Legyen elég a társasházak kamerás védelemmel való ellátásához, ha a lakók háromnegyede hozzájárul a rendszer kiépítéséhez, és más módon nem teremthető meg a személy- és vagyonbiztonság - ezt javasolja szerdán közzétett állásfoglalásában Jóri András adatvédelmi biztos. Alapkövetelménynek tartja ugyanakkor az adatkezelési szabályzat megalkotását.

Méltányolható a kamerás védelem igénye a társasházak területén, ha a lakók háromnegyede támogatja a kezdeményezést, ezért az adatvédelmi biztos javasolja a társasházakról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény ilyen értelmű módosítását - derül ki Jóri András biztos hivatalának az [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

A hatályos szabályozás szerint minden tulajdonos hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a társasházak közös használatú területén kamerarendszer képfelvételeket rögzíthessen. Az adatvédelmi biztoshoz érkező panaszok arra utalnak, hogy jellemző a tömeges jogsértés: ha a lakók többsége támogatja a kamerás megfigyelés kiépítését, a társasházak annak ellenére élnek vele, hogy a törvény a tulajdonosok száz százalékának beleegyezéséhez köti azt.

A biztos szerint a lakók körében minősített többséggel támogatott kamerarendszer legális kellene, hogy legyen, ha a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. A kamerák emellett nem irányulhatnak a tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bejáratára - szögezi le a biztos állásfoglalása.

Mindehhez alapkövetelmény az adatbiztonsági előírások jogszabályba foglalása: annak rögzítése, hogy a rendszer a felvételeket automatikusan rögzíti, és azokhoz kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnek hozzá. Az elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során az üzemeltető köteles olyan zárt rendszerű műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek a legmagasabb elérhető adatbiztonsági színvonalat nyújtják, és automatikusan biztosítják a felvételek készítésének, illetve a fel nem használt felvételek törlésének folyamatát. Biztosítani kell továbbá, hogy a jogsértés bejelentése esetén az azzal kapcsolatos felvételek a szükséges ideig rendelkezésre álljanak - áll a dokumentumban.

Jóri András javasolja, hogy kizárólag a törvényben kijelölt adatkezelők legyenek jogosultak a felvételek felhasználására a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, illetve az érintett személy és a társasház (lakásszövetkezet) által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban - akár polgári peres eljárás során is. A felvételek tárolási ideje a 15 napot ne haladja meg, azt követően a felvételeket semmisítsék meg.

A biztos a kamerarendszer jogszerű működtetéséhez szükségesnek tartja az arra vonatkozó adatkezelési szabályzat megalkotását, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban (alapszabályban), vagy ahhoz kapcsolódóan kell meghatározni.