Megbízott a bíróság az utolsó pillanatban megszökő Földesi-Szabó Lászlóban

2011.01.13. 11:05

Nem gondolta a bíróság, hogy a 1,2 milliárdos csalás és sikkasztás miatt első fokon hét év börtönre ítélt Földesi-Szabó László elmenekülhet a büntetés elől, ezért nem volt előzetes letartóztatásban ügyének bírósági tárgyalása idején. A bíróság szerint Földesi-Szabó kivárta az utolsó pillanatot, amikor még úgy távozhatott, hogy nem tudták volna feltartóztatni akkor sem, ha észreveszik, hogy mire készül.

Hétfőn felkerült a legkeresettebb bűnözők toplistájára Földesi-Szabó László, az Egymásért Alapítvány vezetője, aki december 22-én egyszerűen kisétált a bíróságról az alapítvány ügyét vizsgáló tárgyalás ítélethirdetése után. Földesi-Szabót csempészet és sikkasztás miatt hét év börtönre ítélték, de mire a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását, már nem volt sehol, és azóta sem találják, pedig a rendőrség európai és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.

Földesi-Szabó azért tudott ilyen könnyen megszökni a bíróságról, mert szabadlábon védekezett, így semmi és senki nem akadályozta abban, hogy eltűnjön. Az Egymásért Alapítvány ügye 2007 áprilisában robbant ki, amikor 1,2 milliárdos csempészet alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték az elnök Földesi-Szabót és hat társát. Egy hónappal később a bíróság további három hónappal meghosszabbította, majd augusztus végén a Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette az öt gyanúsított előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el számukra.

"Általában megjelent a tárgyaláson"

Az ügyészség nem értett egyet a döntéssel, ezért fellebbezett, és a gyanúsítottak házi őrizetbe helyezését kérte, mert az ügyészek szerint szükséges lett volna a kényszerintézkedés fenntartása. A Fővárosi Bíróság elutasította a kérést. Az ügyészség majd egy évvel később, 2008 júliusában emelt vádat Földesi-Szabó ellen, akinek az előzetes letartóztatására az ügy bírósági szakaszában sem volt szükség, mert "a vádlott és védője általában megjelent a tárgyaláson" - írta az [origo]-nak a Fővárosi Bíróság. Levelük szerint 2009. június 3-a és 2010. december 22-e között több mint 20 napon tárgyalták az ügyet, és nem merült fel, hogy a vádlott ki akarná vonni magát az eljárás alól.

A bíróság szerint a szabadlábon védekezés joga alanyi jog, és a bíróságot éppen azzal lehetne támadni, ha "nem a szükségesség és az arányosság figyelembe vétele mellett" alkalmazná az előzetes letartóztatás elrendelését. A büntető törvénykönyv szerint erre akkor van lehetőség, ha valaki alaposan gyanúsítható olyan bűncselekménnyel, amelyet börtönnel büntet a törvény, ezen kívül korábban megszökött, feltételezhető, hogy szabad lábon hagyása esetén megszökne, vagy újabb bűncselekményt követne el, vagy hogy a tanúk befolyásolásával, illetve más módon megnehezítené, meghiúsítaná vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

Az eltiltott szülész nem úszta meg

Az elmúlt időszakban nagy nyilvánosságot kapott ügyekben Geréb Ágnes például azért került előzetes letartóztatásba, hogy ne tudja akadályozni a nyomozást, majd később az ügyészség szerint már csak annak volt veszélye, hogy bűnismétlést követ el, ezért házi őrizetbe került. Koltai Róbert 2,3 milliárd forintos adócsalással gyanúsított fia és társai azért vannak előzetesben, hogy ne tudjanak elszökni, külföldre menekülni, Hagyó Miklósnak pedig legutóbb decemberben, de már sokadszor hosszabbították meg az előzetes letartóztatását azzal az indokkal: tartani lehet attól, hogy szabad lábon megpróbálja meghiúsítani a bizonyítás eredményességét, és befolyásolja társait, valamint a tanúkat.

Földesi-Szabó ügyének bírósági szakaszában a bíróság "ezek egyikét sem tartotta megállapíthatónak" - írta a Fővárosi Bíróság kérdésünkre. Amikor azonban kihirdették az ítéletet, a bíróság szerint is "új helyzet állt elő", a többéves börtönbüntetés miatt már felmerült a szökés és elrejtőzés veszélye, és a kiakalult bírói gyakorlat is az, hogy ilyenkor elrendelik az előzetest. "Ez az adott ügyben ügyészi indítványra meg is történt, csak addigra a vádlott kisétált a tárgyalóteremből" - írta a bíróság.

Kivárta az utolsó pillanatot

Földesi-Szabó valószínűleg pontosan tudta, meddig maradhat, mert csak az utolsó pillanatban lépett le: a bíróság szerint ugyanis, amíg a tárgyaláson nem rendelik el az előzetes letartóztatást, addig nincs semmi törvényes lehetőségük arra, hogy megakadályozzák a vádlott távozását. Hasonló módszert választott a 2008 őszén a kábítószerrel való visszaélés miatt többéves szabadságvesztésre ítélt Farkas Péter egykori olimpiai bajnok birkózó, akit több mint egy év múlva kaptak el, miközben Spanyolországban rejtőzködött.

Földesi-Szabó szökése után szó volt arról, hogy  az Országos Igazságszolgáltatási Tanács következő ülésén foglalkozik az eset tanulságaival, de Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT szóvivője szerdán az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy erre a keddi ülésen nem került sor, ugyanis nem igazgatási, hanem szakmai problémáról van szó. Ugyanakkor az illetékes szakmai kollégiumok megvizsgálják a kérdést, és minden bizonnyal az új büntetőeljárási törvény előkészületei során erre a jelenségre is igyekeznek megfelelő válaszokat találni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK