Orbán is figyel a mozgolódó KDNP-sekre

Orbán Viktor és Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet ülésén
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök is felfigyelt rá, hogy a KNDP-n belül erősebbé vált a kormánybeli szövetségesét, Semjén Zsolt pártelnököt és a Fideszt bírálók hangja - mondta az [origo]-nak egy befolyásos fideszes politikus. Egy KDNP-s forrás szerint a két párt közötti nézeteltérések tompítására békéltető bizottságot is kijelöltek, a konfliktusok továbbgyűrűzésére azonban senki nem számít. A hétvégén tisztújításon áteső KDNP ugyanis nem biztos, hogy önállóan életképes, és egy forrás szerint "addig van jó élet, amíg Semjén a miniszterelnök mellett van".
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor kormányfőt is foglalkoztatja, hogy a KDNP szombati tisztújításán komoly pozíciókat szerezhet a KDNP-ben a párt belső ellenzéke - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos politikusa. A párt szűk vezetéséhez tartozó forrás szerint a Fidesz számára politikai kockázatot jelenthet, ha a KDNP-ben megerősödnek a két párt együttműködését kritizálók. A fideszes forrás szerint ennek ellenére a Fidesz testületei eddig hivatalosan nem foglalkoztak a kérdéssel.

A KDNP szombaton tartja tisztújító gyűlését, ahol pártelnököt és elnökséget is választanak a küldöttek. A tisztújítást több előzmény is érdekessé teszi. Az októberi önkormányzati választásokon például néhány településen nem tudott megállapodni egymással a Fidesz és a KDNP arról, hogy kit jelöljenek polgármesternek. A KDNP-frakció több tagja azt mondta az [origo]-nak, hogy a párton belül főleg az okozott csalódottságot, hogy sokan kudarcként élték meg az önkormányzati választásokat.

Több KDNP-s szerint ugyanis főként a kereszténydemokraták voltak a vesztesei annak, hogy az Orbán-kormány a nyáron csökkentette az önkormányzati képviselőtestületek számát, szerintük a kevesebb helyre főként fideszesek kerültek be. Már az önkormányzati választások előtt látható volt, hogy a Fidesz és a KDNP helyi szinten konfrontálódik: többek között Biatorbágyon, Vácott, Érden fordult elő, hogy a KDNP a fideszsekkel szemben állított jelölteket.

A KDNP parlamenti frakciójának egyik befolyásos tagja szerint míg a parlamentben és a kormányban valós támogatottságánál felülreprezentálva van jelen a KDNP, addig az önkormányzatoknál jelentősen elmarad ettől. Amíg a KDNP-seket az utóbbi zavarta, a Fideszben néhányan az előbbit tették szóvá. Több fideszes forrás azt állította, hogy Kövér László házelnök többször szóvá tette, hogy a KDNP felül van reprezentálva a kormányzati pozíciókban, és a Heti Válasz is azt írta a múlt heti számában, hogy a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa is kifogásolja a KDNP erős kormányzati szerepvállalását.

Egy KDNP-s frakciótag szerint az elégedetlenkedők megjelenését mutatja, hogy több, novemberi megyei tisztújításon nem Semjén jelöltjét választották meg elnöknek, hanem a pártvezetéssel elégedetlenek favoritját. Többek között Budapesten is a kritikusok közé sorolt Szalma Botond nyert. Ugyancsak az elégedetlenkedők közé sorolják Molnár Béla korábbi budapesti elnököt, aki az előző ciklusban parlamenti képviselő volt.

Kitágult a Fidesz

"Alapvető elvárásunk, hogy országgyűlési képviselőink, polgármestereink, önkormányzati képviselőink jelöléséről mi magunk kereszténydemokraták dönthessünk minden megyében, minden településen. Ez ma nem így van, főleg vidéken" - ezekkel a szavakkal indokolta december elején Papp Tibor, a KDNP volt hajdú-bihar megyei vezetője, hogy a jelenlegi pártelnök, Semjén Zsolt kihívójaként elindul a posztért a párt hétvégi tisztújításán. A tanári végzettségű Papp bemutatkozó közleménye szerint karakteresebb és önállóbb KDNP-t szeretne, emellett újragondolná a Fidesz és a KDNP közötti kettős párttagság intézményét is. Papp cikkünk megjelenése után azt közölte: nem vonja kétségbe a Fidesszel való szoros együttműködést, de szerinte fontos lenne, hogy a két párt közti partneri viszony ne csak a kormányban és a parlamentben, hanem vidéken is működjön. Szerinte ugyanis jelenleg sokszor nincs arra lehetőség, hogy a két párt vidéken is közösen hozza meg a döntéseket.

"Budapesten és Pest megyében van valamennyi támogatottságuk, de ennek ellenére is esélytelenek" - mondta a Fidesztől való nagyobb távolságot követelőkről a párt egyik parlamenti képviselője. Ottani népszerűségük a politikus állítása szerint nem is véletlen: e két helyen voltak ősszel a legzajosabb jelölési konfliktusok a Fidesz és a KDNP között. "A sérelmek nagy része szerintem is jogos volt, sokszor durván lenyomták a jelöltjeinket, [Semjén] Zsolt pedig nem vette a fáradtságot, hogy elnöki szinten egyeztessen róla a Fideszben" - tette hozzá forrásunk, aki azt állította, hogy szeptemberben külön "békéltető biztost" jelöltek ki a két párt közötti konfliktusok kezelésére.

A két párt parlamenti frakciója között eddig kevés volt a konfliktus, mindössze néhány ügyben fordult elő, hogy nem értettek egyet. Ilyen volt például a felsőoktatás átalakítása, amely az oktatási államtitkárságot vezető KDNP-s Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke között okozott konfliktust. A Fidesz a KDNP javaslatai közül nem értett egyet többek között az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásával, a 98 százalékos különadó eredeti javaslatával, vagy például az új alkotmány KDNP által tervezett ópusztaszeri aláírásával.

Ezek azért nem okoztak komolyabb konfliktusokat, mert a KDNP-frakció tagjai a Fidesz szervezeti struktúrájában futottak be karriert. A KDNP-s Hoffmann Rózsa például a Fidesz kulturális tagozatának elnöke, a KDNP-frakcióban ülő Simicskó István, a Fidesz választmányi elnökségének tagja. Ráadásul a Fidesz-frakció tagjai közül több mint egy tucatnyian KDNP-tagok is egyben, köztük olyan ismert politikusok, mint például Lázár János, a Fidesz frakció vezetője, illetve Kubatov Gábor pártigazgató. Az [origo]-nak nyilatkozó KDNP-s frakciótagok szerint a Fidesszel való konfliktusok esetlegesek, ügy- és személyfüggőek. Szerintük inkább azoknak a kereszténydemokratáknak van konfliktusa a Fidesszel, akik az önkormányzati választások során nem jutottak pozíciókhoz.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Lázár János KDNP-s képviselőkkel beszélget a parlamentben

"Zsolt legnagyobb erénye a barátsága Orbán Viktorral"

Az önkormányzati választásokon kialakult, több KDNP-s által méltánytalannak nevezett helyzet ellenére az egyik KDNP-s képviselő ugyanakkor úgy látja: egy szava sem lehet a KDNP-nek. A parlamenti választás után ugyanis sokkal több kormányzati és egyéb vezetői posztot kapott szerinte a párt, mint amennyit valós politikai súlya indokolttá tenne.

Papp önállóbb KDNP megteremtésére irányuló törekvéseinek az [origo] által megkérdezett frakció- és vidéki párttagok szerint kevés a támogatója. "Ez teljes ostobaság" - mondta a felvetésről a kereszténydemokraták egyik vezető tisztségviselője, aki szerint a KDNP önállóan nemhogy az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt nem érné el, de a Fidesz nélkül még az egyházak támogatását sem sikerülne megszereznie. "Tudomásul kell vennünk, hogy a kereszténydemokrata értékeket ma Magyarországon nem a KDNP, hanem a Fidesz-KDNP testesíti meg" - tette hozzá a politikus, a Fidesz az elmúlt években szerinte ugyanis olyan szélesre tágította maga körül a politikai mezőt, hogy azon kívül, önállóan megjelenni már nem is lenne semmi értelme.

"Azt hiszem, a saját érdekünkben nem csináltattunk soha ilyen felméréseket" - mondta a KDNP önálló támogatottságát firtató kérdésünkre a kereszténydemokrata frakció egy másik képviselője, utalva arra is, hogy a nagy közvélemény-kutató cégek vizsgálatai is rendre kimutathatatlanként határozzák meg a KDNP népszerűségét. "Szerintem senkinek nincs illúziója azzal kapcsolatban, hogy mit válaszolnak a szimpatizánsaik, ha felteszik nekik a kérdést, hogy Semjén Zsolt vagy Orbán Viktor" - folytatta a politikus, aki szerint a párton belül mindenki belátja, hogy a Fidesz nélkül a KDNP "nem menne semmire".

A mostani helyzetnek ugyanakkor vannak hátulütői is. Az egyik KDNP-s képviselő az [origo]-nak azt mondta: ellenzékben több haszna volt annak, hogy külön pártként jelent meg a Fidesz és a KDNP, ez ugyanis több megszólalási lehetőséget biztosított a parlamentben, illetve az önkormányzati képviselőtestületekben is. Kormányra kerülve a két frakció megléte inkább elfogadott adottság - tette hozzá.

Ennek ellenére "a szövetségnek nincs alternatívája" - jelentette ki határozottan a KDNP egyik megyei vezetője is, aki állítása szerint látja ugyan "a dühöt és frusztráltságot" a vidéki tagságban, de ezek szerinte sem adnak érdemi teret a pártvezetésbe újonnan betörni próbálkozó Pappnak és Szalmának. "Zsolt legnagyobb erénye a barátsága Orbán Viktorral, és mindenki tudja, hogy addig van jó élet, amíg ő a miniszterelnök mellett van" - magyarázta egy Fidesz-tagkönyvvel is bíró és a nagyobbik kormánypártban is befolyásosnak számító kereszténydemokrata képviselő, aki szerint a jelenlegi elnök addig maradhat a párt élén, ameddig ő akar, mert "senki nem olyan ostoba, hogy ezt a helyzeti előnyt hagyná vagy kifejezetten akarná elveszíteni".

"Hűségeskü" Semjén mellett

Az [origo] információja szerint a tizenkilenc megyéből tizenhárom már jelezte Semjén támogatását, egy, az [origo]-nak nyilatkozó KDNP-tag szerint "hűségesküt tettek". Nógrád, Borsod, Heves, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Somogy és Tolna megye mellett úgy tudjuk, még az a Hajdú-Bihar megye is a jelenlegi pártelnök mellé állt, amelynek Papp novemberig, nyolc éven keresztül a vezetője volt. Papp Tiborra három nappal a tisztújítás előtt még egyetlen egy szervezeti jelölés vagy egyéni ajánlás sem érkezett - mondta az [origo]-nak Csorba Béla, a jelölőbizottság elnöke. Ezzel ugyanakkor még semmi nem dőlt el, mert egyéni jelölést a szavazás megkezdéséig lehet tenni, bár Csorba szerint csak azokat a "komoly" indulókat engedik tovább, akik mögött látható a támogatás.

Egy KDNP-s forrás szerint félő, hogy ha a szombati tisztújításon elnökségi helyeket szereznek az elégedetlenek, akkor a párton belüli konfliktus elhúzódhat, ami nyilván nem tenne jót a koalíciónak sem. Egy másik befolyásos frakciótag szerint azonban az elégedetlenkedők tábora nem olyan nagy, hogy ez a forgatókönyv reális veszély lenne. Molnár az [origo]-nak azt mondta, hogy olyan KDNP-sek próbálják ellenségnek beállítani őket, akik négyévenként különböző posztokra bejelentkeznek, és fogalmuk nincs az igazi munkáról. Szerinte a tisztújítás előtt ezek az emberek attól félnek, a tagság is észreveszi, hogy nem csináltak semmit. Molnár azt azonban nem akarta megmondani, hogy konkrétan kikre gondol. Szerinte a belső viták nem az önkormányzati választások után indultak, korábban is megvoltak, csak akkor a sajtó nem figyelt fel ezekre.

Szalma ehhez annyit tett hozzá, hogy önállóbb arculat megjelenítése a céljuk, szerinte ennek érdekében a KDNP-ben több női politikusra lenne szükség, családokat, hívőket, vidéki tagságot jobban be kéne vonni a pártépítésbe. "Karaktert szeretnénk adni a KDNP-nek" - mondta Szalma, aki szerint nem arról van szó, hogy elégedetlenek lennének, hanem "egy kicsit más" színt jelenítenek meg a párton belül. Szerinte szó sincs arról, hogy a Fidesszel való szövetséget megkérdőjeleznék, az ugyanis a párt megszűnéséhez vezetne, ha egyedül méretné meg magát a választáson. A kettős tagságról azt mondta, hogy hosszú távon érdemes lenne megvizsgálni a szükségességét, de ezt nem azonnal akarják megtenni, hiszen a cél az építkezés, nem a rombolás.

A megkérdezett parlamenti és parlamenten kívüli KDNP-sek egybevágó elmélete szerint egyébként Papp és Szalma egyszerűen csak "valami újat és ütőset" akart mondani, amivel megkülönböztethetik magukat a tisztújításon, de programjuk két fő kitűzését sokak szerint ők maguk sem gondolják komolyan. Így fogalmaztak, és Semjén melletti kiállásukat erősítették az [origo]-nak azok a megyei vezetők is, akik konfliktusba kerültek az önkormányzati választásokon a Fidesszel a jelölések miatt. "Zsolt tette rendbe a szétzilált KDNP-t, de ezek (Papp és Szalma) nem mutattak fel eddig semmit" - mondta például egyikük, aki arról is beszámolt, hogy saját megyéje közelmúltbeli választmányi ülésén valóságos felkelés volt a Fidesszel kötött szövetséget megkérdőjelezők ellen.