Frekvenciát nyert Székesfehérváron a Magyar Katolikus Rádió

2011.01.19. 17:59

Székesfehérváron frekvenciát nyert a Magyar Katolikus Rádió, arról azonban egyelőre nem tudni, hogy a budapesti frekvencia pályázatát, amelyért a Klubrádióval versenyez a Katolikus Rádió, mikor bírálja el a médiatanács. A testület szóvivője arról beszélt, hogy az újságíróknak nagyobb védelmük lesz a korábbi gyakorlathoz képest.

Öt frekvenciáról döntött szerdai ülésén a médiatanács, a pályázati nyertesek között van a Magyar Katolikus Rádió (MKR) is, amely a székesfehérvári vételkörzetben a 96,1 MHz-es frekvencián sugározhat ezután - közölte a testület szóvivője, Kiricsi Karola.

A szóvivő azonban nem tudta megmondani, hogy a budapesti frekvenciáról, amelyre a Katolikus Rádió és a Klubrádió is pályázott, mikor dönt a médiatanács. Kiricsi Karola szerint a tanács heti 5-10 frekvenciáról dönt, és összesen 40 pályázatot kell elbírálnia.

Az MKR nem élt a 60 napos hosszabbítás lehetőségével, így január 16-án sugárzott utoljára középhullámon, azóta csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva volt lehetősége a műsorszórásra. A rádiónak további pályázatai is elbírálási szakaszban vannak. A Klubrádió jelenlegi frekvenciájára szóló működési engedélye február 11-én jár le.

A médiatanács szerdán arról is döntött, hogy a Lánchíd Rádió médiaszolgáltatási jogosultságot kap Székesfehérváron (106,6 MHz) és a győri vételkörzetben (88,1 MHz), míg Fehérgyarmaton a Friends-Lan Kft., Debrecenben pedig az Európa Rádió Nonprofit Kft. jutott jogosultsághoz.

Az öt frekvenciára összesen 16 pályázat érkezett. Kiricsi Karola elmondta: a médiatanács szerdán nyolc, lejáró szerződéssel rendelkező rádióállomás jogosultságát hosszabbította meg 60 nappal.

A hatóság döntött arról is, hogy mintegy 60 százalékkal, 500 millió forintra emelik a rezsipályázatokon elnyerhető keretösszeget. A médiahatóság indoklása szerint elkötelezettek "a médiaszolgáltatások sokszínűségének biztosítása mellett, és ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a nem nyereségérdekelt helyi rádiók és televíziók biztos pénzügyi háttérrel működhessenek".

A médiatanács szóvivője sajtótájékoztatón reagált az új médiaszabályozást érő kritikák egy részére is. Kijelentette, hogy a médiaalkotmány alapján a médiahatóság nem, csupán bíróságok és a nyomozó hatóságok kötelezhetik az oknyomozó újságírókat információforrásuk felfedésére.

Hozzátette, ezzel kapcsolatban az okozhatott félreértést, hogy a jogszabály szerint bíróság vagy hatóság kivételes esetben az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírót, ugyanakkor - folytatta - ez nem vonatkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH), illetve a médiatanácsra, csak a büntetőeljárásban részt vevő nyomozó hatóságokra.

Mint mondta, noha ez részletesen nem szerepel a médiaalkotmányban, a büntetőeljárási törvényből kiderül: ilyen jogosítványuk csak a nyomozó hatóságoknak van, hiszen ezek járnak el a nemzetbiztonság és a közrend védelmét érintő ügyekben, valamint végzik a bűncselekmények elkövetésének felderítését és megelőzését. Márpedig a törvény csak ezekben az esetekben teszi lehetővé, hogy az oknyomozó újságírókat forrásuk felfedésére kötelezzék - ismertette Kiricsi Karola.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az új médiaszabályozás nagyobb védelmet ad az újságíróknak, mivel az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy - a fenti kivételek mellett - akár büntetőeljárásban is megtagadják forrásuk felfedését, míg erre korábban csak polgári perekben és közigazgatási eljárásokban volt lehetőségük.