Élénk és kemény vitában csaptak össze a kormánypárti képviselők a hétfői frakcióülésen. A Médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogáról vitatkoztak, a Fidesz és a KDNP frakciója is megosztott volt, de a vita jóval túlmutatott a problémán. A frakcióülés több résztvevője szerint a konfliktus a kormány és a frakció közötti erőpróba volt, amelyből a javaslatot leginkább ellenző Navracsics Tibor igazságügyi miniszter jött ki a legrosszabbul. Vereségében közrejátszott, hogy Orbán Viktor félreállt és hagyta összecsapni a két tábort.

Megtapsolta az MSZP frakciója hétfő este a parlamentben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, amikor a politikus a név szerinti szavazáson jól hallható igennel megszavazta, hogy alkotmányba foglalják a Médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát. A tapsot minden bizonnyal az váltotta ki, hogy Navracsics annak ellenére szavazott igennel, hogy korábban ellenezte a javaslatot.

Több fideszes képviselő is azt mondta az [origo]-nak, hogy az alkotmánymódosító javaslatról komoly vita alakult ki a Fidesz-KDNP hétfő délelőtti zárt frakcióülésén. A javaslatot benyújtó Rogán Antalon kívül a tervezet mellett érvelt Szalai Annamária, a Médiahatóság elnöke is, aki annak ellenére jelen volt a frakcióülésen, hogy nem parlamenti képviselő. A tervezet ellen érvelt többek között Navracsics, aki Szalaihoz hasonlóan többször is hozzászólt a vitához. "Nem simogatták egymást, de európai stílusú vita volt" - mondta a frakcióülés egyik résztvevője.

A két kormánypárti frakció végül úgy döntött, hogy támogatják Rogán indítványát. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint azonban a döntés nem volt egyhangú, a képviselőket megosztotta a kérdés, de azt nem árulták el, milyen arányú támogatást kapott Rogán ötlete. Még a KDNP-frakción belül is voltak igennel és nemmel szavazók - mondta egy kormánypárti frakciótag. A hétfő esti parlamenti szavazásra azonban kötelező voksolást írtak elő a frakciótagok számára, ez azt jelentette, hogy a minden kormánypárti képviselőnek meg kellett szavaznia a javaslatot, ami Navracsics számára kellemetlen lehetett. A javaslatra a kormánypárti képviselők igennel, az ellenzéki pártok nemmel szavaztak.

Zavart okozott Orbán hiánya

Az egyik résztvevő szerint a frakcióban zavart okozott, hogy Orbán Viktor kormányfő nem volt jelen a délelőtti ülésen. A kormányfő hétfő délelőtt az EU-tagállamok Budapestre akkreditált nagyköveteit fogadta. A politikus szerint Orbán korábban a kisebb fajsúlyú vitáknál is megjelent a frakcióülésen és véleményt nyilvánított, ez azonban most nem történt meg.

Orbánt többen azért hiányolták, hogy mert a kormány megalakulása óta először fordult elő, hogy egy fontosabb ügyben a kormány és frakció szembekerült egymással. Már múlt héten kiderült, hogy a kérdésben várhatóan konfliktus lesz, Navracsics ugyanis már hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy a kormány várhatóan nem fogja támogatni a Rogán által benyújtott javaslatot. A kormány szerdai ülésén így is döntött, a kormányülésen pedig a Miniszterelnökség közlése szerint jelen volt Orbán Viktor kormányfő is. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azonban múlt csütörtökön már úgy fogalmazott az MTI-nek: Orbán a Fidesz-frakció döntésének megfelelően szavaz majd a parlamentben. Bár Szijjártó nem mondta ki, sejteni lehetett, hogy a frakció a kormánnyal szemben fog dönteni. A múlt hétfőn ugyanis kormánypárti frakciók Navracsiccsal szemben megszavazták a tervezet napirendre vételét.

A Fidesz egyik ismert politikusa szerint Orbán szándékosan nem foglalt állást az ügyben. Szerinte ennek az volt az oka, hogy a javaslat politikailag praktikus volt, jogilag azonban támadásokat válthatott ki. A képviselő szerint az ellenérv az, hogy nem szerencsés egy hatóságnak rendelet alkotási jogot adni, hiszen a hatóság a jogszabályok végrehajtását ellenőrzi, nem pedig jogszabályt alkot. A politikus hozzátette: trudomása szerint ugyan Orbán nyilvánosan nem foglalt állást, de informálisan bátorította a frakciót, hogy álljon ki a javaslat mellett. A frakció egy másik tagja viszont azt mondta az [origo]-nak, túlzás azt gondolni, hogy Orbán mindent kézi vezérléssel irányít. Szerinte jelen esetben arról volt szó, hogy Orbán hagyta összecsapni a két tábort.

Navracsics védte a kormány presztízsét

Rogán még a múlt héten azzal érvelt a javaslat mellett, hogy ha a Médiahatóság maga határozza meg a különböző hírközlési hatósági díjak mértékét, akkor a kormány nem foghatja majd "rövid pórázra" a testületet. Navracsics erről akkor az MTI-nek azt mondta, hogy "abban állapodtunk meg, és Szalai Annamáriával is megegyeztem ebben az ügyben, hogy az új alkotmány szövegében lehet kialakítani azt az alkotmányjogi környezetet, amely lehetővé teszi ezt is".

Navracsics azonban amellett, hogy kifogásolta a hatóságnak adott rendeletalkotási jogot, azt is szóvá tette, hogy a benyújtás előtt az indítványról nem egyeztettek a kormánnyal - állította a frakcióülés egyik résztvevője. Szerint Navracsics a jogrendszer egysége mellett érvelt, a kormánypárti frakciók pedig a Médiahatóság érdekeit tartották szem előtt. Egy másik kormánytisztviselő ehhez annyit tett hozzá: korábban már kétszer - a médiatörvénnyel és a jogalkotási törvénnyel - kapcsolatban is felmerült ez a kérdés, ekkor azonban a kormány a frakcióval szemben tudta érvényesíteni az akaratát. A kormány ezekben az esetekben azzal érvelt, hogy alkotmányellenes lenne törvényi szinten szabályozni a Médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát. Ezt próbálta orvosolni Rogán azzal, hogy az alkotmányba akarta beemelni a rendeletalkotási jogot.

"Navracsics a kormány korábbi döntéseit védte" - mondta a kormánytisztviselő. Szerinte ez presztízscsata volt: a frakció Rogánnal tartó tagjai közül többen demonstrálni akarták, hogy felül tudják bírálni a kormány döntéseit. A javaslat benyújtása előtt ráadásul nem egyeztettek a kormánnyal, miközben a kormány már kétszer elutasított hasonló tartalmú kezdeményezéseket. Navracsics feltehetően azért sem örült, hogy egyeztetés nélkül nyújtották be az alkotmánymódosítási javaslatot, mert igazságügyi miniszterként hozzátartozik a jogrendszer kialakítása.

"Rövid polémia"
 
A hétfői frakcióülésen lezajlott vita kellemetlen lehetett Lázár János frakcióvezetőnek, akit a Fideszben sokan úgy tartanak számon, mint aki jóban van Navracsiccsal. Ráadásul Navracsicsnak nagy szerepe volt abban, hogy Lázár frakcióvezető lett - mondta az egyik frakciótag. Ezt támasztotta alá egy másik fideszes képviselő is, aki azt mondta: Lázár azzal zárta le a frakcióülésen lefolytatott vitát, hogy a javaslatot valójában Navracsics sem ellenzi, csak a hatályba lépés idejével nem ért egyet. A politikus szerint ez így nem feltétlenül volt pontos helyzetértékelés, de érezhető volt, hogy Lázár igyekszik kiegyensúlyozni a kialakult helyzetet.

Lázár a frakcióülésen elhangzottakról az MTI-nek is azt mondta: "rövid polémia" után döntött a frakció a javaslat támogatásáról. Lázár szerint azért volt rövid a vita, mert a kormány jelenlévő képviselője, Navracsics Tibor bejelentette, a kabinet is szándékozik rendeletalkotási jogkört adni a médiahatóságnak, csak nem most, hanem májusban. Megkérdeztük hétfőn Navracsicsot is, aki azt mondta: nem kíván nyilatkozni. Rogán az [origo]-nak a hétfői frakciólés után azt mondta: bölcsen döntött a frakció. Szerinte a rendeletalkotási jog megadása stratégiai kérdés, így ezzel nem érdemes megvárni az új alkotmányt.

Korábban az [origo] információi szerint Navracsics rosszallással fogadta az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozásáról szóló, később módosított javaslatot is. A miniszter nyilvánosan napokig nem mondott véleményt az ügyben, pedig a jogalkotás és a jogrendszer kialakítása az ő minisztériumához tartozik. Később azonban egy lengyel lapnak adott interjúban védte a javaslatot. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok tagadták, hogy Navracsics és a frakció között azért alakult volna ki vita, mert korábban a miniszter nem állt ki látványosabban az Ab-ról szóló javaslat mellett.