Javult a korábbi évekhez képest a magyar diákok szövegértése - derül ki a 2009-ben végzett, nemzetközi PISA-felmérésből. A nagyszabású vizsgálatot 65 országban végezték el, ennek alapján az OECD-tagországok átlagával azonos a magyar 15 évesek szövegértési képessége. Az elmúlt években a magyar diákok szövegértése mindig átlag alatti volt a PISA-vizsgálatokon.

Közzétették a 2009-ben elvégzett nemzetközi oktatási vizsgálat, a PISA-felmérés eredményeit. E szerint a magyar diákok szövegértése a 2000 óta háromévenként elvégzett vizsgálat korábbi eredményeihez képest javult. Míg a korábbi eredmények csalódást keltőek voltak, és azt mutattálk, hogy a 15 éves gyerekek az OECD-tagországok diákjainak átlagánál kevésbé értik meg, amit olvasnak, 2009-re sikerült elérni az OECD-átlagot - a szövegértés 14 ponttal javult.

A PISA-vizsgálatban 2002-ben még csak 32, 2009-ben viszont már 65 ország vett részt. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a felméréssorozatot, amelynek alapján az országok oktatási rendszereinek a hatékonyságát igyekeznek felmérni. 15 éveseket vizsgálnak, háromévente: arra kíváncsiak, hogy a diákok milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására. A fő mérési területek a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség és az alkalmazott természettudományi műveltség.

Az eddigi méréseken Magyarország átlageredménye szövegértésből és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természettudományból pedig átlagos volt. Az eredmények 2000 és 2006 között egyik területen sem változtak jelentősen. A PISA-vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint ez azt mutatta, hogy a jelenlegi globális munkaerő-piaci versenyben Magyarország pozíciója gyengébb volt, mint az OECD-országoké általában. A 2000-ben először elvégzett PISA-vizsgálat eredményei szakmai körökben nagy csalódást keltettek, hosszú viták kezdődtek arról, hogy miért nem teljesít jól a magyar közoktatás.

A lányok jobban olvasnak

A kedden nyilvánosságra hozott eredmények viszont azt mutatták, a most 15 éves magyar diákok szövegértési képessége sokat, összesen 14 pontot javult. Az OECD-átlag szövegértésből 493 pont, a magyar diákoké 2009-ben 494 pont lett, vagyis elértük az átlagos szintet. A magyarok ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel.

A matematika és a természettudomány területén azonban nem történt lényeges változás: a 2009-es OECD-átlag matematikából 496 pont, a magyar diákok viszont csak 490-et értek el. Természettudományból az OECD-átlag 501 pont, a magyar gyerekek átlaga 503 pont.

A szövegértés terén a gyengébb és a jobb képességű gyerekek is jobb eredményt értek el 2009-ben, mint 2000-ben, de a gyengébb képességűek fejlődtek többet. Magyarországon 6,3 százalékkal nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, 40 százalékkal nőtt az újságolvasó diákok aránya. Miközben az OECD-országokban 2000 és 2009 között 68 százalékról 63 százalékra csökkent a naponta kedvtelésből olvasó tanulók aránya, Magyarországon ez az érték nem változott, és az OECD-átlag feletti, 75 százalék. A lányoknak jobb a szövegértésük, mint a fiúké, de az utóbbiak jobbak matematikából, míg a természettudományos tárgyakból egyenlők a teljesítmények.

Hoffmann szerint a pedagógusok változtattak

A PISA-vizsgálat eredményeit Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár sajtótájékoztatón ismertette. Azt emelte ki, hogy a magyar 15 évesek teljesítménye javult a szövegértés terén, így kicsivel az OECD-átleg fölő került a pontszámuk, míg a matematikai és a természettudományos ismeretek alkalmazásában az átlaggal azonosan vagy az alatt teljesítenek. Hoffmann szerint a szövegértési képesség azért javulhatott a korábbi PISA-vizsgálatok eredményeihez képest, mert "a pedagógustársadalom rájött arra, hogy a szövegértés gondozásával nem csak az alsó, hanem a felső tagozatban és a középiskolában is törődni kell".

A matematika és a természettudományos tárgyak oktatását viszont új alapokra kell helyezni - mondta az átlagos vagy az alatti eredményekre utalva. Hoffmann szerint kizárólag a PISA-vizsgálat alapján nem lehet megítélni egy oktatási rendszer hatékonyságát. Szerinte "a műveltségtartalmakat sem szabad a tanulás során háttérbe szorítani".

Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke örömtelinek nevezte a szövegértési eredmények javulását. Szerinte a mostani eredmények az első Orbán-kormány oktatáspolitikájának sikerét jelzik, mert azok a gyerekek, akiket most mértek, 2000-ben kezdték meg tanulmányaikat. Azt pedig, hogy miért változatlan a helyzet a természettudományok és a matematika esetében, a szakma fogja értékelni - tette hozzá.