Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem dönt az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokról - írja a Magyar Nemzet. A testület majd csak február végén, március elején határozhat a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról, miközben a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kellene eldönteniük, hogy az állami nyugdíjat választják-e.

Szinte kizártnak tartja Sereg András, az Alkotmánybíróság (Ab) szóvivője, hogy január végéig döntés szülessen a magánnyugdíjpénztárakat érintő beadványokról - írja a Magyar Nemzet. Mint mondta, az elmúlt években a társadalmi közérdek szempontjából kiemelkedő ügyekben - így a 2006-os Gyurcsány-csomag vagy tavaly az ingatlanadó - már volt példa arra, hogy a testület soron kívüli tárgyaláson foglalkozott a kérdéssel, de a legrövidebb ügymenet így is másfél-két hónap volt.

A testület e heti ülésén egyelőre csak a soron kívüli tárgyalása merülhet fel, de a médiatörvényt érintő beadványok sürgőssége "szóba sem került eddig". Az Ab így az eddigi gyakorlat alapján legkorábban február végén, március elején határozhat a kérdésben. A szóvivő szerint a nyugdíjjal kapcsolatos beadványok jelenleg az úgynevezett indítványelemzőknél vannak.

Az MSZP, illetve a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség már kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy sürgős eljárásban döntsön a szabad pénztárválasztással szerintük ellentétes törvénymódosításokról. A Vasárnapi Hírek számolt be arról korábban: "elképzelhető, hogy soron kívül hoz döntést az Alkotmánybíróság a médiatörvényről és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításáról".

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy maradnak vagy átlépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak a tagsága automatikusan megszűnik március elején, erről bővebben itt olvashat.