Vajon mennyire fedi fel a kártyáit a több százmilliárdos költségvetési kiigazításra készülő miniszterelnök, és mennyit árul el arról, hogy mihez akarnak kezdeni olyan nagy problémák megoldásával, mint például az egészségügy? Mit mond az új alkotmányról és vajon lesz-e olyan mondata, amire még tíz év múlva is emlékezni fog mindenki? Összeszedtük, mire lesz érdemes odafigyelni Orbán Viktor délutáni országértékelő beszédében.

Bár a politikai szezon kezdetén mondott nagy beszédek hagyományát épp Orbán Viktor teremtette meg első miniszterelnöksége idején, saját bevallása szerint nem tetszik neki az, hogy ezek a megszólalások az országértékelés nevet kapták. "Nem különösebben szívlelem, egy kicsit nagyarcúnak, nagyképűnek találom" - fogalmazott a Facebookon közzétett videójában Orbán, hozzátéve, hogy ezek a beszédek egyébként sem az ország értékeléséről szólnak igazán, hanem inkább "az ország jövőjéről".

Orbán valóban többször is arra használta ezeket az alkalmakat, hogy megfogalmazzon új célokat, illetve hogy változtasson addigi politikája irányán. Érdemes lesz tehát figyelni a hétfő délutáni beszédet ebből a szempontból is, és keresni azokat az elemeket, amelyekből kiderül, mire készül a második kormányzását több mint fél évvel ezelőtt megkezdett miniszterelnök. Az [origo] összegyűjtötte ezeket a fontosabb támpontokat.

1. A nagy összegek

A miniszterelnök január közepén a Wall Street Journalnek adott interjújában beszélt először arról, hogy komoly kiadáscsökkentésre készül a kormány, ami négy területet - a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyezést, a gyógyszertámogatást és a tömegközlekedést - érint. A kormány azóta sem részletezte, hogy ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent majd, bár egy helyettes államtitkári nyilatkozatból kiderült, hogy a készülő, 600 milliárdosra becsült csomagnak mintegy kétharmada lesz kiadáscsökkentés. Ellenzéki politikusok szerint ez azt jelenti, hogy megszorítások következnek, a kormányoldalhoz tartozók azonban határozottan tiltakoznak már a szó puszta használata ellen is. Már csak azért is érdemes lesz figyelni, hogy miként beszél erről Orbán Viktor, már ha szóba hozza egyáltalán a kérdést.

Az állami pénzügyekhez tartozik az államadósság kérdése is, amelyet a kormányfő egyszerűen az "első számú ellenség"-nek nevezett. Januárban egy másik külföldi lapnak, a német Bildnek nyilatkozva beszélt arról, hogy "hatalmas meglepetés" fogja érni a pénzpiacokat, mert a magyar államadósság már február-márciusban a bruttó hazai termék (GDP) mostani 80 százalékáról 72-73 százalékra fog csökkenni, és az ország vissza fogja fizetni a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelét. Bár azt tudni, hogy az államadósság részben azáltal fog csökkenni, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átkerülő magyar állampapírokat kiiktatják, ez nem jelenti a probléma végleges megoldását. Orbán is jelezte, hogy még nem fedte fel minden kártyáját, és amikor az [origo] tudósítója az Európai Parlamentben kérdezte, hogyan zajlik majd a jelentős adósságcsökkentés, akkor csak annyit válaszolt: "Meg fogja látni."

2. A nagy rendszerek

Egyelőre az előkészületei zajlanak a két nagy problémás terület, az egészségügy és az oktatás átalakításának. Utóbbiban a kormányoldalon belül is komoly feszültségek vannak (Hoffmann Rózsa államtitkár és Pokorni Zoltán korábbi miniszter összecsapásai voltak a leglátványosabbak), az egészségügy politikailag is kényes helyzetét pedig jól mutatják a fővárosban zajló hatalmi harcok. Egyelőre mindkét terület esetében arról folyik a vita, hogy milyen koncepció mentén alakítsák át ezeket a nagy rendszereket, így nem feltétlenül várható, hogy Orbán konkrét intézkedéseket jelentsen be délután, de lehetséges, hogy ad valamiféle iránymutatást.

