Hatalmas világcégekkel küzdött meg korábban az az uniós biztos, aki több kifogásolnivalót is talált a magyar médiatörvényben a jogszabályról indított vizsgálata során. A magyar kormány egyelőre vitatja ezeket az aggályokat, de az Acélos becenevet is megkapó Neelie Kroes stábjának egyik vezető tagja az [origo]-nak azt mondta, hogy ha nem tudják meggyőzni egymást, akkor a bíróságig is el fogják vinni az ügyet.

Neelie Kroes olyannak tűnik, akit nem lehet könnyen kihozni a sodrából. Az Európai Bizottság holland tagja több kritikus kérdést is kapott ugyan hétfőn az Európai Parlament egyik bizottságának ülésén, de ő végig határozottan, profi politikushoz illő kimértséggel válaszolgatott. A hollandiai belpolitikában és egy egyetem vezetőjeként eltöltött évek során minden bizonnyal nem először került konfliktusos helyzetekbe, a bizottsági ülésen is tanúsított higgadtsága azonban semmiképp sem puhaságot jelent. Már tagja volt az előző Európai Bizottságnak, és versenyügyi felelősként olyan nagy cégekkel vívott kemény és hosszú harcokat, mint például a Microsoft (a cég a mintegy 10 éven át zajló eljárás során összesen közel 1,7 milliárd eurónyi bírságot kapott). Ezek után Kroes meg is kapta az üzleti sajtóban az Acélos Neelie (angolban rímelve úgy hangzik: Steely Neelie) becenevet.

A 2010 óta működő új összetételű bizottságban Kroes a digitális ügyekért felel, amelybe a média is beletartozik. A hétfői európai parlamenti ülésen is egy ezzel összefüggő kérdésről, a magyar médiatörvényről faggatták, ő indította ugyanis a nemzetközi vihart kavart jogszabály miatt folyamatban lévő uniós eljárást. Ez az egyelőre még informálisnak nevezett procedúra tavaly december 23-án kezdődött, amikor Kroes levelet írt Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettesnek, kérve, hogy minél hamarabb küldjék el neki a két nappal korábban elfogadott médiatörvény egy példányát.

Akkor már nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sajtó is tele volt a jogszabályt bíráló cikkekkel, és többen felvetették, hogy Brüsszelnek vizsgálatot kellene indítania az ügyben. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd szerint ugyanakkor a vizsgálódás alapját csak részben adták az újságcikkek, a törvényt ettől függetlenül is megvizsgálták volna. "A magyar médiatörvény célja részben az, hogy átültesse az Audiovizuális Médiaszolgáltatási Irányelvet, amit 2007-ben fogadtak el. (...) Végig kell mennünk minden tagországban azon, hogy az adott törvény megfelel-e az irányelvnek" - magyarázta az [origo]-nak csütörtökön, brüsszeli irodájában adott interjúban.

Egy levél háttere

Todd emlékeztetett rá, hogy Magyarország ellen - tíz másik tagállam mellett - már tavaly úgynevezett szabálytalansági eljárás indult, amiért nem ültették át az irányelvet a saját jogrendszerükbe az eredetileg megadott, 2009 végi határidőre. "Amikor olvastuk, hogy a jogszabály az irányelv átültetését szolgálta, akkor a szokásos eljárás részeként szükség volt rá, hogy megnézzük" - mondta a szóvivő a december 23-i levél hátteréről. Todd szerint kaptak ugyan egy fordítást a magyar kormánytól, de az "nem volt elégséges számunkra, mert nekünk az eredeti nyelven kell végigmennünk a törvényen" (a fordítás nem is volt teljesen rendben, erről részletek ebben a cikkben). A hivatalos példány végül csak a múlt pénteken, január 14-én érkezett meg a szóvivő szerint, aki azonban hozzátette, hogy a vizsgálatot már korábban megkezdték a Magyar Közlönyben megjelent szöveg alapján.

Forrás: Pethő András [origo]
Itt távol ülnek, de egyébként intenzív a kapcsolat - Kroes és Navracsics Tibor a hétfői EP-vitán

Kroes hivatala azóta végzett is a jogszabály elemzésével, és ennek alapján három konkrét aggályt fogalmazott meg. "Az első az, hogy a törvényből úgy tűnik, a Magyarországon kívüli központtal működő médiumok is a törvény alanyává válnak" - mondta Todd, hozzátéve, hogy ezzel az a gond, hogy az audiovizuális irányelv mögötti szándék épp az volt, hogy egységes piac jöjjön létre az ilyen szolgáltatásoknak. "Ennek alapja a származási ország elve, amelynek értelmében, ha egy médium felhatalmazást kap a működésre egy tagállamban, akkor lehetőséget kell kapnia arra, hogy minden másik tagországban kínálja a szolgáltatásait anélkül, hogy további felügyelet alá vonnák a célországban" - magyarázta a szóvivő, hozzátéve, hogy ez alól csak különleges esetekben lehetnek kivételek.

A második kifogás az, hogy a biztos szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nemcsak a tévékre és a rádiókra vonatkozik, hanem más médiaszolgáltatókra is. "Ez a követelmény az olyan on-demand szolgáltatásokra is vonatkozik, mint például a videoblogok, amelyekre külön rá kell kapcsolódni ahhoz, hogy valaki azokat megnézze. Ez az arányosság elve megsértésének tűnik" - mondta Todd, a harmadik aggályt pedig úgy foglalta össze, hogy az úgynevezett médiaszolgáltatók regisztrációja "szélesebb körre terjed ki, mint amennyire az irány szerint szükséges lenne". 

Három lehetséges megoldás

Kroes ezeket az aggályokat elmondta a hétfői parlamenti ülésen is, és Todd szerint jelenleg az eljárásnak abban a fázisában vannak, hogy írnak egy levelet a magyar kormánynak, amelyben részletezik a kifogásokat. "A levelet a következő néhány napban, pénteken vagy hétfőn elküldjük, és megkérjük a magyar hatóságokat, hogy válaszoljanak az aggályokra" - mondta a csütörtöki interjúban a szóvivő (péntek délelőtt a kérdésünkre azt közölte, hogy a levél még nem ment el, viszont Navracsics Tibor péntek délután közölte, hogy tudomása szerint megérkezett a levél.).

A levél elküldése után három lehetőség van Todd szerint. Az első az, hogy a magyar kormány módosítja a jogszabályt, "figyelembe veszik az aggodalmainkat, és a módosított törvény összhangban lesz az irányelvvel". A második az, hogy "a magyar hatóságok meggyőznek minket arról, hogy az előzetes elemzésünk hibás, és a törvény valójában megfelel az irányelvnek". Ezek viszonylag gyors lefolyású megoldások, a harmadik lehetséges út azonban azt jelenti, hogy elhúzódik az ügy.

"A harmadik lehetőség az, hogy nem tudnak meggyőzni minket az elemzésünk helytelenségéről és nem ajánlják fel a törvény módosítását. Ebben az esetben meg kell fontolnunk egy formális szabálytalansági eljárás indítását" - közölte a szóvivő. Mint mondta, ez egy háromlépcsős eljárás, amelyben a bizottság először arra kéri az adott tagállamot, hogy válaszoljon a kifogásokra. "Ez hasonlít ahhoz az informális levélhez, amelyet ezekben a napokban küldünk el. Ha ezt nem találjuk kielégítőnek, akkor elküldünk egy úgynevezett indoklással ellátott állásfoglalást, amelyben a bizottság elmondja, hogy mi úgy gondoljuk, sérül az uniós jog, és feltesszük a kérdést, hogy mit tesz a kormány ennek orvoslására" - magyarázta Todd, hozzátéve, hogy ha ennek sincs kielégítő eredménye, akkor bírósághoz fordulnak az irányelv megsértése miatt.

Forrás: Pethő András [origo]
Navracsics vitatja a biztos aggályait

"Ez akár évekig is eltarthat. De a legtöbb szabálytalansági eljárás megoldódik, mielőtt elérné a bíróságot" - mondta a szóvivő. Nem lenne meglepő, ha a médiatörvény esetében végül a harmadik forgatókönyv valósulna meg, a hétfői európai parlamenti bizottsági ülésen ugyanis a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibor vitába szállt a Kroes által elmondott kifogásokkal. A miniszterelnök-helyettes ugyan elvben nyitottnak mutatkozott arra, hogy változtassanak a törvényen a bizottsági vélemény hatására, de utalt arra is, hogy ezt nem fogják feltétel nélkül, azonnal végrehajtani. "Mi mindig is azt mondtuk, hogy ha a bizottság elmondja, hogy van gondja, és azt meg tudjuk beszélni, akkor természetesen akár módosíthatunk is rajta" - mondta Navracsics az [origo]-nak a hétfői vitát követően adott rövid interjújában, jelezve, hogy az esetleges módosítást is meg fogják még előzni további egyeztetések.

"Ellentmondásos jelzések"

A hétfői bizottsági ülésről is együtt távozott Kroes és Navracsics, az [origo] tudósítója pedig elcsípett egy olyan megjegyzést az uniós biztostól, amelyben egy újabb tárgyalásról volt szó (feltehetően kettejük között). Todd megerősítette, hogy intenzív kapcsolat van a biztos és a magyar hatóságok között, és erre utalt az is, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes a hétfői ülésen felkészülten reagált a bizottsági aggályokra, tehát minden bizonnyal már előzetesen hallott róluk. Kroes már akkor is tárgyalt Navracsiccsal, amikor január első hetében a teljes Európai Bizottság Magyarországra érkezett az uniós elnökség hivatalos átadási ceremóniájára. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor megerősítette azt a korábbi kijelentését, hogy ha az Európai Bizottság kifogásokat talál a törvényben, akkor módosítani fogják, máskor azonban ő maga is hozzátette feltételként azt, hogy akkor viszont elvárják, hogy más tagországok hasonló jogszabályain is változtassanak.

A részleteket tekintve tehát nem teljesen egyértelmű a magyar álláspont, és amikor Kroes szóvivőjét arról kérdeztük, milyen benyomás alakult ki a magyar tárgyalófél hozzáállásáról, akkor azt mondta, a "a jelzések ellentmondásosak voltak". Szerinte ez kiolvasható a hivatalos közleményekből. "Voltak olyanok, amelyek szerint a törvény mindenben megfelel az uniós jognak. Aztán voltak legutóbb olyanok, például a miniszterelnöktől az Európai Parlamentben, amelyek szerint ha a bizottság megállapítja, hogy nem felel meg, akkor módosítani fogjuk" - sorolta a kemény tárgyalópartnerként ismert Neelie Kroes szóvivője, aki szerint jelen állás szerint "lehetetlen megmondani, hogy mi lesz a kimenetele ennek az ügynek".