Lomhaság miatt szorítja vissza az önkéntes politizálást az LMP

Ütőképes fellépést és látványos politizálást vár az LMP a pártszervezet átalakításától, de egyelőre még két elképzelés is versenyben van. Az egyik javaslat kidolgozója szerint véget kell vetni az önkéntes munkának és politikusokra kell bízni a pártvezetést. Létrehoznák a pártigazgatói posztot is, hogy "legyen kit elővenni", ha rosszul mennek a dolgok, és gyorsítanák a döntéshozási folyamatot is.

Hosszú idő óta húzzák és a párt lomhasága miatt van szükség az LMP szervezetének megújítására - mondta az [origo]-nak a párt több politikusa. A pártot jelenleg tizenhárom fős választmány vezeti, de mivel a választmányból az utóbbi pár hónapban többen is kiléptek, ezért január 16. óta csak ügyvezetőként működik a szervezet. A választmány szóvivője a párt hétvégi kongresszusán jelentette be, hogy átalakítják a pártszervezet működését, létrehozva többek között a pártigazgatói posztot, de a választmány szerkezetén is változtatni fognak.

Az LMP támogatottsága a Tárki legutóbbi közvélemény-kutatása szerint jelenleg négy százalékon áll az összes megkérdezett körében, ez a fele annak a támogatottságnak, amellyel a párt a múlt évben bejutott a parlamentbe. "Volt egy kis hullámvölgy, de nem látom olyan sötéten a támogatottságunkat" - mondta az [origo]-nak Tordai Bence, a választmány szóvivője. Szerinte a mostani átalakításoknak többek között az is a céljuk, hogy hatékonyan le tudjanak fedni olyan területeket, ahol például a 2010-es önkormányzati választások idején nem tudtak jelölteket állítani.

Ez elmozdulást jelentene a párt eddigi működésében, amelynek a többi parlamenti párttól eltérően nincs elnöke vagy más egyszemélyes vezetője. "Kétsebességes választmányt fogunk létrehozni" - mondta Tordai, aki szerint ez azt jelenti, hogy a pártot továbbra is a választmány fogja vezetni, de ezen belül létrejönne egy kisebb csoport, amelynek a két szóvivő, a választmányi titkár és a parlamenti frakció vezetője lenne a tagja.

A választmány nem volt parlamenti párthoz mérhető

"Vannak olyan helyzetek, amelyekben gyors döntések szükségesek" - indokolta az átalakítást Tordai, és hozzátette azt is, hogy a legfontosabb döntéseket továbbra sem egy személy fogja meghozni. Az új pártigazgatói posztra szerinte azért van szükség, mert eddig nem tudtak kit "elővenni, ha valami nem ment jól a pártban", de erre most ott lesz a működtetésért és szervezet felépítéséért felelős pártigazgató.

A szombaton bejelentett átalakításokat azonban még jóvá kell hagynia a párt kongresszusának is, amely egyelőre azért nem lehetséges, mert még nem sikerült tisztázni minden kérdést. "Kicsúsztunk az időből" - mondta az [origo]-nak Lengyel Szilvia, a párt választmányának egyik tagja. Lengyel szerint arra számítottak, hogy már decemberben körvonalazódni fog a lehetséges irány, de annyi javaslat érkezett még az utolsó pillanatban a párt átalakítására, hogy ez csak januárban zárult le.

A hétvégi kongresszuson tíz javaslatot vitattak meg, ezek közül kettőt találtak meggyőzőnek, ezekről folyik a vita. Lengyel Szilvia szerint a másik nyolc javaslatot maguk a benyújtóik vonták vissza, mert nagyon hasonlítottak egymásra. Az egyik befutó elképzelést a párt egyik esélyegyenlőségi szakértője, Juhász Géza jegyzi, a másikat pedig Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, aki decemberben arra hivatkozva lépett ki a választmányból, hogy ott beindult a pártosodás. Kilépésekor nyilvánosságra került egy a képviselő által a választmány tagjainak küldött belső levél is, amelyben az Index szerint azt írta, hogy az elharapózó bandaháborúsdi az LMP végét fogja jelenteni.

Scheiring Gábor a parlamentben

"A választmány nem volt képes parlamenti párthoz mérhető ütőképes fellépésére" - indokolta az [origo]-nak Scheiring a mostani átalakítás szükségességét. Szerinte részben a pártszervezet lomhaságára vezethető vissza az, hogy "nem lehet látni az LMP-t". "Egyik oldalról a hatékonyság növelése, másik oldalról pedig a területi szervezetek becsatlakoztatása" - foglalta össze a javaslata lényegét, és hozzátette, hogy Juhász Géza és az ő elképzelése elsősorban a választmányi tagok delegálásának módszereiben különbözik.

Fizetést kapnának a pártvezetők

"Én azt javaslom, hogy kompetencia alapján az országos kongresszus delegálja a tagokat a választmányba" - magyarázta Scheiring. Szerinte erre azért van szükség, hogy olyan tagok kerüljenek a testületbe, akik felkészültek, és országos szempontok vezérlik őket a napi politikai döntésekben.. "A párt vezetése eddig önkéntes alapon ment, de ennek az ideje lejárt" - mondta Scheiring, és hozzátette, hogy szerinte a választmány tagjainak fizetést is kellene kapniuk.

Juhász Géza nem akart nyilatkozni az [origo]-nak, de Lengyel Szilvia azt mondta, hogy a javaslat csak koncepcionálisan különbözött Scheiring javaslatától, a lényege pedig az volt, hogy a választmány egy részét regionálisan delegálják. Juhászt és Scheiringet a kongresszuson felkérték arra, hogy dolgozzák össze koncepcióikat. Scheiring Gábor erről azt mondta, hogy egyelőre még nem tudtak megegyezni Juhásszal, és bár ő szeretné, nem biztos, hogy össze tudják egyeztetni a két elképzelést. Ha ez nem sikerül, akkor a februárban esedékes következő kongresszus dönt majd a két változat között.

Tordai Bence szerint azért fontos kérdés a választmányi tagok delegálása, mert ez alapján válik majd el, hogy milyen arányban lesznek jelen a megyei szervezetek erős emberei a pártot vezető választmányban. "Eddig nem volt fontos, hogy ki honnan jött" - mondta Tordai, mert szerinte eddig azt nézték, hogy ki milyen támogatottságot ért el, de az új rendszerben a területi lefedettség is fontos szerepet kap. Scheiring Gábor szerint ha túl lesznek az átalakításon, akkor "látványosabban tudnak majd politizálni".