"Már csak pénzkérdés" - tavasszal nyithatnak az első születésházak

2010.12.25. 17:31

Áprilistól megnyílhatnak az első születésházak Magyarországon, ezekben hozhatják világra gyermeküket azok, akik nem akarnak kórházba menni, viszont otthonuk sem felel meg a vonatkozó rendeletnek. A minisztérium szerint akár rokonnál vagy ismerősnél is lehet majd szülni, lényeg, hogy az előírásoknak megfeleljen a hely. Az [origo] beszélt olyan orvosokkal, akik belevágnának születésház alapításba, de olyan édesanyával is, aki csak saját házában szülne. Közben a születésházakban fizetendő összegek még homályosak, várhatóan a több százezer forintos magánkórházi tarifákhoz igazodnak majd.

Minden otthon szülést előre jelenteni kell egy kórháznak, amely a szülés tervezett helyéhez képest húsz percen belül elérhető - ez az előírás is szerepel az otthon szülést szabályozó kormányrendelet tervezetében, amelyet hétfőn ismertetett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága. Az áprilistól hatályba lépő jogszabály részletesen megszabja, ki és milyen körülmények biztosításával szülhet a saját otthonában, viszont önmagában a húsz percen belüli távolság kritériuma nagyon sok kisebb városban, illetve vidéken élő ember esetében eleve kizárja, hogy ezt a lehetőséget válasszák. Akik közülük mégsem szeretnének kórházban szülni, azok az áprilistól legálisan megnyíló születésházakhoz fordulhatnak, amelyekben szintén az otthon szülés szabályainak megfelelően fogják levezetni a szüléseket.

Az egészségügyi államtitkárság kérdésünkre nem tudta megmondani, hányan vannak Magyarországon, akik a szülészeti osztállyal rendelkező legközelebbi kórháztól húsz percnyi távolságnál messzebb laknak. Ilyen számítás azért sem készült, mert mint közölték, a tervezet szerint a szülés helyszínének "nem feltétlenül szükséges a lakcím szerinti lakóhelyet választani". "A jogszabálytervezet azt írja elő, hogy megfelelő színvonalú helyszín szükséges, lehet az rokon, ismerős lakóhelye is, amennyiben megfelel többek között a 20 percen belüli háttérintézmény-kritériumnak is" - válaszolta a sajtóosztály, akik egyetértettek azzal, hogy "ha ilyen hely sem áll a kismama rendelkezésére, "választhatja a számára megfelelő születésház szolgáltatásait az intézeten kívüli szüléshez".

Vannak diszkriminatív elemei a készülő kormányrendeletnek, így az, hogy nem államilag finanszírozott az otthon szülés, míg a húsz perces szabály a kórházaktól ennél messzebb élőket rekeszti ki - mondta Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, aki nemrég egy magyar kismamát képviselt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál az otthon szülés miatt indított perben. Az ügyvéd szerint ugyanakkor a rendelet még így is "jobb, mint a semmi, mert véget vet a kérdésben az eddigi káosznak".

Fazekas szerint még a Magyarországot elmarasztaló strasbourgi ítélet is hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására, amely kimondja, hogy a kórházakban levezetett szülés és az otthon szülés teljesen egyenrangú. Ezért a jogvédő szervezet ügyvédje szerint nincs indok arra, hogy a magyar állam miért nem vette be a finanszírozott körbe, ha valaki intézményen kívül szeretné megszülni a gyermekét, főként, ha közben ugyanúgy fizeti az egészségbiztosítást. "A hozzáállásnak kellene megváltoznia, az otthon szülésre nem szabadna úgy tekinteni, mintha valaki úri kedvéből mondjuk a tetoválását akarná eltávolíttatni" - jegyezte meg az ügyvéd.

