Kihúznák a médiatörvény sokat bírált pontjait LMP-s képviselők

Módosítaná a médiatörvény legtöbbet bírált részeit két LMP-s képviselő. Javaslatuk szerint az írott sajtó kikerülne a Médiatanács felügyelete alól, és a testületnek nem lenne joga politikai ügyekben kimondott vélemények miatt vizsgálódni. A képviselők részletes szabályokkal korlátoznák a hatóság mozgásterét a bírságok kiszabása ügyében, illeve a jelenleginél több jogot adnának az újságíróknak a forrásaik védelméhez.

Több ponton is módosítaná a január 1-jén hatályba lépett médiatörvényt és a sajtó működésének alapvető szabályait tartalmazó, úgynevezett médiaalkotmányt két LMP-s képviselő. Karácsony Gergely és Schiffer András törvényjavaslatának (amely teljes terjedelmében itt olvasható) indoklása szerint a médiatörvény azért okozott "mind Magyarországon, mind az Európai Unió többi tagállamában elemi felháborodást", mert "megengedhetetlen módon korlátozza a sajtó szabadságát".

A javaslat kivenné a médiaalkotmány rendelkezései közül azt, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása "nem sértheti a közerkölcsöt" (továbbra is érvényben maradna az, hogy nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével). Az előterjesztők szerint a közerkölcsre hivatkozás olyan gumiszabály, amely "alkalmas a sajtószabadság indokolatlan korlátozására". Az indoklás szerint vannak más, konkrétabb előírások, amelyek kellőképp védik a médiafogyasztókat.

A médiatörvény módosításával az LMP-s képviselők kivennék a hatóság és a Médiatanács felügyelete alól a nyomtatott és internetes sajtót. A hatóság a továbbiakban is csak a tévék és rádiók, illetve azok kiegészítő online szolgáltatásai felett gyakorolhatnának ellenőrzést, az írott sajtóval szemben kizárólag a bíróságok lennének jogosultak eljárni. Egy külön szakaszt is beiktatnának, amely egyértelműen kimondja: a Médiatanács és a hivatal hatásköre "nem terjed ki a közügyekben kifejtett vélemények tartalmának vizsgálatára".

A képviselők javaslata jelentősen korlátozná a Médiatanács és a hatóság mozgásterét a bírságok kiszabása terén, például azzal, hogy pontosan meghatározná, mi számít ismételt vagy súlyos jogsértésnek. A bírságok összegének meghatározásában is pontosan meghatározott fokozatosságnak kellene érvényesülnie, így a legmagasabb bírságot (nagy nézettségű tévék esetében 200 millió forintot) csak "sorozatosan ismételt és súlyos jogsértés" esetén lehetne kiszabni.

Az LMP-s javaslat kihúzná a médiaalkotmányból és a médiatörvényből is azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a titkosnak minősített adatokhoz hozzájutó újságírók munkáját. Törölnék például azt a rendelkezést, amely szerint az újságírók nem tarthatják titokban a forrásaik kilétét, ha az illetéktelenül adott át minősített adatokat. Törölnék azt a rendelkezést is, amely szerint "bíróság vagy hatóság" a nemzetbiztonságra, a közrend védelmére vagy bűncselekmények megelőzésére hivatkozva az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírókat.