További egy évre állami felügyelet alatt maradhat a Mal Zrt.

Vágólapra másolva!
A térség fideszes képviselője a Mal Zrt. állami felügyeletének meghosszabbítását javasolta. Szerinte át kell állítani a társaságot a száraztechnológiájú gyártásra, s ehhez az állam felügyeletére van szükség.
Vágólapra másolva!

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. állami felügyeletének további egy évvel történő meghosszabbítását javasolta Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Ékes József az állami felügyelet meghosszabbítását az üzem működésének bizonytalanságaival és az új száraztechnológia biztonságos bevezetésének szükségességével indokolta. A politikus a timföldgyár egységes környezethasználati engedélyéről tartott közmeghallgatáson hangsúlyozta: az állami felügyelet nem jelenti a gyár államosítását, de garantálja a biztonságos működést.

A gyár működésének elsődleges feltétele az egységes környezethasználatra vonatkozó engedély, amely 2011. február 28-án lejár. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a gyár engedélyének ügyében 2010. december 9-én indított eljárást.

Ékes József szerint csak állami felügyelettel valósítható meg az új, száraztechnológia bevezetése. A képviselő szerint ellenőrizni kell a többi tárolót is. A VIII-as, IX-es és X-es kazettákban tárolt nedves vörösiszap biztonságos tárolását és semlegesítését meg kell oldani. Szólt arról is, hogy a katasztrófa után a gyár bezárása mellett érvelt, ha az nem tér át a biztonságos száraztechnológiára.

Kossa György, a Mal Zrt. állami felügyelőbizottságának vezetője válaszában elmondta, hogy az állami felügyelet meghosszabbításáról a parlament dönthet. Hozzátette: az új technológiát március elejéig bevezetik a gyárban.

A újraművelésről szólva elmondta, hogy a korábban használt VI-os, VII-es tározók tetejére mezőgazdasági területekről származó humuszos földet helyeznek el, így meggátolják a későbbi kiporzást. A X-es, sérült kazettából a teljes lúgos folyadékot eltávolítják, az esővíz miatt keletkező úgynevezett csurgalékvizeket a szakadás bezárása után csőrendszerekbe gyűjtik és semlegesítik.

A közmeghallgatáson az állami felügyelet meghosszabbítása mellett szólaltak fel a vörösiszap-katasztrófában érintett települések - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - polgármesterei is.

Tili Károly, Kolontár polgármestere szerint a Mal 1150 dolgozóját és a térség hatezer családjának megélhetését veszélyeztetné a gyár bezárása, ezért - megfelelő felügyelet mellett - tovább kell működnie.

A közmeghallgatáson a környezethasználati engedélyezési eljárás részeként bemutatták a Progressio Mérnöki Iroda Kft. tízfős szakmai bizottsága által elkészített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, amely a vörösiszap lerakásának környezeti biztonságáról és a száraztechnológia hatásáról szól.

Kaleta Jánosné, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy az új technológiával keletkező vörösiszap nedvességtartalma 30 százalékos lesz a mostani, csaknem 70 százalékos, lúgos anyaggal szemben. Az áttérést a gyár két lépcsőben tervezi megvalósítani.

Az Ajka melletti tárolóból október elején öntött ki a vörösiszap a gát átszakadása miatt. Az állam felügyelete alá került Mal Zrt. ellen a katasztrófa miatti kártérítési perek hétfőn kezdődtek el. A vörösiszap-katasztrófáról szóló anyagainkat itt érheti el.