Egymásnak feszülnek Európa erői a magyar médiatörvény felett

2011.01.19. 6:23

Évtizedes sérelmeket hozott felszínre, uniós intézményeket állított egymással szembe és külföldi politikusokat ugrasztott össze a magyar médiatörvény körüli vita, amely hetek után sem tűnik csillapodni. Az [origo] a strasbourgi európai parlamenti ülésen járt utána, milyen folyamatokat indított be a magyar jogszabály körül kirobbant vihar.

Claude Moraes a honlapján azzal büszkélkedik, hogy ő volt az első ázsiai származású tagja az Európai Parlamentnek, amikor első alkalommal képviselő választották az 1999-es választáson. A jogász végzettségű brit politikus eddig főként esélyegyenlőségi és szabadságjogi kérdésekkel foglalkozott, és ugyan saját bevallása szerint mindig is érdekelte Magyarország történelme (különösen például az 1956-os forradalom, amely szerinte példát mutatott sokaknak), a képviselősége során eddig nem volt komolyabb kötődése az országhoz. Most azonban az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját adó szocialisták részéről ő lett az utóbbi hetekben hatalmas nemzetközi vihart kiváltó magyar médiatörvény felelőse, miután a jogszabályt vizsgáló szabadságjogi bizottságban ő a szocialisták szóvivője.

Ez a testület volt az, amely hétfőn este a kulturális bizottsággal közösen kifejezetten a magyar médiatörvényről tartott nagy érdeklődés által övezett ülést. Az eseményen fordulat következett be a hetek óta tartó vitában, az Európai Bizottság illetékese, Neelie Kroes ugyanis itt jelentette be, hogy az eddigi vizsgálataik alapján a jogszabály több pontját is aggályosnak találják (erről részletek ebben a cikkben). Ez elvileg ugyan kedvező fejlemény a jogszabályt az Európai Parlamentben eddig leghangosabban kritizáló szocialisták (és liberálisok) számára, az [origo] Moraesszel készített keddi interjújából is az derült ki, hogy ők elégedetlenek a dolgok jelenlegi állásával.

Többet akarnak a szocialisták

"Kroes jól végzi a dolgát, de az ő munkája arra korlátozódik, hogy a törvény mennyire felel meg a médiairányelvnek. Szerintünk azonban az alapvető jogok sérelmét is meg kellene vizsgálni" - mondta apró strasbourgi irodájában a képviselő. Ezzel arra utalt, hogy Kroes már többször hangsúlyozta, ő csupán azt vizsgálja, hogy a médiatörvény mennyire felel meg az EU úgynevezett audiovizuális irányelvnek, a szocialisták és a jogszabály más kritikusai szerint azonban ennél tágabban kellene kezelni a kérdést, és azt kellene megnézni, hogy milyen hatással van az alapvető emberi jogok részének tekintett szólás- és sajtószabadságra. Moraes azt mondta, elvárják, hogy az Európai Bizottság alapjogokért felelős biztosa, Viviane Reding is vizsgálja meg a kérdést. A hétfő esti bizottsági ülés kezdeményezői küldtek meghívót Redingnek is, aki azonban nem jött el, amit többen rosszallva szóvá is tettek.

A magyar médiatörvény tehát feszültséget okoz az EP és a Bizottság amúgy sem mindig felhőtlen viszonyában, de ez csak az egyik a jogszabályt övező konfliktusok közül. Az ügy újabb okot adott a szocialisták és a Fidesz képviselőit is a soraiban tudó, az EP legnagyobb frakcióját alkotó néppárt közötti vitára is. A hétfő esti bizottsági ülésen is érezhető volt a törésvonal, amely mentén a szocialisták és liberálisok keményebb, a néppártiak pedig barátságosabb kérdéseket tettek fel a rendezvényen szintén részt vevő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek.

Egy kétkedő barát

A néppártiak sem feltétlenül állnak ki azonban minden kérdésben a magyar kormány mellett. A téma részben a sajtóügyekkel is foglalkozó kulturális bizottsághoz tartozik, amelyet egy befolyásos német jobboldali képviselő, Doris Pack vezet, és ő az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy szerinte is vannak olyan pontjai a médiatörvénynek, amelyek módosításra szorulhatnak. "A megfogalmazása olyan, amit többféleképpen is lehet alkalmazni" - említette egyik kifogásként Pack. Aggodalmai vannak emellett azzal kapcsolatban is, hogy szerinte nem világos, ki ellenőrzi az új médiahatóság elnökének tevékenységét, illetve hogy mi lesz a közszolgálati média hírgyártásával. "A közszolgálati médiumokat kényszerítik-e, hogy központi híranyagokat használjanak? Nem értem, hogy ez pontosan mit jelent" - magyarázta a képviselő.

Forrás: AFP
Doris Pack német néppárti képviselő

Pack ugyan ezeket a kérdéseket feltette hétfőn este Navracsics Tibornak is, aki válaszolt is rájuk, de a másnap reggeli interjú alapján úgy tűnt, hogy a képviselőben még maradtak kételyek. Az EP-ben 21 éve képviselősködő dinamikus, határozottan beszélő politikus ugyanakkor már a beszélgetés elején kijelentette, hogy ez az első interjú, amit a témában adott, mert eddig nem érezte felkészültnek magát a magyar médiatörvény ügyében. "Nem bízom a hírekben, amelyek terjedtek Németországban és máshol" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy továbbra is csak egyes részeit olvasta el a közel kétszáz oldalas törvénynek, és az egészéről ezért nem is akar ítéletet mondani.

"Ugyanannak a politikai családnak vagyok a tagja, amelynek a Fidesz is. De ettől függetlenül teszek fel kérdéseket" - magyarázta a hozzáállását a német képviselő. Arról is hosszan beszélt azonban, hogy szerinte a médiatörvény körül kialakult vita nagy része a jogszabálytól független, régóta létező politikai szembenállásra vezethető vissza. "Ha csak azért csinálják, hogy bántsák Magyarországot, akkor ez szégyenletes" - mondta Pack, utalva az MSZP-s képviselőket is soraik között tudó szocialistákra, akik azonban visszautasítják ezeket a vádakat. "Nem Magyarországot mint országot akarjuk támadni. Objektíven akarjuk vizsgálni ezt a törvényt" - jelentette ki már az interjú elején Claude Moraes, aki ezt azzal is igyekezett alátámasztani, hogy kérdésünkre közölte, támogatja azt, hogy más uniós országok médiatörvényeit is vessék hasonló vizsgálatok alá, mint a magyart.

Régi sérelmek

Ez összefügg azzal az érvvel, amelyet a magyar kormány gyakran hangoztatott a törvény védelmében. Szerintük más országok médiaszabályozásában is jelen vannak azok az elemek, amelyeket a magyar jogszabály kritikusai kifogásolnak. Navracsics is úgy fogalmazott a hétfő esti vitában, hogy ha Magyarországot rákényszerítik a törvény módosítására, akkor a kormány elvárja, hogy ugyanezt tegyék meg más olyan országokkal is, amelyek médiaszabályozása szintén sérti az uniós irányelveket. Orbán Viktor kormányfő is élt ezzel az érveléssel, amikor január első hetében külföldi újságírók előtt azzal reagált a francia kormány részéről érkező kritikákra, hogy "nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket".

Fotó: Pethő András [origo]
Kedden este már Orbán is Strasbourgban volt - Videó egyik szerepléséről itt

Az ehhez hasonló nyilatkozatoknak az eredményeként a médiatörvény körüli vita már olyan színezetet is kapott, mintha a régi nagy tagállamok állnának szemben a szegényebb újakkal. Ezt legegyértelműbben Németh Zsolt külügyi államtitkár mondta ki, amikor egy blogbejegyzésben azt írta, hogy "jó lenne szakítani azzal az előítélettel, mely szerint csakis a régi EU-tagállamok "érettek" az elnökségre, mert ne feledjük: más-más indokkal, de támadták Szlovéniát és Csehországot is, és félő, Lengyelország sem úszhatja meg". Németh arra utalt, hogy egyes nyugati politikusok felvetették a magyar kormány EU-elnökségi jogkörének korlátozását, az [origo] által meginterjúvolt két EP-képviselő, Moraes és Pack azonban egybehangzóan azt állította, hogy a régi és az új tagállamok ilyen szempontból történő szembeállításának nincs alapja.

Igaz, Pack annyit megjegyzett, hogy a nyugati politikusoknak valóban szükségük volt egy tanulási folyamatra a keleti csatlakozási hullám idején. Felidézte, hogy amikor 2005-ben - egy évvel a Magyarországot is magában foglaló bővítés után - a parlamentben előkészítették a határozatot a második világháború lezárásáról, akkor először kimaradt belőle az, hogy a háború után sok ország újabb diktatúra alá került. "Hol vagyunk mi?" - kérdezgették Pack szerint jogos dühvel az új tagállamok, szerinte azonban tévedés azt hinni, hogy a szintén Kelet-Németországból érkező Angela Merkel vagy más befolyásos vezetők gyarmatosítóként tekintenének a korábbi szocialista országokra. "Szégyen lenne, ha ez így lenne" - mondta Pack a magyar médiatörvény által felszínre hozott vélt vagy valós sérelemről.

Szlovén tanács Orbánnak

"A mottó is az, hogy erős Európa és ez jól hangzik" - mondta Milan Zver szlovéniai EP-képviselő, amikor az [origo] tudósítója arról kérdezte, milyen tanácsot adna a magyar kormánynak az előtte álló fél évre. "Legyen erős mint miniszterelnök" - javasolta Orbánnak Zver, aki tagja volt a szlovén kormánynak, amikor az ország a közép-európai térségből elsőként betöltötte az uniós elnökséget 2008 első felében. A néppárti EP-képviselő szerint annyiban hasonlított az ő helyzetük Orbánéhoz, hogy a szocialisták őket is támadták, olyan kemény nemzetközi kritikában azonban nem volt részük, mint Magyarországnak a médiatörvény miatt.

Szerinte a legjobb, amit tehet ilyen helyzetben a magyar kormány, ha megpróbálja "egyesíteni az országot". "A Fidesznek békére lenne szüksége" - fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy meg kell próbálni párbeszédet kezdeni a kritikusokkal és az ellenzékkel. Kérdésünkre megjegyezte azonban azt is, hogy amikor ők próbálkoztak hasonlóval, annak sem lett sok eredménye, de szerinte ettől függetlenül még a próbálkozás is "jó üzenet lenne az EU többi részének".


KAPCSOLÓDÓ CIKK