Tartanak az új közoktatási rendtől az alternatív iskolák

2010.12.19. 9:15

Bizonytalan az alternatív iskolák jövője az új közoktatási törvény koncepciója alapján: az iskoláknak egyenként kell majd megegyezniük a minisztériummal arról, hogy eltérhessenek a központilag előírt tantervektől, és arról is, hogy kapnak-e kiegészítő támogatást. A kormány jelezte, fontosnak tartja az alternatív oktatási módszereket, de még azt sem tudja senki, hogy a plusz pénzekért cserébe mit kér majd az állam az alternatív iskoláktól.

"A reformpedagógiákra - sok pozitív szakmai hozadékuk mellett - éppen az jellemző, hogy a 'hagyjuk szabadon a gyereket' félreértelmezett jelszava miatt kevéssé követelik meg a rendszeres, óráról órára történő tanulást. Mi több, szószólóik gyakorta kártékonynak - urambocsá! - gyerekellenesnek nevezik és kiátkozzák a hagyományos módszereket. Az alternatívok pedagógiai gyakorlata kedvez ugyan a szórakoztató középiskolás éveknek, de sokkal kevésbé a tanulmányi eredményeknek. Nem véletlen, hogy például a Waldorf-iskola nem 12, hanem csak 13 év alatt készít fel az érettségire" - nyilatkozta még 2008-ban a Heti Válasznak Hoffmann Rózsa jelenlegi oktatási államtitkár.

Az akkor még KDNP-s oktatási szakértőként megszólaló Hoffmann államtitkárrá válása óta ennél óvatosabban fogalmazott az alternatív iskolákról. A készülő új közoktatási törvényről és a központilag készülő tantervekről Hoffmann augusztusban azt mondta a Figyelőnek, hogy "azok az iskolák, amelyek egyéni úton akarnak járni, külön engedéllyel továbbra is megtehetik". Ugyanakkor hozzátette, hogy a készülő alaptanterv törzse rájuk nézve is kötelező lesz.

"Nem jó, ha az oktatásirányítás leállít bizonyítottan eredményes oktatási folyamatokat. (...) Az előző oktatásirányítás óriási hibája volt, hogy liberális elveket akart diktatórikus eszközökkel az egész közoktatásra rákényszeríteni. Mára egyértelművé vált, hogy ami az alternatív iskolákban, úgyszólván laboratóriumi körülmények között, jól működik, azt a többi iskola nem tudja egy az egyben alkalmazni" - mondta az interjúban Hoffmann.

"Vagy megengedik, vagy nem"

A közoktatási törvény koncepciója (melyet innen tölthet le, vagy itt elolvashatja az [origo] cikkét a legfontosabb változtatásokról) több ponton is érintheti az alternatív iskolákat, bár egyelőre számos részlet a szövegből nem derül ki. Az egyik ilyen pont a tantervek a korábbinál nagyobb központosításának terve, a másik pedig az alternetív módszerekkel oktató, többnyire alapítványi kézben levő iskolák finanszírozása lesz.

Bár a korábbihoz hasonló kritikát Hoffmann az utóbbi időben nem fogalmazott meg az alternatív iskolákról, az [origo] által megkérdezett iskolákban aggódnak amiatt, hogy az új közoktatási törvény az eddigieknél sokkal jobban beleszólhat majd az ügyeikbe, vagy hátrányosan érintheti őket. Egy Waldorf-iskola névtelenséget kérő vezetője szerint az alternatív iskolák tisztában vannak azzal, hogy Hoffmann Rózsától "távol állnak" az alternatív iskolák, a reformpedagógiai módszereket "nem tartja elsődlegesnek". Eddig voltak pozitív és voltak meghökkentő megnyilvánulásai velük kapcsolatban, ezért abban reménykednek, hogy a Hoffmann Rózsát körülvevő oktatási szakemberek majd "ellensúlyozzák" az államtitkár hozzáállását - mondta.

"Ha központilag határozzák meg a tananyagot, akkor biztosan újra kell gombolni a nadrágot" - mondta az [origo]-nak Farkas György, a Montessori Erzsébetvárosi Gimnázium igazgatója. Szerinte - mivel a készülő közoktatási törvénynek még csak a koncepciója ismert, viszont a végrehajtási rendeletek még nem - egyelőre a levegőben lóg, hogy milyen hatással lesz az alternatív iskolákra az új szabályozás. "Vagy megengedik, vagy nem, hogy folytassuk az eddigi tevékenységünket" - fogalmazott. Az igazgató azt mondta, arra számítanak, hogy valamelyest korlátozzák a jövőben az alternatív iskolák szabadságát.

"Megígérték, hogy megmaradunk"

A koncepció szerint a készülő Nemzeti Alaptantervben (NAT) az eddigieknél jobban meghatározzák majd a "minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat", amely az alternatív iskolákra is kötelező lesz. Ennek alapján központilag állítják majd össze a kerettanterveket, amelyeket az oktatásért felelős miniszter ad ki, és amelyek közül egyet az iskoláknak kötelezően ki kell választaniuk. Az iskolák ezen felül mintegy tíz százalékban határozhatják majd meg önállóan, hogy mit fognak tanítani: "A helyi tanterv megnevezi a választott kerettantervet, továbbá leírja azt a megközelítőleg tízszázaléknyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit a kerettanterv nem fed le" - olvasható a koncepcióban. A szövegben ugyan az is szerepel, hogy "kísérleti jelleggel", külön miniszteri engedéllyel a központitól eltérő helyi tantervet is alkalmazhat egy-egy iskola, az azonban nem derül ki, hogy milyen iskolák, milyen feltételek mellett kaphatnak majd felmentést a kerettantervek használata alól.

Az [origo] által megkérdezett alternatív iskolákban arra számítanak, hogy erősödik az oktatáspolitika kontrollja felettük. Az egyik Waldorf-iskola neve elhallgatását kérő vezetője szerint a jelenlegi koncepció alapján az oktatási államtitkárság átesett a ló túloldalára, és az iskolák kontrollját erősen szigorította. Az alternatív iskolákban szerinte úgy érzik, hogy a Nemzeti Alaptanterv kidolgozói egy "idejétmúlt korszakot" igyekeznek visszahozni.

Az intézményvezető szerint egyelőre csak reménykedni tudnak, hogy az alternatív iskolákat nem fogja korlátozni az új közoktatási törvény. Ők arról szeretnék meggyőzni az oktatási államtitkárságot, hogy a Waldorf pedagógiai programja keretein belül illeszkedni tud az iskolákkal szembeni új elvárásokhoz, ha például kötelezően előírt tantervek lesznek, azt is integrálni tudják. A tantervtől függetlenül a pedagógiai módszereiket tudják majd alkalmazni - állította.

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke az [origo]-nak azt mondta, az egységes tantervektől a minisztérium tájékoztatása alapján el lehet majd térni, legalábbis külön lehet majd engedélyeztetni az alternatív iskolai programokat. Horn szerint általában az összes iskola, az egész közoktatás szabadsága csökken majd az új törvénnyel és azzal, hogy az állam nagyobb szerepet vállal a közoktatás alakításában. Szerinte az új NAT bevezetése nehézségeket okoz majd, és valóban nagyobb kontrollra kell számítani, ugyanakkor "arra kaptam ígéretet, hogy megmaradhatunk" - fogalmazott. Hozzátette, szeretnék elérni, hogy a koncepcióban tervezett egységes iskolai minőség-ellenőrzési rendszerből az alternatív iskolák kimaradhassanak, és legyen saját minőség-ellenőrzésük. Ezt Horn szerint egyelőre nem ígérték meg az államtitkárságon.

Az állam megválogatja majd, kinek ad pénzt

Az eddigi normatív alapú finanszírozás helyett a tervek szerint a közoktatási intézmények az államtól 2012-től a pedagógusok és az iskolákban dolgozók bérét kapják meg. Vagyis a tanárok ezentúl minden esetben a központi költségvetésből kapják meg a fizetésüket. Az épületek fenntartását, a taneszközök beszerzését és más költségeket kiegészítő támogatás formájában a fenntartók biztosítják majd. A pedagógusbéreket a nem állami vagy önkormányzati fenntartású iskolák - például az alternatív, alapítványi vagy egyházi iskolák - is megkapják majd az államtól, további támogatásra azonban "csak az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján jogosultak" - áll a koncepcióban, amely még azt is rögzíti, hogy "csak olyan intézménnyel köthető közoktatási megállapodás, amely nem szed tandíjat".

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint az alapítványi iskoláknak egyénileg kell majd megállapodniuk a minisztériummal a kiegészítő támogatásukról. Horn azt mondta, a minisztériumban az egyeztetések során azt ígérték neki, hogy ha a megállapodások megszületnek, az egyházi kiegészítő támogatással azonos összegeket kaphatnak majd az alapítványi iskolák, amely szerinte jelenleg az önkormányzati összeg duplája. Az ugyanakkor egyáltalán nem világos, hogy milyen feltételek alapján szerződik majd velük a minisztérium, mit kér a támogatásért cserébe, és hány iskolával hajlandó megállapodni. Horn azt mondta, erről egyelőre annyit tud, hogy a "hátránykompenzáló iskolákkal" fognak szerződni, bár az sem tisztázott, hogy mely iskolák minősülnek majd ilyennek.

Az államtitkárság egységes minőséget akar

"Az államtitkárság elkötelezett az értékes pedagógiai hagyományok, így a reformpedagógiák, az alternatív intézmények értékei felé is" - írta kérdéseinkre Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Gloviczki szerint a NAT mindenkire nézve kötelező lesz, a kerettantervek szintjén azonban "lehetőség lesz arra, hogy az alternatív iskolák szükség esetén önálló szabályozást alkossanak maguknak". A kidolgozandó egységes minőség-ellenőrzési rendszer is vonatkozik majd az alternatív iskolákra, hiszen "az teszi lehetővé a különféle szerkezetű, módszertanú, szemléletű iskolák együttes munkáját, ha 'cserébe' valamiféle egységes minőséget biztosítanak a hazai közoktatás ernyője alatt" - fogalmazott, hozzátéve: ez nem azt jelenti majd, hogy például egy egyházi iskolát és egy Waldorf-iskolát egymással összehasonlítva értékelnek majd.

A helyettes államtitkár a finanszírozásra vonatkozó kérdéseinkre annyit válaszolt, hogy a fejkvótaalapú finanszírozás általános elve szűnik meg, és a pedagógusok tanulólétszámtól, fenntartótól, intézménytípustól függetlenül, elvégzett munkájukért kapják majd meg a bérüket.

Mi az alternatív iskola?

A gyűjtőnéven alternatív iskoláknak nevezett, többnyire alapítványok által fenntartott iskolákban általában közös, hogy a klasszikus közoktatástól részben eltérő tantervek alapján és más szemlélettel működnek. Az iskolák azt mondják, hogy az intézmény vagy a tananyag helyett a gyereket helyezik a középpontba, igyekeznek az egyéni képességekre, személyiségfejlesztésre, tehetséggondozásra helyezni a hangsúlyt.

Számtalan alternatív módszerrel oktató iskola létezik, ilyen a Waldorf, a Montessori, a Rogers, a Zsolnay, a Freinet, a Jena Plan, de sok iskola saját módszereket állít össze, vagy keveri a reformpedagógiai elveket. Számos alternatív iskola speciális feladatokat is ellát, például kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekekkel vagy éppen elitképzéssel foglalkozik. Az iskolákban sok esetben tandíjat kell fizetni, miközben az állami vagy önkormányzati fenntartású iskolákban nem lehet tandíjat szedni.

Az idei tanévben összesen 1,6 millió gyerek tanul a közoktatásban, közülük 338 ezer óvodás. Egyházi iskolákban több mint 100 ezer gyerek tanul, és mintegy 10 ezer pedagógus tanít. Alapítványi és magániskolákba - vagyis olyan iskolákba, amelyek nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartásúak - több mint 200 ezer gyerek jár, őket mintegy 16 ezer tanár tanítja. (Részletes statisztikákat a 2009/2010-es Oktatási évkönyvben, itt talál.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK