Minden faluba elviszi az adóprést a kormány

A gépjárműadótól, a személyi jövedelemadótól és iparűzési adóbevételeik egy részétől is megfosztaná az önkormányzatokat a gazdasági minisztérium az [origo] információi szerint. Az elvonásokért cserébe a települések saját adókat vethetnek ki, akár a Fidesz által korábban támadott ingatlanadónál 12-szer nagyobb építményadót is kiróhatnak - ha elég bátrak lesznek, hogy bevállalják az ezzel járó népszerűtlenséget.

Az állami és önkormányzati feladatok januártól esedékes átcsoportosítása miatt jövőre fontos eddigi bevételeiktől - a gépjárműadótól, a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó 8 százalékától, valamint a helyi iparűzési adó 20 százalékától - is elbúcsúzhatnak az önkormányzatok. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervét - amely még nem végleges - az [origo] információi szerint Naszvadi György, a tárca államháztartásért felelős államtitkára osztotta meg polgármesterekkel. Az [origo]-nak több kormánypárti polgármester is megerősítette, hogy találkozott ezekkel az elképzelésekkel.

A tárca (a költségvetés szeptember végén benyújtott tervezetében még nem tükröződő) tervei szerint a helyhatóságok eddigi helyi bevételeik közül eszerint csak a kommunális, az építmény- és telekadóval, valamint az iparűzési adó 80 százalékával gazdálkodhatnak.

A lépést az önkormányzatoktól átvállalt (zömében intézmény-fenntartási) feladatok forrásigényével magyarázta az államtitkár a településvezetőknek, amit az [origo] által megkérdezett polgármesterek többé-kevésbé jogosnak is neveztek, az elvonás mértékét azonban aggályosnak tartják, az ugyanis szerintük az állami támogatással együtt sem biztosít kellő fedezetet azokhoz a feladatokhoz, amelyek a feladatelosztást újraíró önkormányzati törvény hatálybalépése után is a településeknél maradnak.

Ugrik az önkormányzati bevételek negyede

A 2012-es költségvetés-tervezet mellékleteiben olvasható adatok szerint a nemzetgazdasági tárca eredetileg 610 milliárd forintra taksálta az önkormányzatok helyi adóbevételeit. Ezen belül iparűzési adóból 498, gépjárműadóból 74 milliárd forint folyt volna be. Az szja helyben maradó 8 százaléka után emellett 113 milliárd forint bevétel járt volna a helyhatóságoknak, vagyis összesen 283 milliárd forinttól fosztaná meg a településeket az államtitkári kezdeményezés. (A megmaradó építmény-, illetve telekadó-bevételeket 82,5 illetve 11,5, a kommunális adókét pedig 11 milliárd forintra kalkulálja a költségvetési tervezet.)

A szeptember végén benyújtott költségvetési javaslat még csak az önkormányzatoknak átengedett szja-részesedés megszűnését irányozta elő (ez eddig az államhoz befolyó szja-bevételek 32 százaléka volt, és az önkormányzatok normatív támogatásának körülbelül a felét jelentette). Ezt a tervezési és beszámolási folyamatok egyszerűsítésével indokolta és az állam által elvont összeggel egyidejűleg meg is emelte a helyhatóságoknak járó állami támogatást, vagyis ettől az intézkedéstől nem lett kevesebb az önkormányzatok bevétele.

Sőt, a tervezet még kompenzációt is ígért az önkormányzatoknak, mivel a településeket mindig a két évvel korábbi - 2012-ben a 2010-re bevallott - szja illeti meg, annak összege pedig a tervezet szerint érezhetően csökkent a 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatt. Ezért a költségvetési javaslatban az áll, hogy "a lakhelyen maradó szja összegének csökkenését a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai támogatásának növekedése kompenzálja".

Évi 900 ezer is lehet egy kisebb családi ház ára

Ha az szja, a gépjárműadó és az iparűzési adó 20 százalékának elvételét nem is, kieső bevételeik egy részét a jövő évi adótörvények múlt pénteken benyújtott tervezete szerint pótolhatják majd az önkormányzatok. Sőt: az adócsomag indoklása kifejezetten nevesít több olyan intézkedést, ami "elvi lehetőséget teremt az önkormányzatoknak a forrásbővítésre".

A tervezet eltörölné például az építmény-, illetve a telekadó eddigi négyzetméterenkénti maximumát, csupán az adó egészére állapítana meg egy, az adott ingatlan forgalmi értékének három százalékában meghúzott plafont. Utóbbi így egy tízmilliós panellakás esetén évi 300 ezer, egy átlagos, nem kiemelkedő színvonalú és elhelyezkedésű, 30 millió forint értékű családi háznál pedig akár 900 ezer forint is lehet. Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2009-es, a Fidesz által hevesen támadott ingatlanadó-javaslata 30 millió forintig 0,25 százalékos - vagyis a törvényjavaslatban szereplőnél 12-szer alacsonyabb - közterhet javasolt.

Az ingatlanok fenntartásának ára megugorhat

A javaslat szűkíti emellett azok körét is, akik eddig mentesülhettek a közterhek alól: az építményadó esetében nem járna például mentesség nem állami fenntartású szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek után és alapítványok, közszolgáltató szervezetek (MÁV, Volán-társaság) bérbe adott ingatlanai után sem. A telekadó hatályát pedig kiterjesztené a módosítás az eddig nem adóköteles külterületi (nem termőföldként nyilvántartott) földrészletekre is.

További lehetőséget ad az önkormányzatoknak a törvénycsomag bevételeik növelésre azáltal is, hogy gyakorlatilag szabad kezed ad nekik az úgynevezett települési adók kivetésében. Egyetlen korlát van csak: olyasmire - például jövedelemre, adózás előtti eredményre, az árbevételre - nem lehet települési adót kivetni, ami alapján már a központi költségvetés valamilyen jogcímen beszed.

Bár a felhatalmazás alapján az önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen új közterhet kivethetnének a füstadótól a "páratlanházszám-adóig" (utóbbit egy fideszes polgármester vetette fel az [origo]-nak, hogy illusztrálja a helyzet abszurditását), az [origo] által megkérdezett polgármesterek szerint mindez csak "látszatvigasz", mert az elvont helyi adók pótlására kivetendő sarcok miatt nem a kormány, hanem ők lesznek népszerűtlenek a választók szemében. A lépéseket ezért a következő választások sikerét is szem előtt tartva a megkérdezett településvezetők egyik sem kockáztatná meg, vagyis hiába teremtett a kormány lehetőséget a forráspótlásra, a polgármesterek szerint a gyakorlatban csak azok az önkormányzatok lesznek kisegítve, amelyek vállalják azt a nem túl népszerű intézkedést, hogy új közterheket vetnek ki.

Kimaradt a számolgatásból a kormány legnagyobb terve
Az már korábban kiderült, hogy a költségvetési tervezet benyújtásakor a javaslat összeállítói nem számoltak az önkormányzati, illetve a közoktatási törvény számos új elemével: az önkormányzatok támogatásáról rendelkező fejezet például még a tavalyival csaknem megegyező, 3200 milliárdos gazdálkodási kerettel számol annak ellenére, hogy a megyei önkormányzatoknak egyáltalán nem kell ezentúl intézményfenntartásra költeniük, mert sok önkormányzati intézmény január 1-jétől az államhoz kerül. A javaslat szövegében csak egy megjegyzés utal rá, hogy az átalakítás miatt a megyei önkormányzatok állami támogatását és potenciális illetékbevételét is magában foglaló 1140 milliárd egy része "a költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában várhatóan átcsoportosításra kerül a költségvetés megfelelő központi fejezeteibe".

"A költségvetést már rég összeállították az NGM-ben, mire mi meghoztuk a döntést, hogy mindent államosítunk" - mondták korábban az [origo]-nak a jelenségről kormánypárti politikusok, hozzátéve, hogy a javaslatot egyéni képviselői vagy bizottsági módosító indítványokkal fogják a szavazás előtt a valósághoz közelíteni. Az önkormányzati változások "átvezetetlensége" a parlament oktatási bizottságának hétfői ülésén is felmerült: a nemzetgazdasági tárca illetékese a felvetésre úgy reagált, hogy a tárca csak kész törvények alapján tervezheti a büdzsét, tervezetek alapján (egyelőre az önkormányzati és a közoktatási is ebben a fázisban van) nem.