Kétszázhetven településen van belvízi védekezés, eddig 24 embert telepítettek ki

2010.12.10. 8:27

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője közölte, az országban 14 megye 270 településén van belvízi védekezés. A folyók külföldi vízgyűjtőinek csapadékos időjárása miatt "árvízi jelenségek is kialakultak". A belvíz majdnem 300 ezer hektár területet borít, eddig 24 embert kellett a víz miatt kitelepíteni.

Nehéz belvízi helyzet alakult ki nagy területen, Magyarországon - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az MTV péntek reggeli műsorában. Az országban 14 megye 270 településén van belvízi védekezés, 3000 szakember, több ezer homokzsák és 300 munkagép segítségével dolgozik. Az országban eddig 24 embert kellett a víz miatt kitelepíteni.

A folyók külföldi vízgyűjtőinek csapadékos időjárása miatt pedig - főleg a Tisza felső szakaszán - árvízi jelenségek is kialakultak. Belvíz majdnem 300 ezer hektár területet borít, ez közel jár az 1998-as, 350-360 ezer hektáros csúcshoz. Előtte 1942-ben volt rekord nagyságú belvíz, 500 ezer hektár területen. A csapadék és a hóolvadás miatt árvízi jelenségek is kialakultak, zajlik a védekezés, illetve megpróbálják a prognózisok alapján felmérni, hogy hová kell a következőkben erőket csoportosítani.

Néhány helyen, mint a Balaton déli partján, extrém helyzetet okozott az időjárás. Itt is folyik a védekezés, de az elvezető csatornák, vízfolyások szintén áradnak, a Balaton vizét pedig nem lehet a mostaninál nagyobb ütemben leereszteni, mert az Tolna megyében okozna károkat. Reménykednek abban, hogy a gondok "mederben tarthatók" - mondta az OKF főigazgatója. Azt, hogy a tél további részében hogyan alakul az ár- és belvízi helyzet, még nem tudni pontosan.

A vízelvezető rendszerek karbantartására, fejlesztésére is több gondot kell fordítani. Jelenleg társadalmi egyeztetés zajlik a katasztrófavédelmi törvény változásai kapcsán, a hozzászólások között ott is sok szól a megelőzés fontosságáról.

Bakondi György a vörösiszap-katasztrófa kapcsán arról számolt be, hogy az ottani vízfolyások - főleg a Torna patak - pH értékének növekedése nem a zagytározók szivárgásával, hanem a földeken lévő maradék iszap visszamosódásával van kapcsolatban. A pH a Tornán egyébként nem sokkal van a 8-as érték felett. Ha további növekedést tapasztalnak, újra gipszet adagolnak majd a vízhez, de Bakondi György szerint erre vélhetően nem lesz már szükség.

KAPCSOLÓDÓ CIKK