Forrás: Facebook
Orbán a Facebookon várja a kérdéseket

3. A nagy állásteremtés

Nagyon ambíciózus célokat fogalmazott meg a kormány azzal, hogy tíz éven belül egymillió (azon belül pedig a következő négy évben 300 ezer) munkahely megteremtését ígérte. Kormányzati politikusok szerint ezt a célt szolgálják az adócsökkentések (amelyekkel párhuzamosan nem mellesleg jelentős különadókat is kivetettek) és a vállalkozások egyéb terhein enyhítő intézkedések, több gazdasági elemző szerint azonban az eddig meghozott lépéseknél drasztikusabb változásokra lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek az állásteremtésre vonatkozó ígéretek. Orbán már többször egyértelművé tette, hogy számára a legfontosabb cél a gazdaság megerősítése, így kérdés, mond-e valami újat ezzel kapcsolatban a mostani beszédben.

4. A nagy jogalkotás

Amikor jövőre elmondja országértékelő beszédét Orbán Viktor, akkor már minden bizonnyal új alkotmánya lesz Magyarországnak. A kormányfő által bejelentett menetrend szerint márciusban kezdődik a parlamenti vitája, majd április végén el is fogadják, 2012 elején pedig hatályba lép. Az [origo]-nak korábban kormányzati források azt mondták, az előkészületek Orbán szoros felügyelete mellett zajlanak, sőt, volt, aki úgy fogalmazott, hogy a kormányfő fejében már ott van a kész alkotmány. Az alkotmányozás eddigi folyamata során több fontos kérdés is nyitva maradt - például a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati joga vagy az államfő jogköre -, ezért érdemes lesz figyelni, hogyan fogalmaz erről a témáról a miniszterelnök.

Forrás: MTI
Orbán a 2005-ös értékelésen

5. A nagy lehetőség

Bár Orbán már sokszor és hosszan beszélt arról, hogy mit jelent Magyarországnak az unió soros elnökségének betöltése, de a dolog jelentősége miatt nem valószínű, hogy ez a téma kimarad vagy csak érintőlegesen szerepel a mostani beszédben. Már csak azért sem, mert a miniszterelnök számos beszédében összekötötte az ország sorsát a világban zajló változásokkal (az ő értelmezése szerint a keleti szél fúj, vagyis a fejlődő országok erősödnek, míg a fejlett nyugat-európaiak gyengülnek). Figyelemre méltó lehet azonban az uniós elnökség kérdése azért is, mert ez összekapcsolódott az új médiatörvény körüli vitával. Orbán januárban az Európai Parlamentben maga is szóba hozta ezt, és védelmébe vette a törvényt, azonban láthatóan igyekezett leválasztani a konfliktusos témát a szerinte ettől független ügyként kezelendő uniós elnökségtől.

6. A nagy tempó

Nemcsak a tartalomra, hanem a stílusra, a hangvételre is érdemes lesz odafigyelni. A kormányzás eddigi időszakát a lendületes tempó, a gyors változások jellemezték, és épp emiatt érte talán a legtöbb kritika is a kormányt. Bírálói szerint átgondolatlanul és túl gyorsan hajtottak végre sok átalakítást, kormányzati politikusok azonban azzal vágtak vissza, hogy az ország helyzete indokolta a sürgősséget. A háttérben ugyanakkor közülük is többen elismerték, hogy a gyors tempónak vannak hátulütői (például többek szerint ez vezetett a médiatörvény körüli viharhoz) így kérdés, hogy ad-e bármilyen lassításra utaló jelzést ez ügyben az amúgy épp lendületességéről ismert miniszterelnök.

7. A nagy mondatok

"Mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája és négy kereke" - fogalmazta meg a célt Orbán Viktor a 2000-ben mondott országértékelőben. Ez olyan mondat volt, ami szinte szállóigévé vált, de vajon a mostani beszédnek lesz-e olyan eleme, amit még tíz év múlva is idézgetni fognak az emberek?

A miniszterelnök országértékelője hétfőn délután háromkor kezdődik. Kövesse az eseményt az [origo] élő közvetítésében, amelyeket összefoglalók, reakciók és elemzések kísérnek!