Tovább bírálja a médiatörvényt az EBESZ

Újabb kritikával illette a magyar médiatörvényt az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője, aki szerint a törvény módosítása után sincs összhangban a szervezet elvárásaival. Az EBESZ február végén részletes ajánlásokat küldött a magyar kormánynak a törvényhez, de azt szerintük Magyarország nem vette figyelembe. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy nappal korábban még azt állította, hogy az EBESZ kritikáinak zöme a törvény korábbi állapotára vonatkozott, amit azóta kijavítottak.

Továbbra is megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) tett magyar vállalásokat az új magyar médiatörvény - közölte kedden a szervezet sajtószabadságért felelős képviselője. Dunja Mijatovic szerint az EBESZ hiába küldött több ajánlást is a magyar kormánynak február 28-án, a módosított médiatörvényben ezeket nem vették figyelembe.

A képviselő szerint a magyar médiatörvény az Európai Bizottság javaslatára elfogadott módosításokkal is alkalmas lehet arra, hogy kordában tartsa a különböző, a hivatalossal ellentétes véleményeket. "Több probléma továbbra is fennáll" - közölte Mijatovic, aki szerint a törvény túl nagy hatalmat ad a "politikailag homogén Médiahatóságnak és a Médiatanácsnak". Ezzel a testületek szerinte minden médiatartalmat képes felügyelni.

Az EBESZ sajtószabadság-képviselője szerint probléma, hogy a törvény azonos elvek alapján szabályozza a rádiókat, televíziókat, a nyomtatott- és online sajtót, illetve hogy a legfontosabb fogalmakat továbbra sem definiálja. "A jogszabály megköveteli, hogy minden médium regisztrálja magát a Médiahatóságnál, ez a testület pedig a szabálysértéseket nagy összegű pénzbírsággal büntetheti, miközben a törvény nem garantálja a közszolgálati média politikai függetlenségét - írja.

Mijatovic szerint Magyarország a közelmúltban végrehajtott törvénymódosítás során elpuskázta a lehetőséget, hogy feloldja a törvény hibáit. A képviselő hiába küldte meg jogi elemzését, valamint ajánlásait, amelyek alapján a törvényt összhangba lehetne hozni az EBESZ elvárásaival, az ajánlásokat a módosított törvény nem tükrözi.

Az EBESZ-képviselő többek között azt javasolta, hogy töröljék a törvényből a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, valamint bármilyen tartalmi előírásra vonatkozó részeket. A javaslat szerint a törvénynek védenie kellene a szerkesztőségek függetlenségét, és a különböző formátumú médiumokra (online, nyomtatott vagy sugárzott) különböző szabályokat kellene alkalmazni. Mijatovic javasolta, hogy a homályos kifejezéseket tisztázzák, és ne tegyék kötelezővé a médiumok regisztrációját se.

Az EBESZ azt is javasolta, hogy a médiát szabályozó testület legyen független és kompetens, abban valódi objektivitást és sokféleséget érvényesítsék. A képviselő szerint a médiának önszabályozónak kellene lennie, és nem egy szabályozó testület hatáskörébe kellene utalni.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy nappal korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában azt mondta, hogy a médiatörvényt érő kezdeti európai bírálatok alapja az EBESZ szeptember 10-i állásfoglalása volt. Ez a kritika Navracsics szerint a törvényalkotás egy korábbi szakaszára vonatkozott és nem a végleges törvényszövegre, és számos kifogásolt rész az elfogadáskor már nem szerepelt a jogszabályban.

Az EBESZ médiatörvényről készített tanulmányát és ajánlásait angol nyelven itt olvashatja.