Megadja-e a csodafegyvert a Fidesz Schmittnek?

2010.12.09. 13:09

Több nyitott kérdése is van még a készülő új alkotmánynak, és ezek egyike az a javaslat, amely szerint az államfőnek a jövőben joga lenne feloszlatni a parlamentet "súlyos bizalomvesztés" esetén. Egyelőre nem dőlt el az sem, hogy bekerül-e az új alaptörvénybe az alkotmánymódosítást megnehezítő rendelkezés, a felsőház létrehozásának ötlete viszont várhatóan elbukik az illetékes parlamenti bizottság jövő heti ülésén.

Lényegében három fontos kérdés maradt nyitva az új alkotmány múlt hét szerdán elkészült koncepciójában: egy- vagy kétkamarás legyen az Országgyűlés, súlyos politikai válság esetén a köztársasági elnöknek legyen-e joga feloszlatni az Országgyűlést, illetve a jelenlegi módon, kétharmados többséggel lehessen-e módosítani az alaptörvényt, vagy kelljen hozzá a következő parlament minősített többségének jóváhagyása is. (Az új alkotmánykoncepcióról szóló cikkünket itt találja.)

Az alkotmány-előkészítő bizottság összegző munkacsoportja által elkészített koncepcióban a parlament működésére két alternatív javaslat szerepel: az egyik szerint fennmaradna a jelenlegi, egykamarás rendszer, a másik szerint viszont létrejönne a felsőház is. Utóbbi tagjait nem választanák, hanem delegálnák, itt kaphatnának képviseletet például a kisebbségek, a határon túli magyarok és az egyházak. A felsőháznak - a költségvetés kivételével - joga lenne egyszer visszaküldeni a képviselőház által megszavazott törvényeket.

Egy kamara a valószínűbb

"Ebben a kérdésben személyes meggyőződések vannak, nem lehet azt mondani, hogy az egyik jobb vagy rosszabb lenne" - mondta az [origo]-nak Gulyás Gergely fideszes képviselő, a bizottság alelnöke, aki a saját bevallása szerint az egykamarás parlament híve, mert ez biztosítja a hatékonyabb döntéshozatalt. A kétkamarás országgyűlés koncepcióját képviseli viszont Salamon László, a bizottság KDNP-s alelnöke.

Gulyás szerint a kétkamarás parlament mellett történelmi érveket lehet felhozni, illetve azt, hogy így lehetne biztosítani a hazai kisebbségek és a határon túli magyarok képviseletét. Abban is lehet szerepe, hogy ha visszaállítják a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztség és a parlamenti képviselői mandátum összeférhetetlenségét - ez Gulyás szerint nagyon valószínű - a megyék vagy az önkormányzati szövetségek delegáltjai biztosítanák a területi elv képviseletét.

Az egy- vagy kétkamarás parlament kérdése valószínűleg az alkotmány-előkészítő bizottság utolsó, jövő keddi ülésén dől majd el, várhatóan az előbbi javára. Gulyás szerint a Fideszben azok vannak többségben, akik az egykamarás parlamentet támogatják, míg a KDNP-ben a kétkamarás megoldás hívei vannak többen, igaz, mindkét pártban vannak hívei a másik alternatívának is. Az ellenzék már nem vesz részt a bizottság munkájában, de korábbi nyilatkozataikból tudható, hogy a Jobbik a kétkamarás, az MSZP és az LMP az egykamarás parlament híve.

"Súlyos bizalomvesztés"

"Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja" - írja alternatív lehetőségként az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciója. A súlyos bizalomvesztés nyilvánvalóan a 2006 szeptemberében, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszédének kiszivárgása miatt kirobbant válságra utal, amelynek feloldása lehetett volna, ha Sólyom László államfő feloszlathatta volna a parlamentet, és kiírhatta volna az új választásokat.

Ez a megoldás azonban lényegesen megnövelné a jelenleg Schmitt Pál korábbi fideszes képviselő által betöltött köztársasági elnöki pozíció hatalmát, hiszen az államfő maga dönthetné el, mikor van olyan válsághelyzet, amelyből már csak a parlament feloszlatása lehet a kiút, sőt elvileg akár mondvacsinált okokkal is kikényszerítheti az új választásokat. Gulyás Gergely szerint a bizottságnak nem volt célja, hogy a parlamentáris berendezkedést az elnöki rendszer felé tolja, ezért ő nem is támogatja ezt. Ebben a kérdésben várhatóan nem a bizottság dönt, hanem mindkét alternatívát az Országgyűlés elé terjeszti.

Bebetonozni az alkotmányt

Az alkotmánykoncepció egyik vitatott eleme az a rendelkezés, amely lehetetlenné tenné a jövőben az alaptörvény megváltoztatását: az alkotmányt e szerint csak akkor lehetne módosítani, ha azt két egymást követő ciklusban is változatlan formában jóváhagyja a parlament. Gulyás Gergely szerint ő már akkor is jelezte, hogy ez nem jó ötlet, amikor először felvetődött a bizottságban. A képviselő azt mondta, ő elvben ugyan egyetért azzal, hogy stabil legyen az alaptörvény, de a gyakorlatban bármikor adódhat olyan helyzet, amikor - például az EU-tagságból fakadó kötelezettségek miatt - módosítani kell az alkotmányt.

Gulyás szerint ez a rendelkezés azért sem lenne helyes, mert nem valószínű, hogy a jövőben kétharmados többséget szerezhet bármely politikai erő. A képviselő szerint csak akkor lenne működőképes egy ilyen modell, ha az alkotmány valóban csak a legalapvetőbb szabályokat rögzítené, és minden részletkérdést külön törvények hatáskörébe utalna, de a koncepció szerint továbbra is lennének részletszabályok az alaptörvényben. Gulyás azt mondta, hogy ezt a kérdést is az Országgyűlés plenáris ülésére hagyják.

A menetrend

A keddi bizottsági ülés után a testület egy határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelynek melléklete lesz a véglegesített koncepció. Ezt a parlament várhatóan februárban fogadja el (egyben hatályon kívül helyezi az 1997-es, szintén országgyűlési határozatba foglalt alkotmánykoncepciót), ez után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata a kodifikáció, vagyis hogy törvényjavaslattá formálja a koncepciót. Ezt a kormány várhatóan március 20-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely az általában szokásosnál hosszabb, mintegy másfél hónapos vita után fogadhatja el az új alkotmányt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK