Megnyílik a második front a médiatörvény körüli harcban

Kemény kérdésekre és látványos tiltakozásra is fel kell készülnie a médiatörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktornak, aki szerdán áll az Európai Parlament elé, hogy beszédet mondjon a magyar uniós elnökségről. Vezető szocialista és liberális politikusok dolgoznak azon, hogy folyamatosan napirenden tartsák a témát a parlamentben, amelyet egy fideszes képviselő is úgy jellemzett, hogy ez olyan hely, ahol "sok minden belefér" a vitákba.

"Sűrű napok lesznek" - jegyezte meg az Európai Parlament szocialista frakciója mellett működő stáb egyik tagja, amikor az [origo] a hétfőn kezdődő strasbourgi ülés menetrendjéről kérdezte. A Martin Schulz frakcióvezető környezetében dolgozó tisztviselő nem a hivatalos napirenden szereplő témákra - például az EU és Kamerun közötti erdészeti megállapodásról vagy a lakás- és várospolitikáról szóló vitákra - utalt, hanem arra, hogy a négynapos ülésen egymást követik majd az olyan események, amelyeken a magyar médiatörvénnyel foglalkoznak majd.

A napirend szerint szerda délelőtt tartják a vitát a magyar uniós elnökségről. Akkor fog felszólalni Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és beszédére reagál majd a 736 fős testület több tagja is. Ez a vita már hagyomány az Európai Parlamentben: az átvétel utáni első ülésen mindig megvitatják az elnökséget ellátó ország programját. Magyarország január elsején vette át a félévenként cserélődő vezetői posztot a legmagasabb szintű uniós döntéshozó fórumon, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Unió Tanácsában.

Bár elvileg csak az erre kijelölt, szerda délelőtti háromórás időkeretben zajlik a magyar elnökségről szóló vita, az előzetes információk alapján úgy tűnik, hogy a téma végigkíséri szinte az egész hetet. A festői szépségű francia városba a belga fővárosból, Brüsszelből hétfőn délután érkeznek meg a képviselők és munkatársaik, és már aznap este lesz is egy rendkívüli bizottsági ülés a magyar médiatörvényről. Az igazságügyi és a kulturális bizottság közösen tartja a rendezvényt, amelyen várhatóan részt vesz a médiatörvényt az Európai Bizottság részéről már vizsgáló biztos, Neelie Kroes is.

"Ha már ekkora a cirkusz"

A bizottsági ülést ugyan a szocialisták és a liberálisok kezdeményezték, de a néppárti frakciónak - amelyhez a Fidesz képviselői is tartoznak - sincs kifogásuk ellene. "Ez tájékozódó jellegű ülés lesz. Itt is tele van a sajtó mindenféle megállapítással, de anélkül, hogy a törvény alapos elemzése megtörtént volna" - mondta az [origo]-nak Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az igazságügyi bizottság egyik alelnöke. Hozzátette, a bizottság szocialista elnöke is kijelentette, a szándék az, hogy "ha már ekkora cirkusz van a médiatörvény körül, akkor nézzük meg, hogy mi is ez". Gál szerint meghívták az ülésre a magyar kormány képviselőjét is, azonban csütörtökön még nem tudta megmondani, hogy részt vesz-e valaki a kormány részéről, és ha igen, akkor ki lesz az.

Az MTI hétfői információja szerint a hétfői bizottsági meghallgatáson a magyar kormányt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviseli. Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati forrás szerint Orbánon és Navracsicson kívül más kormánytag nem utazik a héten Strasbourgba, hogy a magyar álláspontot védje. A kormány továbbra is azt az álláspontot képviseli, amelyet Orbán az uniós elnökség átvétele utáni első jelentősebb sajtótájékoztatóján ismertetett - közölte a forrás. Orbán ekkor azt mondta: a törvénynek "figyelni fogják a gyakorlati megvalósítását", és ha úgy látják, hogy bármilyen politikai aggály valósnak bizonyul, akkor készen állnak a módosításra. Ez a megjegyzés újdonság volt, Orbán az év végén ugyanis arról beszélt, hogy legfeljebb akkor változtatnak, ha az Európai Bizottság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben.

Forrás: MTI
Gál Kinga fideszes EP-képviselő

Bár a magyar néppárti képviselő tájékozódó jellegű ülésre számít, borítékolható, hogy elhangzanak majd kemény kritikák. Martin Schulz szocialista frakcióvezető már eddig is hevesen bírálta a médiatörvényt, kedden pedig levelet írt Orbán Viktornak, amelyben felszólította a jogszabály visszavonására. "Az ön országának parlamentje által elfogadott médiatörvény egy nemzetközi vita középpontjába került, és közben terhet jelent az elnökség számára" - fogalmaz az [origo]-hoz is eljuttatott levélben az EP második legnagyobb frakcióját vezető német politikus.

Ezzel a felszólítással nem fejezte be a nyomásgyakorlást Schulz. Stábja az [origo]-val azt közölte, hogy a politikus kedden reggel is tart egy sajtótájékoztatót Strasbourgban, ahol várhatóan ismét szóba hozza a médiatörvény ügyét. A frakció - amelyhez a magyar szocialista képviselők is tartoznak - a brit Claude Moraes személyében témafelelőst is kijelölt, akinek a feladata lesz, hogy nyilatkozzon a vitatott magyar jogszabályról.

"A Pravda ideje lejárt"

A szocialisták mellett ráadásul a harmadik legnagyobb frakció, a liberálisokat tömörít ALDE-csoport is a kritikusok táborát erősíti. A médiatörvény egyik leghevesebb bírálója a frakció elnöke, Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, aki múlt hét kedden egy nagy érdeklődés mellett zajló meghallgatást is tartott a jogszabályról Brüsszelben.

A rendezvényen felszólalt a törvény több magyar kritikusa - például Konrád György író és Majtényi László korábbi ombudsman -, Verhofstadt pedig már korábban jelezte, hogy károsnak tartja a jogszabályt. "A Pravda ideje lejárt. Az új törvény elfogadhatatlan. Magyarországnak magyarázatot kell adnia, az [Európai] Bizottságnak pedig cselekednie kell" - fogalmazott a befolyásos liberális politikus egy tavaly december 24-én kiadott közleményben.

Forrás: AFP
Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő

Az Európai Parlamentben gyakran látni annak a példáját, hogy a képviselőcsoportok követik az egyes országokból származó tagjaik érdekeit. Így ha például a magyar szocialista képviselők bírálták a Fideszt, akkor arra ráerősített a teljes frakció, de ugyanezt meg lehetett tapasztalni néppárti részről is. Működik tehát a szolidaritás, a médiatörvény esetében azonban úgy tűnik, mintha a néppárt egy kicsit lassan rendezte volna a sorait.

"Ritkán láttam ekkora egységet"

Az egyik legismertebb néppárti európai parlamenti képviselő, a német Elmar Brok például december végén a Frankfurter Rundschauban közölt egy kritikus megállapításokat is tartalmazó cikket. Az írás - az MTI fordítása alapján - ugyan nem ítélte el a teljes törvényt, de problémásnak nevezte, hogy a jogszabály a közszolgálati és a magánmédiától az internetig szinte az egész kommunikációt szabályozza. A Német-magyar Fórum társelnöki posztját is betöltő politikus figyelmeztetett arra is, az, hogy a Fideszt alkotmányozó többséggel ruházták fel a magyar választók, különleges mértéktartást és felelősségtudatot követel meg, "nehogy a demokratikus és jogállami rendet lebontsák".

Akadtak tehát kritikus hangok még a jobboldalról is (az EP-n kívülről voltak keményebbek is, például a szintén kereszténydemokrata német kancellár hivatalából), január első hetére azonban már a néppárti frakció is egyértelmű támogatásáról biztosította a vele politikailag szövetséges magyar kormánypártot. A néppárti képviselőcsoport szerdai ülése után Joseph Daul elnök közölte, hogy elutasítják a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, "politikailag motivált" vádakat. Felszólította a többi frakciót is, hogy a "manipulatív kommentárokkal" hagyjanak fel.

"Ritkán láttam ekkora egységet a néppárti frakcióban" - mondta az [origo]-nak Gál Kinga, aki szerint összekovácsolta a képviselőcsoportot az, hogy felháborodtak a magyar EU-elnökséget ért, szerintük igazságtalan kritikákon. Gál hozzátette, a szerdai frakcióülésen a korábban enyhe bírálatot megfogalmazó Elmar Brok volt az első, aki a szolidaritásáról biztosította a magyar képviselőket.

Kemény terep

Orbán Viktor tehát úgy érkezik meg majd Strasbourgba, hogy maga mögött tudhatja az EP legnagyobb frakcióját, de ez persze nem jelenti azt, hogy elkerülheti a kényelmetlen helyzeteket. A parlamentre ugyan kisebb figyelem irányul, mint például az Európai Bizottságra és a Tanácsra, a politikai ütközetek itt sokkal látványosabbak, mint a többi döntéshozó fórumon. Az egyik legemlékezetesebb csata épp egy, a mostanihoz hasonló helyzetben zajlott le. 2003 nyarán, az olasz uniós elnökség kezdetén diplomáciai botrány lett abból, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök náci táborőrhöz hasonlította a beszéde közben őt kritizáló szocialista EP-képviselőt, a mostani médiatörvény-vitában is gyakran megszólaló Martin Schulzot.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Orbán Viktor uniós vezetőkkel az elnökség ünnepélyes átvételekor

Bár Orbán közismerten jó viszonyt ápol Berlusconival, nála visszafogottabban szokta megfogalmazni mondanivalóját, így nem valószínű, hogy a 2003-ashoz hasonló hangvételű vita lesz szerda délelőtt az EP-ben. Gál Kinga szerint azonban érdemes felkészülnie a magyar kormányfőnek arra, hogy kap majd kemény kérdéseket. "Ez nem egy nyugodt parlament" - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy "sok minden belefér itt, szokott lenni hangoskodás".

Mi is az az EP?

Az Európai Parlament az egyik legfontosabb uniós döntéshozó szerv az unió kormányaként is emlegetett Európai Bizottság és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács mellett. A parlament 736 tagját közvetlenül választják a 27 tagállam állampolgárai. Az egyes országok a létszámuknak megfelelő arányban kapnak helyeket az EP-ben (Magyarországnak 22 helye van, ezek többségét most fideszes képviselők töltik be). Az EP a munka nagy részét Brüsszelben végzi, de a képviselők és a tisztviselők nagy része havonta négy napra átköltözik a franciaországi Strasbourgba, ahol a plenáris üléseket tartják. A költséges utazások miatt régóta kritizálják az intézményt, amelynek fontos szerepe van az unió életét befolyásoló döntések meghozatalában. Sok területen együtt dönt a parlament és a Tanács, és komoly beleszólása van az EU költségvetésébe is.



Az [origo] a héten a helyszínről tudósít a strasbourgi ülésről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK