Jogerősen is életfogytiglanra ítélték a móri per vádlottját

Az utolsó szó jogán sajnálatát fejezi ki Weiszdorn Róbert vádlott a móri per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán az ítélethírdetés előtt
Vágólapra másolva!
Jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a nyolc halálos áldozatot követelő 2002-es móri bankrablás elkövetésével vádolt Weiszdorn Róbertet. A vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól és tagadta a gyilkosságok elkövetését. A férfi első fokon is életfogytiglanra ítélték, de míg a korábbi határozat szerint legkorábban 30 év múlva szabadulhatott volna, a mostani ítélet alapján legalább negyven évet kell börtönben töltenie.
Vágólapra másolva!

Az elsőfokú ítéletet súlyosbítva jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Weiszdorn Róbertet csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt.

A Fővárosi Ítélőtábla ezzel helyt adott az ügyészi indítványnak, amely 10 évvel megemelte a feltételes szabadlábra bocsáthatóság időtartamát. Az ítélet előre kitervelten, társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Weiszdornt, és megalapozatlannak találta a vádlott védőjének érveit, amelyekkel az ügyvéd enyhítésért fellebezett.

Az ítélőtábla az ítélet indoklása szerint azért nem a legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a vádlottra, mert enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Weiszdorn az időközben elhunyt társtettes, Nagy László befolyása alatt állt. A bíróság szerint ugyanakkor szerint a férfi részt vett mind a nyolc áldozat meggyilkolásában, amely olyan súlyú, hogy indokolt 40 évig börtönben maradnia.

Weiszdorn Róbert az ítélethirdetése előtt azt mondta: "Nem akartam és nem is öltem meg senkit. Sajnálom a történteket, de csak azért vállalok felelősséget, amit én magam elkövettem, mások bűneiért nem". Az utolsó szó jogán mondott beszédében a férfi bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól.

Weiszdorn védője az ítélethirdetés után kijelentette: nem nyugszanak bele az ítélőtábla döntésébe és felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz.

A móri bűntényért először - mint utóbb kiderült, tévesen - Kaiser Edét ítélték el, Weiszdorn Róbertet és Nagy Lászlót 5 évvel a móri mészárlás után, 2007 februárjában fogták el. Még abban az évben, 2007. július 13-án Nagy László öngyilkos lett a cellájában. Így a móri vérengzésért egyedül Weiszdorn vár a jogerős ítéletre.

A Fejér Megyei Bíróságon indult elsőfokú eljárásban 2008-ban született ítélet szerint Weiszdorn Róbertet társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésért és lőfegyverrel való visszaélésért ítélték életfogytiglani fegyházbüntetésre. A bíróság 30 évben határozta meg a feltételes szabadlábra bocsátás legkorábbi időpontját.

Az elsőfokú ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a 2002-ben kirabolt móri bankfiók feltérképezésében, a rablás során pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintot zsákmányoltak a tettesek, a támadás viszont 8 halálos áldozatot követelt. Az első fokú ítélet ellen az ügyészek súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtáblán zajló másodfokú eljárásban az ügyész tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kért Weiszdorn Róbertre. A vádhatóság képviselője perbeszédében azt kérte a bíróságtól, hogy foglaljon állást - mint fogalmazott - "a magyar kriminalisztika történetében példa nélküli bűntényben". Hozzátette: amennyiben a bíróság nem találja indokoltnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, akkor azt kéri, emeljék fel a feltételes szabadlábra bocsáthatóság első fokon megszabott 30 éves időtartamát.

Az ügyvéd szerint a másik tettest kellett volna büntetni

"Ha tudtam volna, hogy ez így alakul, elveszem tőle a fegyvert, biztosan megakadályoztam volna" - mondta Weiszdron a másodfokú tárgyalás kezdetekkor arra utalva, hogy a gyilkosságokat társa, Nagy László követte el, aki az előzetes letartóztatásban öngyilkos lett.Weiszdorn szerint nagyon gyorsan történt a móri Erste Bankban minden; ő csupán a bank előterében kapott egy pisztolyt Nagy Lászlótól. A vádlott - aki a bankfiók ajtajában állt a bűncselekmény idején és az érkező ügyfeleket küldte el - arról is beszélt, hogy hallott lövéseket és puffanásokat, de nem tudta, mi történik. Azt hitte, társa bezárja az embereket egy helyiségbe. Weiszdorn elismerte, hogy a móri bűntény végén ő zárta be a bankot, de a kulcsot szerinte Nagy László adta oda neki.

"Nem lehet elmenni amellett, hogy most tényleg olyan ember áll a bíróság előtt, aki valóban elkövette a bűncselekményt" - mondta az ügyész Kaiser Edére és Hajdú Lászlóra utalva, akiket korábban tévesen elítéltek a móri bankrablás miatt. "Nagy László nem mindennapi személy volt" - mondta Weiszdorn társáról, majd beszélt Nagy László naplójáról, illetve arról, hogyan képezte magát a férfi fegyverszakértőnek. Az ügyész szerint az előre kiterveltség bizonyítható, mert a fegyverek, lövedékek számából arra lehet következtetni, hogy vádlott és társa készültek a lövöldözésre lövöldözni fognak.

Az ügyésszel ellentétben Weiszdorn Róbert védőügyvédje határozott idejű szabadságvesztés kiszabását indítványozta. "Világos, hogy a móri ügy nyolc áldozata miatt valakinek a lehető legszigorúbb büntetésben kell részesülnie, de ennek Nagy Lászlónak kellett volna lennie" - mondta Lichy József ügyvéd. A védő elismerte, hogy védence minden kétséget kizáróan jelen volt a móri bankrabláskor, de azzal érvelt, hogy ettől még nem társtettes. Az ügyvéd beszélt arról is, hogy Nagy László fenyegette Weiszdorn Róbertet és családját, ezért a vádlott félt tőle. Lichy József "jellemgyengének" nevezte védencét, amiért az hagyta, hogy Nagy László ráerőltesse az akaratát.

Már volt korábban jogerős ítélet

A móri mészárlás ügyében 2005-ben már született jogerős ítélet. Kaiser Edét találták bűnösnek, másfél évvel később azonban kiderült, mégsem Kaiser és a megismételt elsőfokú eljárásban tettestársaként megvádolt Hajdú László követte el a bankrablást.

Kaiser ügyében perújítás során hatályon kívül helyezték a móri ügyben hozott ítéletet, viszont más bűncselekmények - többek között egy fővárosi pénzváltó és egy csepeli posta kirablása - miatt tavaly első fokon 18 év fegyházra ítélték, a másodfokú ítélet januárban várható. Hajdú Lászlót is bűnösnek találták más bűncselekményekért, ő első fokon 17 év fegyházat kapott, ügyében szintén jövő januárban várható másodfokú ítélet.