveheti az ártadott jogköröket, ha úgy találja, a szakmai szervezetek nem tartják be saját kódexeiket.

Nyilvántartást vezetnek
A médiaalkotmány vitájában egyik legtöbbet vitatott kérdés volt, hogy törvény regisztrációhoz kötötte a médiatartalom-szolgáltatást. Ezt a kötelezettséget a jelenlegi javaslat fejti ki részletesen. A nyilvántartást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hivatala vezeti, külön a tévékről, a rádiókról, a lekérhető szolgáltatásokról, az úgynevezett kiegészítő médiaszolgáltatásokról (ez általában a tévék honlapjait jelenti), illetve a nyomtatott és internetes lapokról.

Sajtótermékek esetében enyhébb lenne a szabályozás, mint a tévék vagy rádiók esetében. Velük szemben ugyanis a Médiatanács nem gyakorolhatná büntetésként a nyilvántartásból törlést (ami gyakorlatilag betiltást jelent). A formai okok mellett csak akkor lehetne törölni ezeket a nyilvántartásból, ha bíróság mondja ki, hogy a nevüket jogtalanul használják, mert azt valaki más már bejegyeztette. Tartalmi okok miatt tehát a Médiahatóság nem tilthatna be újságokat.

Fontos fogalom: a JBE
A törvényjavaslat kiemelne a tévék és rádiók sorából néhány nagy csatornát, amelyekre külön szabályokat állapítana meg. Az éves átlagban legalább 15 százalékos nézettségű vagy hallgatottságú tévé vagy rádió "jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatónak" (JBE-médiaszolgáltató) minősülne. A tévék közül jelenleg csak a két kereskedelmi csatorna tartozik egyértelműen ebbe a kategóriába, de a több csatornát működtető cégcsoportok eredményét össze kellene adni, így lehet, hogy más cégek is beleesnének.

A JBE kategóriába eső tévéknek reggelente legalább 15 perc hírműsort vagy "általános tájékoztató műsorszámot" kellene sugározniuk, este pedig legalább 20 perc hosszúságú önálló híradót. A rádióknak reggel kellene legalább 15 perc önálló és egybefüggő hírműsort adniuk. Fontos kikötés, hogy ezeket jórészt maguknak kellene gyártaniuk, mert "a más magyarországi médiaszolgáltatótól átvett híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartalmának húsz százalékánál nem lehet hosszabb terjedelmű".

A JBE-műsorszolgáltatóknak emellett fent kellene tartaniuk a műsoridejük egy részét közérdekű közleményeknek, digitális szolgáltatásban pedig az esti filmek vagy sorozatok negyedét eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhetővé kellene tenni. A közszolgálati tévék mellett és a JBE-szolgáltató is köteles lenne feliratozni (vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátni) a hírműsorokat és közérdekű közleményeket, 2015-ig fokozatosan pedig a filmeket is.

Koncentráció tilalma
A törvényjavaslat szerint egy tévé vagy rádió maximum 35 százalékos piaci részesedést érhet el, tévé és rádió együtt maximum 40 százalék (utóbbi esetben össze kell adni a két piacon elért eredményt). A jelenlegi médiatörvénnyel szemben a javaslat nem korlátozza a tévés vagy rádiós cégek tulajdonszerzését a nyomtatott lapokban. Az a cég vagy cégcsoport, amelynek szolgáltatásai meghaladják ezt az arányt, már nem indíthat új csatornát, illetve meg kell állapodnia a Médiatanáccsal egy programról, amelynek keretében növeli a magyar, illetve a külső gyártók által készített műsorok arányát.

A rádiós piacon a törvényjavaslat értelmében egy cég kezében csak egy országos csatorna lehetne, annak tulajdonosai pedig nem szerezhetnek részesedést más médiaszolgáltatóban. Ez érinti a két országos kereskedelmi rádiót, hiszen ezek tulajdonosainak érdekeltségében vannak regionális adók is. Egy kézben emellett legfeljebb két körzeti és négy helyi, vagy összesen 12 helyi rádióadó lehet.

Akció pénzért árult műsorok ellen
A törvényjavaslat megpróbál reagálni egy másik új jelenségre is: arra, hogy a földfelszínen egyébként ingyenesen fogható kereskedelmi tévék pénzt akarnak kérni a kábelszolgáltatóktól a műsorukért. A javaslat ennek a problémának kezelésére bevezet még egy új fogalmat, a kötelezett médiaszolgáltatóét. Ebbe a kategóriába tartozik minden JBE-szolgáltató, illetve az olyan csatornák, amelyek tulajdonosai "meghatározó műsorterjesztők", vagyis jelentős kábel- vagy műholdas szolgáltatók.

A kötelezett médiaszolgáltatónak, a javaslat szerint kötelező lenne szerződést kötni a műsorai terjesztésére a kábelszolgáltatókkal, ha azok "tisztességes és ésszerű" ajánlatot tesznek. A törvényjavaslat megtiltaná az árukapcsolást, vagyis nem lehetne kikötni, hogy egy népszerű programot csak akkor kap meg egy terjesztő, ha megvesz más műsorokat is. A tévék a javaslat szerint nem szabhatnának teljesíthetetlen műszaki feltételeket, illetve díjaikkal nem hozhatnak kedvezőbb helyzetbe egyes szolgáltatókat. Vita esetén a Médiatanács lenne jogosult dönteni.