Orbán szűk körében simítgatják az alkotmány részleteit

2011.01.27. 12:27

Bár még több forduló is hátra van az új alkotmány elkészítésében, az [origo] kormányzati forrásokból származó információi szerint már csak a részletek simítgatása zajlik. Egy kormányzati politikus szerint az alkotmány Orbán fejében már kész van, az egyeztetéseket pedig egyik régi bizalmasa, Szájer József EP-képviselő folytatja. A nyitott kérdések közé tartozik például az, hogy mennyire legyen erős az államfő, illetve hogy miként változzon az Alkotmánybíróság működése.

Az Országgyűlés ugyan csak február 14-én kezdi meg tavaszi ülésszakát, a képviselők pedig, a tervek szerint március 15. után kezdenek el foglalkozni az új alkotmány tervezetével, informális egyeztetéseken jelenleg is formálódnak az alaptörvény részletei. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes és kormányzati források szerint az alkotmány több ponton is különbözni fog az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság tavaly év végén elkészült koncepciójától.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban széleskörű konzultációkat ígért az új alkotmányról. Ennek keretében február elején tematikus konferenciákat rendeznek - elsőként a munkaadókat, illetve a munkavállalókat képviselő szervezeteknek -, illetve egy ma még ismeretlen tartalmú kérdőívet is eljuttatnak minden háztartásba. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ezt úgy fogalmazta meg, hogy "mindenkinek lehetősége lesz elmondani, hogy mit gondol az új és végleges alkotmányról".

A konzultációkról azonban az [origo]-nak több, névtelenséget kérő fideszes és kormányzati forrás is azt mondta: nem szabad túlbecsülni a jelentőségüket, még akkor sem, ha a politikai kommunikáció szempontjából hasznosak lehetnek. A kormány egyik magas rangú tisztviselője egyenesen úgy fogalmazott: Orbán fejében már lényegében kész van az új alkotmány, már csak a részletekről folyik a vita. A források szerint az egyeztetéseket Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő folytatja, aki "abszolút bizalmi viszonyban van" Orbánnal.

Szimbolikus mondatok

Az alkotmány tartalmi kérdéseitől ugyanakkor különválasztották a preambulum kérdését, ezzel a miniszterelnök kommunikációs csapata foglalkozik. A cél az - mondta egy kormányzati forrás -, hogy a vita inkább a szimbolikus preambulumról szóljon, ne pedig az állami működés részletkérdéseiről. Orbán már 2009 végén arról beszélt, hogy a jelenlegi alkotmány hibája, hogy "hiányoznak belőle azok a mondatok, igazán nagy erőt adó, meghatározó mondatok, amelyek megmozdítják az ember szívét és lelkét".

Az országgyűlési bizottság által elfogadott koncepció szerint a preambulumnak utalnia kell a legfontosabb alapértékekre, a demokráciára, a jogállamiságra és az alkotmányosságra. Méltatnia kellene "ezeréves történelmi múltunkat", a kereszténység történelmi szerepét, és utalnia kellene a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. A korona már a Horn-kormány idején, 1996-ban elfogadott koncepcióban is szerepelt, Istent ugyanakkor a jelenlegi koncepció nem említi.

Orbán már korábban mestermunkának nevezte a lengyel alkotmány bevezetőjét, amely úgy hivatkozik Istenre, hogy mégsem teszi kizárólagossá a vallásos szemléletet. Schmitt Pál köztársasági elnök a parlamenti bizottságnak javasolta is, hogy ezt a fordulatot vegyék át: "Mi, a lengyel nemzet, a Köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében."

Kancellári rendszer

Korábban, a tavalyi választások előtt több találgatás is napvilágot látott arról, hogy a Fidesz a mai parlamentális berendezkedés helyett elnöki (mint például az amerikai) vagy félprezidentális (mint a francia) rendszert vezetne be. Az országgyűlési bizottságban kidolgozott koncepcióban azonban továbbra is úgynevezett kancellári típusú berendezkedés szerepel, amelyben a kormányé, azon belül is a miniszterelnöké a legfőbb hatalom, az államfő pedig továbbra is csak szimbolikus hatalommal bír.

A koncepció ugyanakkor egy kérdésben megerősítené a köztársasági elnök jogkörét: joga lenne feloszlatni az Országgyűlést, ha az "súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja". Szájer József az [origo]-nak azt mondta: ez a rendelkezés túlságosan megerősítené az államfőt, akinek szerinte továbbra is reprezentatív személynek kell maradnia. Hasonló álláspontot képvisel Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke, aki szerint egy ilyen jogkör "nem koherens egy kancellári típusú rendszerrel".

Névtelenséget kérő fideszes források szerint a koncepcióban szereplő megfogalmazás nem csak hogy nem illeszkedne a kancellári rendszerbe, hanem egyenesen veszélyes lenne, mert korlátlan hatalommal ruházná fel a köztársasági elnököt. Egy fideszes képviselő szerint, ha az államfő mérlegelhetne, akkor elvileg az is megeshetne, hogy rögtön a kormányprogram benyújtása után feloszlatja az Országgyűlést, arra hivatkozva, hogy nem az szerepel benne, mint a választási ígéretekben.

Gyorsabban ítélkező alkotmánybírók

A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt - az új médiatörvény mellett -, hogy az alkotmány módosításával korlátozta az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetésről, adókról és járulékokról szóló törvényeket (az erről szóló cikkeket itt találja). A parlamenti bizottságban elfogadott alkotmánykoncepció kikerülte azt a kérdést, hogy milyen jogai lehetnek az Ab-nek, csak annyit írtak, hogy a testület megállapítja az alkotmányellenesség jogkövetkezményeit.

Bár a tavaly őszi vitában többen - köztük Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke - elvi alapon is megkérdőjelezték az Ab jogát, hogy felülbírálja a demokratikusan megválasztott parlament döntéseit, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az új alkotmány is erős jogokat adna az Ab-nek, csak más eljárásban, mint jelenleg.

Több kormánypárti forrás szerint is tarthatatlan, hogy az Ab-eljárásnak jelenleg nincs határideje, így több év is eltelhet, mire döntést hoz egy jogszabályról. Ez bizonytalanságot okoz, ezért határidőket kell szabni a testület eljárásának - mondta több fideszes is. Valószínű ugyanakkor, hogy - mint azt Ab elnöke is írta az alkotmánykoncepcióhoz küldött javaslatában -, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata nem az Ab, hanem az újonnan felálló közigazgatási bíróságok feladata lesz, ami tehermentesíti a testületet.

Szájer József az [origo]-nak azt mondta: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is. Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielőtt egy törvényt kihirdetnek vagy hatályba lép. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék.

Kötött pénzügyek

Ugyancsak a mindenkori kormány kezét kötnék meg azok a közpénzügyi rendelkezések, amelyek szintén nem szerepeltek a koncepcióban, de valószínűleg be fognak kerülni az alkotmányba. Orbán január elején, külföldi újságíróknak beszélt arról, hogy tervei szerint a lengyel alkotmányhoz hasonlóan Magyarországon is az alaptörvényben rögzítenék, hogy az államadósság nem haladhat meg egy bizonyos szintet.

A limitet akkor Orbán a Bloomberg-hírügynökség szerint a GDP 50 százalékára becsülte, de Szájer az [origo]-nak azt mondta: nem biztos, hogy konkrét számot kell az alaptörvényben rögzíteni, lehet, hogy elég csak arányokat. Az EP-képviselő szerint ez a rendelkezés komolyan korlátozza a kormányok mozgásterét, de erre a jövő nemzedékek védelme miatt szükség van, hogy ne terhelje őket a jelen túlköltekezése miatt kialakuló adósság.

Sarkalatos törvények

A koncepció szerint az új alkotmány jóval rövidebb lesz, mint a jelenlegi, mert több kérdést nem bontana ki részletesen, hanem úgynevezett sarkalatos - vagyis kétharmados többséget igénylő - törvények hatáskörébe utalná. Ezeket Orbán tervei szerint év végéig kellene megalkotni, és az alkotmánnyal együtt, 2012. január 1-én lépnének hatályba. Ezzel a törvényeknek három szintje alakulna ki: az alkotmány, a sarkalatos törvények és az egyszerű többséggel elfogadható törvények.

Szájer szerint sarkalatos törvényből jóval kevesebb lenne, mint jelenleg (ma az alkotmány 49 különböző ügyet említ, amelyről kétharmados többséggel kell törvényt hozni). Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján ugyanis a kétharmados többség megkövetelése sok esetben megbénítja az állam működését - mondta az EP-képviselő, aki példaként a régi médiatörvényt említette, amelyet sokáig hiába próbáltak megváltoztatni.

Azt ugyanakkor Szájer nem tartja jó ötletnek, hogy - mint a parlamenti bizottság által készített koncepcióban szerepel - csak akkor lehessen változtatni az alaptörvényen, ha azt két egymást követő parlament is kétharmados többséggel jóváhagyja. Az EP-képviselő szerint inkább eljárásjogi szabályokkal kellene megnehezíteni az alkotmánymódosítást, például úgy, hogy két olvasatban kell tárgyalni róla, vagy csak az év egy bizonyos szakaszában lehetséges.

"Az én életemben nem valószínű, hogy valakinek újra kétharmados többsége lesz" - mondta az alig harmincéves Gulyás Gergely, aki szerint ezzel a koncepcióban szereplő rendelkezés gyakorlatilag lehetetlenné tenné az alkotmánymódosítást. A képviselő szerint a Fidesz ebben a kérdésben kész a kompromisszumra, de sok függ attól is, hogy az ellenzéki pártok részt vesznek-e az alkotmányozásban (az MSZP korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni benne, az LMP még nem döntött).

Halasztott ügy

Az úgynevezett magalkotmány, vagyis hogy az alaptörvény nem tartalmaz részleteket bizonyos kérdésekben, lehetőséget ad a kormánypártoknak arra is, hogy bizonyos vitákat későbbre halasszanak. Ezek közül a legfontosabb a határon túli magyarok választójoga. A tervek szerint az új alkotmányból kimaradna az a rendelkezés, hogy csak azok szavazhatnak, akiknek állandó lakcímük van Magyarországon. A szavazati jog feltételeit azonban csak a második félévben, az új választójogi törvényben rögzítenék.

Szájer József szerint abszurd lenne, ha a magyar állampolgárok egy részének nem lenne szavazati joga, viszont a részletekről szóló vitát nem lehet lefolytatni tavaszig, az alkotmány elfogadásának kitűzött dátumáig. Más, névtelenséget kérő fideszes politikusok szerint viszont a szavazati jog megosztó kérdés, ami olyan vitákat generálna, amit a kormány jelenleg el szeretne kerülni, hiszen már a médiatörvény körül kialakult nemzetközi vita is megnehezítette a soros EU-elnökség munkáját.

A nyilvánosság előtt több vezető fideszes politikus is kiállt a határon túli magyarok szavazati joga mellett, és eddig csak Schöpflin György EP-képviselő mondta azt, hogy nem támogatja az ötletet. A Transindex erdélyi portálnak adott interjújában úgy fogalmazott: "inkább arra hajlik", hogy ne terjesszék ki a szavazati jogot. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint biztos, hogy végül valamilyen módon megkapják a szavazati jogot a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok is, de a lényeg a részletekben rejlik majd.

Ördög a részletekben

Egyelőre nyitott kérdés, hogy egyáltalán hányan veszik fel a magyar állampolgárságot, és bizonytalan, hogy közülük hányan lesznek politikailag aktívak. Az ő politikai súlyuk attól is függne, hogy milyen rendszerben voksolnak majd: ha csak az országos pártlistákra szavaznának, mint azt Semjén Zsolt javasolta, akkor a magyar választórendszer sajátosságai miatt kevesebb, mint feleannyit érne a szavazatuk, mint egy Magyarországon élő választópolgárnak (aki egyéni jelöltre és területi listára is szavaz).

Megoldás lehetne az is, hogy a parlamentben külön helyeket biztosítanak a határon túli magyaroknak, mint ahogy a tervek szerint a hazai kisebbségek számára is fenntartanának 13 helyet. Ebben az esetben viszont azt kell eldönteni, hogy kikre voksoljanak a határon túliak: a magyar pártok, vagy a saját szervezeteik jelöltjeire, akik adott esetben a magyar mellett román vagy szlovák állampolgárok is lehetnének. Felmerülne az összeférhetetlenség kérdése is, például, hogy lehet-e valaki egyszerre Bukarestben és Budapesten képviselő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK