Őrlődik a Jobbik a kormánytöbbség árnyékában

Viták indultak a Jobbikon belül arról, hogy hogyan tudja visszaszerezni szavazóit a felmérések szerint csökkenő népszerűségű párt. Az [origo]-nak nyilatkozó jobbikosok szerint nehéz helyzetben vannak: a látványos utcai politizálást nem lehet bevinni a parlamentbe, több képviselő pedig nem érzi, hogyan lehet kihasználni az új helyzetet. Szerintük nyitni kell az iskolázottabb szavazók felé, de nem szabad feladni a Jobbik hűséges támogatóit sem.

"A domesztikált parlamenti munka kevésbé látványos, mint az utcai akciók" - magyarázta az [origo]-nak egy jobbikos parlamenti képviselő, hogy hogyan élik meg a párt képviselői az országgyűlésben töltött első hónapokat. A párt környékén több konfliktus is felütötte a fejét az elmúlt hetekben. November végén Vona Gábor pártelnök jelentette ki, hogy alkalmatlannak tartja feladata ellátására az általa alapított Magyar Gárda vezetőjét (aki helyett szombaton új vezetőt is neveztek ki), hétfőn pedig kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából Pősze Lajost, a párt választási programjának felelősét, arra hivatkozva, hogy eltávolodott a párt irányvonalától.

"Kisebb a motiváció"

Az áprilisi országgyűlési választás óta a Jobbik támogatottsága számottevően csökkent a közvélemény-kutatások alapján, a Medián szerint decemberre 11 százalékra esett a biztos szavazók aránya az áprilisi 17 százalékról. A lakossági fórumokon, demonstrációkon is jóval kevesebben vesznek részt, mint a választást megelőző időszakban, az Alföldi Róbert színházigazgató leváltásáért rendezett tüntetésre például mintegy ötvenen mentek el a Nemzeti Színházhoz.

"Nyílván azt vártam volna, hogy a Boráros térig tele lett volna emberekkel" - mondta az [origo]-nak a színház előtti decemberi tüntetésről Murányi Levente, a Jobbik alelnöke. "Általánosságban valóban észre lehet azt venni, hogy kevesebben jönnek el a rendezvényeinkre" - tette hozzá. Szerinte ez amiatt van, mert az emberek elfáradtak a másfél év alatt lebonyolított európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati kampányban. Az Alföldi-ellenes tüntetésről megjegyezte azt is, hogy nem csináltak akkora hírverést, mert azt hitték, ez is elég lesz a leváltásához. "Ahhoz a mozgósító erőhöz, amely egy kormányzat leváltási szándékához vezethet, most kisebb a motiváció az emberekben" - mondott egy lehetséges okot Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Az Alföldi elleni tüntetés

"Talán picit bizonytalanok lettek"

Az [origo] által megkérdezett jobbikos képviselők a párt csökkenő támogatottságát leginkább azzal magyarázzák, hogy sok szavazó húz a győzteshez. Szerintük ez addig maradhat így, ameddig a kormánypárt által meghozott törvények életbe nem lépnek. Nyikos László, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a visszaeső támogatottságukban az is szerepet játszhat, hogy nem könnyű és más eszközökkel kell a parlamentben ellenzékként viselkedni, mint az utcán. "Az utcákon használt stílust nyílván nem lehet behozni a parlamentbe. A kettő közötti mezsgyét pedig nem könnyű megtalálni, és valaki nem is teszi meg" - mondta Nyikos, aki szerint a régebb óta a pártban lévők "talán picit bizonytalanok lettek, hogy is kellene ezt csinálni".

"A kampányban sok helyen markánsan meg tudtuk magunkat jeleníteni harmadik pólusként, de ez parlamenti környezetben sokkal nehezebb, mert vagy megszavazunk egy javaslatot, vagy nem" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Tamás. Szerinte emiatt gyakran megkapják azt a bélyeget, hogy a "Fidesz szekerét toljuk, vagy a komcsikkal állunk be egy sorba". Azt mondta, az is nehéz helyzetet teremt, ha egy olyan komplexebb törvényjavaslatra vagy salátatörvényre kell egyetlen vokssal szavazni, amellyel csak részben értenek egyet. "Akár így, akár úgy, könnyű az ilyet félreérteni" - mondta.

Vona nem cserélné le a régi szavazókat

Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint a párton belül is feszültséget szült a vita, amely arról szólt, hogy milyen módon próbálják meg növelni a Jobbik támogatottságát. Vona Gábor szerint Pősze Lajos kizárásának is ez az oka. Vona az [origo]-nak azt mondta, Pősze szakmailag nagyon fog hiányozni, a konfliktus nem emiatt alakult ki, hanem stratégiai volt. Pősze ugyanakkor kizárása után azt kifogásolta, hogy a nemzeti radikalizmust szerinte nem szabad összekeverni a szélsőségességgel, ahogy azt Pősze szerint a párt több képviselője teszi.

Vona szerint Pősze azt gondolta, hogy sutba lehet dobni azt a szavazóbázist, amely a parlamentbe juttatta őket, és a centrum felé akart mozdulni. Vona szerint abban igaza volt Pőszének, hogy nyitni kell az iskolázottabbak és a középosztály felé, de szerinte kizárt, hogy meglévő bázisukat elhagyják emiatt. Azt állította, nem hajlandó a régi szavazóbázisukat egy újra lecserélni, hanem a régit szeretné bővíteni.

Nyikos László, aki a pártnak nem tagja, azt mondta, a saját környezetéből - amely szerinte nem reprezentatív - azt szűrte le, a Jobbiknak nőtt a támogatottsága az áprilisi választás óta. "Az iskolázottabb réteget kell megcélozni, saját berkeimen belül is ez a tendencia érvényesül" - jelentette ki. Szerinte a befolyásosabb értelmiségi réteg és a középosztály megszólítása csak egy irány lehetne, a hátramaradókat ugyanúgy fel kell karolni.

"Kit lehet itt komolyan venni"

Pősze Lajos kizárása után az [origo]-nak azt mondta, hogy "ez történik, ha valakinek a pártvezetéssel ellenkező véleménye van". Murányi szerint ez túlzás, mert vannak viták a frakción belül is, de a lényeg az, hogy a perdöntő dolgokban ne térjen el a véleményük. Murányi szerint vannak problémák a pártban, de részleteket nem akart mondani, csak annyit jegyzett meg, hogy a szervezet gyorsan vált sikeressé, és emiatt vannak olyan emberek, akik úgy csatlakoztak a párthoz, hogy nem alkalmasak arra.

Nem látszik a harmadik pólus már

"Ambivalensek az érzéseim Pősze kizárása miatt, tudomásul vettem a pártvezetés döntését, de sajnálom ezt az ügyet" - mondta az [origo]-nak Nyikos László. Szerinte ez egy kényes kérdés, és árt a pártnak, mert azzal az ígérettel jutottak be a parlamentbe, hogy a pártvezetés visszahívhatja a képviselőket, de ez most a pártvezetés szándéka ellenére sem történik meg. "Ez gesztusértékű, hogy kit lehet itt komolyan venni" - mondta, és szerencsétlennek nevezte Pősze döntését.

"Ha összefognánk, az sem érne semmit"

Pősze kizárása azt jelenti, hogy már mindhárom ellenzéki frakció megfogyatkozott egy-egy fővel (az MSZP-frakcióból Szili Katalin, az LMP-ből Ivády Gábor lépett ki), így tovább csökkent az ellenzéki pártok súlya. "Ha összefognánk, az sem érne semmit" - mondta Murányi. "Néha olyan érzés a kétharmados többség ellen, mint '56-ban a világ legnagyobb hadserege ellen. Nem tud senki semmit sem kezdeni ellenük, ahogy mi sem tudtunk anno a Vörös Hadsereg ellen" - jelentette ki Murányi Levente.

"Lényegét tekintve szinte rendeleti kormányzás alakult ki, a döntéseket a legritkább esetekben tudjuk befolyásolni" - mondta Hegedűs, aki szerint az ellenzék szerepe ilyenkor az lehet, hogy világosan megfogalmazzák, mit tennének a kormánypárt helyében. Nyikos törvénygyárnak nevezte a Fideszt, amely rengeteg tömegtörvényt alkot, és a folyamatot szerinte "nem lehet követni".

"Valóban, látványos eredményeket eddig nem értünk el, de egy párt sincs a Fideszen kívül, az MSZP-t, LMP-t senki nem érdekli" - mondta Murányi. Az [origo] által megkérdezett valamennyi jobbikos képviselő azt mondta, az is nehezíti a dolgukat, hogy a Fidesz számos programpontjukat átvette. Aminek persze örülnek, mert a nemzet érdekét szolgálják, de így a Jobbik vitorlájából is kifogják a szelet - fogalmazta meg egyikük.