Ad még pár hetet az elbukott metrókocsiknak Tarlós

Nem mond le a főváros arról a 37 milliárd forintról, amelyet egy francia bíróság fagyasztott be arra hivatkozva, hogy a BKV jogtalanul bontott szerződést a 4-es metró kocsijait is gyártó céggel. Az [origo] információi szerint a főváros egyelőre nem próbálja meg pótolni a pénzt. Inkább szeretne megegyezni a céggel, és csak akkor néz új metrókocsik után, ha nem jut dűlőre az Alstommal.

"Az az álláspontunk, hogy ez az összeg Budapestnek visszajár, és még számos jogorvoslati fórum áll rendelkezésünkre, hogy vissza is szerezzük" - mondta az [origo]-nak Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatója. A BKV október végén mondta fel a francia Alstommal kötött szerződést, amely a 2-es metró vonalán futó, új metrókocsik beszerzéséről szólt.

A BKV azután döntött így, hogy a cég nem tudta megszerezni a metrókocsik üzemeltetéséhez szükséges engedélyeket. Az Alstom azonban egy nanterre-i bíróságon megtámadta a döntést, arra hivatkozva, hogy szerinte a BKV jogtalanul bontott vele szerződést azért, mert pénzhez szeretne jutni, és a szerződés felbontásával az a célja, hogy visszaszerezze a metrókocsikra kifizetett előleget és megkapja a bankgaranciát, ami összesen 37 milliárd forint. A bíróság első fokon elfogadta az Alstom érvelését, így a pénzt nem kapta vissza a BKV, amely fellebbezett a döntés ellen.

Az Alstommal kötött szerződés felbontása azért jelent nagyon komoly problémát, mert a 2-es metró vonalán futó kocsikhoz nagyon hasonló szerelvények szállítanák az utasokat az épülő 4-es metró vonalán. Ha ezeknek a kocsiknak a szállítása késik, akkor csúszhat az egész metróépítkezés befejezése. A 4-es metró első szakaszának építését 2015-ig kell befejezni, akkor el kell indulnia a közlekedésnek az új metróvonalon. Ha ez nem történik meg, akkor a főváros elbukhatja a metróépítésre kapott 181 milliárd forintos európai uniós támogatást, amely a metróépítkezés költségeinek több mint felét teszi ki. Ebben az esetben ezt a pénzt a fővárosnak vagy a kormánynak kellene előteremtenie.

"Kiemelten fontos kérdés"

Vitézy szerint szó sincs arról, hogy dönteni kellene a 37 milliárd forint pótlásáról, hiszen a nanterre-i bíróság csak ideiglenesen határozott az összeg sorsáról. A francia bíróság csak azt mondta ki, hogy addig nem kell visszafizetni az összeget, amíg Magyarországon a választott bírósági eljárás véget nem ér - mondta Vitézy, aki szerint "így a 37 milliárd sorsa véglegesen a magyar választott bíróságon fog eldőlni".

A választott bíróságokat leginkább nagyobb súlyú gazdasági ügyekben alkalmazzák. Ezek lényege, hogy egy jogvitát az érintettek beleegyezésével döntenek el úgy, hogy a felek előre megállapodnak abban, hogy a bíróság döntését magukra nézve kötelezőnek tekintik.

Vitézy hozzátette, hogy a függőben lévő 37 milliárd forint "kiemelten fontos kérdés", ugyanakkor az Alstommal folytatott egyeztetés elsősorban arról folyik, hogy a cég képes lesz-e a szabványoknak megfelelő metrókocsikat gyártani. "Az Alstommal való esetleges megegyezésnek a legfőbb feltétele a típusengedélyek megszerzése, hiszen e nélkül nincs is miről tárgyalni" - fogalmazott a BKK vezérigazgatója.

Egy-másfél hónapon belül ki kell derülnie annak, hogy az Alstom meg tudja-e szerezni a szükséges engedélyeket - mondta az [origo]-nak egy, a fővárosi önkormányzat ügyeit közelről ismerő fideszes politikus. A fideszes forrás szerint Tarlós István főpolgármester várhatón ennyi ideig hagyja nyitva a kérdést. Tarlós december közepén a Hír Tv-nek úgy fogalmazott, "az Alstommal meg fogunk egyezni", ha a francia gyártó kijavítja a metrókocsik hibáját, és olyan minőségű szerelvényeket szállít, amelyek megkapják a szakhatósági engedélyt, "akkor de facto nem fogunk veszíteni".

Megbecsülhetetlen, meddig tart a jogvita

Egy, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő BKV-s forrás szerint sincs napirenden az összeg pótlása, erre nézve nincs kész koncepció. Szerinte elsősorban a fellebbezéstől várják a megoldást, hiszen ha a főváros számára kedvező döntés születne, akkor a 37 milliárdos összeg "csak egy időre hiányzott". Előre megbecsülhetetlen azonban, hogy a jogi vita meddig húzódhat el, legrosszabb esetben akár évekig is tarthat, mire lezárul az eljárás.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes forrás szerint, ha február közepéig nem sikerül dűlőre jutni az Alstommal, akkor elképzelhető, hogy a fővárosi önkormányzat magyar bírósághoz fordul. A BKV, illetve a főváros válaszlépése a fideszes forrás szerint az lehet, hogy magyar bíróság előtt pert indítanak annak megállapítására, hogy jogosan bontották fel az Alstommal megkötött szerződést, vagyis jogosak a francia céggel szembeni követeléseik. Ebben az esetben a BKV-nak a metrókocsik beszerzésére várhatóan új pályázatot kell majd kiírnia. Az erről szóló egyeztetések jelenleg is folynak a háttérben, többek között azt vizsgálják, hogy egy új pályázat során milyen támogatási, finanszírozási formákat tudna igénybe venni a főváros, többek között az Európai Uniótól - mondta az [origo]-nak a névtelenséget kérő politikus.

A fővárosi Fidesz-frakció egy név nélkül nyilatkozó szakértője az [origo]-nak azt mondta: az Alstommal való megállapodás tűnik valószínűbbnek, mert többen azt gondolják, hogy a francia cég - ha egy bírósági döntés miatt rákényszerülne - különösebb gond nélkül át tudná alakíttatni a szerelvények kifogásolt fékrendszerét. Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint ezt az átalakítás költségei miatt próbálta meg elkerülni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly augusztusban legnagyobbrészt arra hivatkozva nem adta ki a típusengedélyt az Alstom kocsijaira, mert azok nem rendelkeztek két különálló fékrendszerrel, ahogy ezt a magyar jogszabályok előírják. A francia cég a pályázati szakaszban mentességet akart kérni a magyar szabály alól, a döntés után pedig arra hivatkozva utasította el az átalakítást és fordult inkább bírósághoz, hogy több ezer szerelvényük fut balesetmentesen a jelenlegi fékrendszerrel Európa-szerte.