Önkényes jogalkotással vádolta meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot az MSZP egy keddi közleményében, mert a médiatörvénynek a szervezet honlapján közzétett szövege egy ponton eltér a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent verziójától. Az NMHH keddi közleménye szerint a törvényt két nappal az elfogadása után maga a parlament változtatta meg egy gazdasági tárgyú törvény módosításával. A módosítás szavazásán ott ült számos MSZP-s képviselő is.

Szalai Annamária törvényalkotónak képzeli magát? - ezzel a címmel kiadott közleményben szólította fel kedden az MSZP a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, hogy haladéktalanul távolítsa el a hatóság honlapjáról a médiatörvény egy "jogtalan passzusát".

A közlemény előtt jelent meg a Hírszerző egy cikke, amely szerint a médiatörvény Magyar Közlönyben megjelent, illetve a médiahatóság honlapján olvasható változata egy ponton eltér egymástól. Előbbi 164. paragrafusának első pontjában a médiumokra kiszabott bírság jogorvoslati lehetőségeiről az áll, hogy "a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni", az NMHH weboldalán közölt szövegben azonban az, hogy "mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz".

A Hírszerző cikke szerint az NMHH "önkényesen változtatott a médiatörvény szövegén", az NMHH kedd délben azonban közleményében cáfolta, hogy saját hatáskörben korrigált volna a szövegen. Az eltérést, a hatóság indoklása szerint az okozta, hogy a december 21-ének éjjelén elfogadott médiatörvényt két nappal később egy, az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításához fűzött módosító javaslattal, december 23-án pontosította a parlament.

Az indítványt a parlament honlapjának tanúsága szerint az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be, a kezdeményezést pedig a Fidesz, a KDNP és a Jobbik igenjei, az LMP tartózkodása, valamint az MSZP elutasító szavazatai mellett fogadta el, a cégjogi tárgyú módosításokkal együtt a parlament. Mindez azt jelenti, hogyha a parlamenti szavazást nem is követték tételesen, a változtatásról legalább a szocialisták alkotmányügyi bizottságba delegált képviselőinek tudniuk kellett.

A Hírszerző újságíróinak félreértését az okozhatta, hogy a módosítás előbb lett hivatalos, mint maga a törvény. Előbbit ugyanis hamarabb aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök és meg is jelent a Magyar Közlöny december 30-ai, 201.számában, míg a 30-án aláírt médiatörvény csak egy nappal később, az év utolsó, 202. közlönyszámában jelent meg.

Az utólagos módosítás Balsai István fideszes bizottsági elnök által írt indoklása azzal magyarázza a határidő lerövidítését, hogy "a médiatanács hatósági határozatai ellen indítható bírósági eljárások gyors befejezése közérdek és az érintett médiaszolgáltató méltányolható magánérdeke is".