Erősödött a nyomás a magyar kormányon a médiatörvény miatt, miután csütörtökön Guido Westerwelle német és Karel Schwartzenberg cseh külügyminiszter is felvetette a jogszabály esetleges megváltoztatását, és a brit külügy is megszólalt. Orbán Viktor miniszterelnök azonban közölte, "eszünk ágában sincs" megváltoztatni a törvényt, amelyet európai jogszabálynak nevezett.

"Eszünk ágában sincs" - így válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV-ben arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását. A miniszterelnök megismételte, hogy a törvénynek nincs olyan passzusa, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény - mondta. (Orbán a jegybankelnökről, az alkotmányról és a nyugdíjakról is beszélt, az interjúról bővebben itt olvashat.)

A törvény miatt számos kritika érte a kormányt belföldön és külföldről egyaránt, legutóbb - csütörtök este - a brit külügyminisztérium tett közzé ezzel kapcsolatban állásfoglalást honlapján. "A sajtószabadság a szabad társadalom központi eleme. Reméljük, hogy a magyar kormány hamarosan kielégítő módon rendezi az ügyet, és hogy ez nem fogja hátrányosan érinteni a magyar EU-elnökség sikeres lebonyolítását" - közölte egy brit külügyi szóvivő.

Ugyanaznap korábban "Martonyi János a baráti légkörű beszélgetésen kérte német partnerét, hogy jelezze, ha konkrét kifogásai vannak a törvénnyel kapcsolatban, és azt mondta: Magyarország teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend képviselete mellett" - olvasható a közleményben, amelyből az nem derül ki, hogy Westerwelle megfogalmazott-e konkrét javaslatokat is a változásra.

"Eljátszották a hírnevüket"

Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter - ugyancsak csütörötkön - az Európai Unió demokratikus alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevezte a törvényt. A dpa német hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy jelenlegi formájában a törvény veszélyes, és "a média teljes elhallgattatásához vezethet." Schwarzenberg szerint az Európai Uniónak rögtön a magyar uniós elnökség január elsejei kezdetekor egyértelművé kell tennie a törvénnyel kapcsolatos álláspontját, és rögzíteni, hogy a jogszabály ellentmond az EU alapelveinek." "Szeretjük a magyarokat, de ezzel ők valóban rögtön az elején eljátszották hírnevüket" - mondta Schwarzenberg, aki ugyanakkor óvta az uniót attól, hogy szankciókkal fenyegesse Magyarországot, és közölte, reméli, a magyar miniszterelnök "meggondolja magát és módosítja a törvényt".

A csütörtöki telefonbeszélgetés, a brit külügy állásfoglalása és a cseh miniszter nyilatkozata is azt mutatja, tovább nő a nemzetközi nyomás a magyar kormányon a magyarországi ellenzéki pártok és hazai, illetve külföldi szakmai szervezetek által is bírált médiatörvény miatt. A német kormány már szerdán közölte, hogy nagy figyelemmel kísérik a magyarországi változtatásokat, és figyelmeztettek arra, hogy "Magyarország nem sértheti meg a jogállami elveket a médiával szemben". A szóvivő jelezte azt is, hogy "a következő EU-elnökség miatt természetesen különösen nagy Magyarország felelőssége azért, hogy milyen kép alakul ki Európáról a világban".

Más országok törvényeivel példálózik a kormány

Szerdán Szijjártó Péter miniszterelnökségi szóvivő még azzal reagált erre a nyilatkozatra, hogy szerinte félreértelmezték a német kormányszóvivő által mondottakat. Csütörtökön este kiadott közleményében pedig egy igazi európai jogszabálynak nevezte törvényt, amelynek szerinte nincs olyan fontos pontja, amely ne lenne megtalálható más Európai Uniós tagállam jogszabályaiban. A szóvivő szerint a törvény miatti támadások az előző, az 1990-es évek elején megalkotott médiatörvény körüli vitára emlékeztetnek. Szerinte a kormány készen áll a konkrétumokat illető vitára, de eddig csak általános, politikai-ideológiai támadásokat kaptak.

A törvényt kedd hajnalban fogadták el kormánypárti szavazatokkal. A kritikusok szerint a törvény túlságosan nagy hatalmat ad a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanácsnak, amely a jelentős bírságokkal el is lehetetlenítheti a neki nem tetsző médiumokat. A kormány szerint ugyanakkor nem a sajtószabadság korlátozása a cél, hanem hozzá akarták igazítani a szabályozást a megváltozott médiakörnyezethez.

Csütörtöki közleményében Szijjártó Péter a különböző médiatípusok egységes szabályozását illető kritikákra válaszolt. Azt írta, többek között "Olaszország, Franciaország és Svédország hatóságai is komplex módon szabályozzák az egyes médiaterületek működését".

A jogsértések nyomán kiszabható rendkívül súlyos büntetések - több százezer eurós bírságok és működési engedély-visszavonások szerinte éppúgy megtalálható Németország, Finnország és Lengyelország médiatörvényeiben, mint az új hazai törvényben, "amely ráadásul biztosítja és egyúttal halasztó hatályúvá teszi a bírósághoz való fordulás lehetőségét". Szijjártó szerint a magyar médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogához a mintát a német médiahatóság irányelv-kiadási gyakorlata szolgáltatta. A szóvivő szerint ezen kívül a törvény minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújt az újságírók informátorainak.

"Az új médiaszabályozás egységes, átlátható, európai szabályozási környezetet teremt, erősítve a sajtó szabadságát, a tisztelet kultúráját, a kiskorú gyermekek védelmét és az emberi méltóságot" - írta.

Felerősödő bírálatok

A törvény elfogadása óta felerősödtek a külföldről érkező kritikai hangok. Több lap közölt bíráló cikket a médiatörvényről, és csütörtökön a Die Welt német lap arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét: tegyen lépéseket a Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében.

Guido Westerwelle FDP-elnöknek (és német külügyminiszternek) most "mielőbb lépnie kell és kollégáival meg kell szerveznie a többséget (az Európai Tanácsban a szankciók érdekében), ellenkező esetben tekintélyelvű rothadás vonul be az Európai Unióba" - jelentette ki a konzervatív újságnak nyilatkozva Alexander Lambsdorff EP-képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető európai értékek, így a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság megsértése esetére a lisszaboni szerződés jogok megvonását irányozza elő. "Ennek legelőször is az EU-elnökség betöltéséhez való jogot kellene érintenie" - vélekedett a német liberális EP-képviselő.

"Korai volna még riadót fújni"

A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám "korai volna még riadót fújni". Kai-Olaf Lang szerint ha a budapesti kormány csakugyan "következetesen és extenzív módon" alkalmazza a médiatörvényt, akkor két irányból is kellemetlenség vár rá. Nemzetközi szervezetek hangosan tiltakozni fognak, és megpróbálnak kívülről politikai nyomást szervezni. A Magyarországon jelen lévő nagy nyugati médiakonszernek pedig aligha fognak beletörődni az állami gyámkodásba a szakértő szerint.

Manfred Grund, a német kereszténypártok parlamenti frakciójának igazgatója ugyanakkor teljes képtelenségnek nevezte, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát. A német politikus hozzátette, hogy ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt, és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetően fontos.

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége viszont aggodalmát fejezte ki a magyar médiatörvény miatt a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében.