Az állambiztonsági adatok miatt bírálja a kormányt az LMP és a Jobbik

Az LMP és a Jobbik is bírálta a kormányt, amiért megszüntette az állambiztonsági szolgálatok adattárainak vizsgálatát felügyelő Kenedi-bizottságot, és az Álkotmányvédelmi Hivatalra bízta a mágnesszalagokat. Az ellenzéki pártok szerint a kormány nem kíván szembenézni a múlttal, ráadásul megeshet, hogy egykori állambiztonsági tisztek döntik el, mi számít ma is titkosnak.

A pártállami állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásai miatt bírálja a kormányt a Jobbik és az LMP is. A kormány ezen a héten egy határozatot és egy rendeletben is kiadott a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági adatbázisokról, de az ellenzéki pártok szerint a kabinet nem a múlt megismerhetőséget segíti.

A kormány csütörtöki rendelete alapján megszűnik az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagokon tárolt adatainak felülvizsgálat felügyelő úgynevezett Kenedi-bizottság (a háromfős testület vezetője Kenedi János történész). Ezzel az LMP vasárnapi közleménye szerint a kormány "elveszi a lehetőséget a jövő generációk elől, hogy megismerjék a kommunista diktatúra működését és az egykori állambiztonság szerepét a rendszerváltásban". 

"Úgy tűnik, a Fidesz falaz az egykori állambiztonsági szerveknek, és nem kíván szembenézni a múlttal" - bírálja a kormány döntését az LMP. A Jobbik és az LMP is kifogásolja, hogy a kormányrendelet értelmében a mágnesszalagokon található információkat továbbra is az Alkotmányvédelmi Hivatal (a Nemzetbiztonsági Hivatal jogutódja) őrzi, és továbbra is titokban tarthat olyan információkat, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból érzékenynek talál. "Könnyen lehet, hogy az egykori III. főcsoportfőnökségnek dolgozó tisztek döntik el, mely állambiztonsági érdek minősül ma a Köztársaság védendő értékének" - írja közleményében az LMP, amely szerint a Kenedi-bizottság lényege épp az volt, hogy legyen civil kontroll az eljárásban.

A Jobbik közleménye azt is kifogásolja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalt jelenleg is a Bajnai-kormány által kinevezett Balajti László vezeti, aki a párt szerint "egy személyben felelős" azért, hogy nemzetbiztonsági szempontból kockázatossá minősítettek négy jobbikos országgyűlési képviselőt. A Jobbik közleménye emlékeztet arra, hogy a párt úgynevezett lusztrációs törvényt terjesztett a parlament elé, amely kitiltotta volna a közéletből a pártállam vezetőit. A Fidesz és a KDNP képviselői azonban tárgysorozatba sem vették a javaslatot, így arról vita sem volt.

A kormány szerdán megjelent határozatában a közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg azzal, hogy készítsen új szabályozást az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatok kezelésére, illetve jövő novemberig készítsen el egy törvényjavaslatot, amelynek egyik szempontja a rendszerváltás előtt megfigyelt személyek "információs kárpótlásának széles körű megvalósítása" kell legyen. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt ígérte: az ügynökök adatai kutathatók lesznek a történeti levéltárban.

Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök idén február 22-én a parlamentben jelentette be, hogy Kenedi János vezetésével szakértői bizottság alakul, amelynek feladata az lesz, hogy archiválják a mágnesszalagokon talált adatokat. Az állambiztonsági szolgálatok 1972-től számítógépre vitték a fontos iratokat, így a szalagokon valószínűleg a hálózati személyek teljes nyilvántartása megtalálható, a megfigyelt célszemélyek nyilvántartásának egy jelentős részével együtt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK