Aláírta a köztársasági elnök a nyugdíjtörvényt

Vágólapra másolva!
Hatályba lép a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvény, a köztársasági elnök aláírta a jogszabályt, az MSZP bírálta Schmitt Pál döntését. A parlament korábban a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
Vágólapra másolva!

Aláírta az államfő a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt. A parlament december 13-án szavazott a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvénymódosításokról, az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte Schmitt Páltól. Az államfő korábban a törvény szakértői elemzésével indokolta a szignálás késlekedését.

Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint az államfőnek vissza kellett volna küldenie az Országgyűlésnek a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényt. A szocialista képviselő többek között azt kifogásolta, hogy nem születtek meg azok a végrehajtási szabályok, eljárási rendek, amelyek segítségével a magánnyugdíjpénztárakban maradni akarók kényelmesen és méltányosan nyilatkozhatnak döntésükről. Az MSZP a nyugdíjtörvények miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Magyar Közlönyben is megjelent törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-éig dönteniük kell, hogy maradnak-e a magánkasszáknál, ha nem nyilatkoznak, akkor visszakerülnek az állami rendszerbe. A jogszabály szerint az állami rendszerbe visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik vagy önkéntes pénztárba helyezhetik át, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései adómentesen vehetők fel.

Annak kell lépni, aki a magánnyugdíjpénztárban marad

Aki maradni szeretne a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, annak január 31-éig kell erről nyilatkozatot tennie bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, illetve az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnál.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen. A magánnyugdíj-pénztári pillérben maradók azonban ettől az időponttól nem szereznek szolgálati időt az állami rendszerben, a munkáltató viszont tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja. A vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap kezelője az Államadósság-kezelő Központ Zrt. lesz.