"Nagyon jó, hogy elindult valami, tettünk egy lépést, de szó sincs arról, hogy fellélegezhetnénk" - mondta az [origo]-nak nevének elhallgatását kérve egy háromgyerekes édesanya, aki legkisebb gyerekét korábbi rossz tapasztalatai miatt inkább az otthonában hozta világra. Családjával vidéken él, tőlük sem érhető el a legközelebbi kórház húsz percen belül, de nem lenne hajlandó arra, hogy kórház helyett a születésházat válassza. Forrásunk, aki jól ismeri az otthon szülés mellett kiálló szervezetek tevékenységét is, állította: sokan vannak, akik hozzá hasonlóan inkább megszegnék a szabályokat, de ragaszkodnának saját otthonukhoz. "Közösen a bábákra és a szülőkre kellene bízni, nem pedig ilyen akadályokat felállítani"- tette hozzá.

Kórházhoz közel, szomszédok nélkül

A születésház egy harmadik lehetőség, de az itt levezetett szüléseknél is az otthon szülésre vonatkozó feltételeknek kell megfelelni, hiszen ezek is intézeten kívüli szülésnek számítanak - mondta az [origo]-nak Bálint Balázs szülész-nőgyógyász. Szerinte, ha hatályba lépett a kormányrendelet, és sikerül más jogszabályokat is ezzel harmonizálni, "már csak pénzkérdés", hol nyílnak majd meg az első születésházak Magyarországon. Mivel a háttérkórházként megjelölhető intézménynek húsz percen belül elérhetőnek kell lennie, várhatóan a kórházak közelében található házakban jöhetnek létre az első ilyen létesítmények. "Különálló házra van szükség, hiszen szülni nem a legcsendesebb dolog, így nem lehet születésházat berendezni egy panelház ötödik emeleti lakásában" - mondta. Szerinte a működési költségek csökkentése érdekében a szakorvosok ambuláns ellátásra berendezett rendelőikkel együtt fogják üzemeltetni a születésházakat.

"Németországban az terjedt el, hogy a kórházak udvarában, vagy magában az intézmény egyik részében hoztak létre a születésházakat" - mondta. Ezek azonban mégis teljesen mások, mint a hagyományos szülészeti osztályok, "nincs orvosi vizit és gyökeresen más a szemlélet" - jegyezte meg a szakorvos. Bálint Balázs szerint egy születésházat leginkább az országban pár helyen már létező alternatív szülőszobákhoz hasonlóan kell elképzelni, a hangsúly az otthonos, biztonságos légkör megteremtésén van.

A szakorvos szintén azt tervezi, hogy a kormányrendelet áprilisi hatályba lépése után születésházat fog létrehozni, azonban még nem tudta megmondani, milyen árszabással dolgoznak majd. Jelenleg a magánkórházakban minimum 250 ezer forintért vállalják a szüléseket, Bálint szerint elképzelhető, hogy hasonló összeget kérnek majd a születésházakban is. A szülész-nőgyógyász elmondta: tömegesen biztosan nem fognak létrejönni a születésházak, néhány olyan orvosról tud, akik valószínűleg vállalnak majd otthon szüléseket. Hozzátette, hogy rajtuk kívül bizonyára akadnak majd olyan "jó anyagi helyzetben lévő kollégák" is, akik befektetési lehetőséget látnak a születésházakban.

A harmadik gyermekét otthonában világra hozó édesanya kérdésünkre elmondta: a foglalkozásától eltiltott, jelenleg házi őrizetben lévő Geréb Ágnes által létrehozott fővárosi születésházban nincs meghatározott tarifája a szülésnek. Az ide fordulók - akik otthonukban szülnek, de a születésházban járnak felkészítésre a terhesség alatt - elmondása szerint nulla és 50 ezer forint közötti összeget fizethetnek egy Gerébék által létrehozott alapítványnak attól függően, hogy ki mennyit tud erre szánni. Állította, hogy vannak, akik rossz anyagi helyzetük miatt egyáltalán nem fizettek az otthon szülésért, mások - például ő maga is - több részletben tudta rendezni. Szerinte ezt ellensúlyozza, hogy a "tehetősebbek biztosan több támogatást is tudnak adni", ugyanakkor minden családtól csak egyszer kérik el ezt az összeget, függetlenül attól, hogy hány gyermekük születik még után otthon.

Még készül a szabályozás

A születésházakban szabható árakról megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot, de azt a választ kaptuk, hogy a rájuk vonatkozó "minimumfeltétel-rendszer kidolgozása jelenleg folyamatban van". Ugyanakkor hozzátették, hogy a kormánynak nem célja "a szülészeti ellátás születésházakba való irányítása", a születésházak létrehozása csak "a társadalomban felmerülő igényre történő válasz".

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, Csákány M. György szintén egyetért azzal, hogy lesznek, akik üzleti lehetőséget látnak majd a legalizált születésházakban. Mivel a magánkórházban a szülés pár százezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegbe kerül, szerinte ezen a nagyságrenden belül marad majd a születésházakban fizetendő ár is. A szülész-nőgyógyász főorvos ugyanakkor azt is felvetette, hogy a tervezett szabályok könnyen kijátszhatóak lesznek. "A Magyarországon jelenleg létező 75 szülészeti osztály esetében egyértelmű, hol született a gyerek. De ki fogja ellenőrizni, hogy egy lakásban hányan születnek, hiszen megadhatnak más címet is" - mondta.

Csákány M. György szerint az otthon szülések száma pont úgy fog alakulni, mint amikor piacra dobnak egy új gyógyszert: először lesz egy nagy felfutás, többen kipróbálják, majd "rájönnek, hogy nem mindenkinek ez a jó", és visszaesés következik, "végül pedig beáll az igényeknek megfelelő valós szintre". A főorvos szerint 3-4 év lesz, mire éves szinten kialakul, hányan döntenek az otthon szülés mellett, akár saját otthonukban, akár születésházban.

Külföldön szabályozás nélkül is működik

"Egyáltalán nem kellene így túlszabályozni az otthon szülést, csak józan ész kellene" - mondta az [origo]-nak Világhy István szülész-nőgyógyász szakorvos, aki közel harminc év svájci praktizálás után, öt évvel ezelőtt települt haza, és megnyitotta magánrendelőjét az Őrségben. Ahogy Svájcban, azóta Magyarországon is vállalt otthon szüléseket: az elmúlt években tizenöt gyereket segített világra Ispánkon kifejezetten erre berendezett rendelőjében, míg három esetben az anya otthonában vezette le a szülést. 2008-ban azonban - egy védőnő feljelentése alapján - eltiltották tevékenységétől arra hivatkozva, hogy szülést csak fekvőbeteg ellátás keretében, vagyis kórházakban lehet levezetni.

"Azt hittem, itthon is lehet szabadon dolgozni, de nem hagyják" - jelentette ki Világhy, aki részletesen beszélt arról, Svájcban hogyan működnek gond nélkül egymás mellett az állami és privát kórházak, valamint a születésházak, de aki szeretne, az saját otthonában is szülhet. Mint mondta, Svájcban az otthon szülést nem szabályozzák külön törvényekben, hiszen a szakmai előírások, és megszerzett tapasztalatuk alapján a szülészek "pontosan tudják, mit vállalhatnak, és mit nem". "Mellettük diplomás, önálló szüléslevezetésre jogosult bábák is dolgoznak, miközben Magyarországon teljesen megszüntették a bábaképzést"- jegyezte meg. (Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban azt ígérte, hogy az otthon szülés szabályozása után a bábák képzési rendszerét is elkezdi kidolgozni a minisztérium.)

Világhy István szerint az otthon szülés az orvos részéről magasabb szakmai felkészültséget kíván, és el kell tudniuk dönteni, mikor van szükség arra, hogy mégis kórházba kerüljön az anya. Svájcban 681 szülést vezetett le kórházon kívül, ezek közül végül két esetben volt szükség császármetszésre. "Ezzel szemben Magyarországon jelenleg közel 30 százalék a kórházi szüléseknél alkalmazott császármetszések aránya" - mondta az orvos, akit eltiltása óta is megkeresnek várandós nők, akik nem szeretnének kórházban szülni. Ezért tervei szerint az otthon szülésről szóló kormányrendelet áprilisi hatálybalépése után újra vállal majd "természetes szülésvezetést" akár magánrendelőjében, akár a családok otthonaiban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK