Bizonyítja a sajtószabadság sértetlenségét, hogy "nem kell sokat keresgélni" az Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó cikkeket - írta az [origo]-nak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Orbán egy interjúban említette meg, hogy a magyar újságokban gyakran Führernek és Ducénak nevezik. A Google-ban keresve nem találtunk, és Szijjártó sem küldött kérésünkre ilyen cikket.

"Üssék csak fel a mi újságjainkat! Ott engem mindennap Ducénak vagy Führernek neveznek, csalónak vagy rablónak hívnak" - jelentette ki Orbán Viktor a német Bildnek adott hétfői interjúban. Orbán előtte azt is mondta, hogy "visszafogottnak, elismerőnek nevezné", ha a Bild "Váltsuk le Orbán Viktort!" címmel jelentetné meg a vele készült interjút.

Az [origo] megkereste a miniszterelnök szóvivőjét, Szijjártó Pétert, hogy megtudjuk, milyen újságokra utalt Orbán, hol nevezték Ducénak és Führernek. Az [origo] arra is kíváncsi volt, hogy Orbán valóban úgy gondolja-e, hogy a magyar médiumok kritikusabban ítélik meg őt, mint a Bild által adott fantáziacím.

Szijjártó az [origo]-nak írt válaszlevelében azt írta, hogy "Önök pontosan tudják, hogy nem kell sokat keresgélni, ha Orbán Viktort gyalázó cikkeket akarunk találni a magyar sajtóban". Szerinte ez eddig is így volt, és az új médiatörvény hatálybalépése után is így van, szerinte ez is bizonyíték a sajtószabadság sértetlenségére. Az [origo] szerda reggel ismét megkereste Szijjártót, hogy küldje el az Orbán által említett cikkeket, de ismételt megkeresésünk ellenére délután 5-ig sem érkezett válasz kérdéseinkre.

Egy, a Google-ban lefuttatott keresés szerint az elmúlt egy évben a Magyar Nemzet egyik ironikus hangvételű cikkén kívül egyik interneten megjelent magyarországi újság sem nevezte Führernek Orbánt. A keresés során leginkább a Welt decemberi cikkéből idéző magyar cikkeket lehet találni, mivel a német újság Führerstaatnak (vezérállamnak) nevezi Magyarországot. A Google-ban egy olyan újságcikket sem találtunk, amely Ducénak nevezi Orbánt.

Orbán az Európai Parlament szerdai ülésén azt mondta, Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő szónoklata ártatlan gőgicsélés ahhoz képes, amit a magyar újságok írnak. Azt is mondta, szívesen elküldi németül ezeknek a magyar újságoknak a kivonatait.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban többször félrefordítással magyarázta a magyar kormányról a nyugati sajtóban megjelent kritikákat, míg Lázár János frakcióvezető egyik decemberi nyilatkozatában azt mondta, az MSZP felelőssége óriási abban, hogy több külföldi lap és politikus is negatívan ítéli meg az új médiaszabályozást. Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár a negatív nemzetközi sajtóvisszhangot arra vezette vissza, hogy a világ nem tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados többségével, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár pedig azt mondta, a külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat sejt. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is az Economist tudósítójának rótta fel, hogy szerinte félreérthetően jelent meg a lapban az a kijelentése, amely szerint a kormány elrontotta a médiatörvény kommunikációját.