Négy évre szóló menetrendet vázolt fel idei országértékelő beszédében Orbán Viktor kormányfő, aki szerint 2011 a megújulás éve lesz, majd az "elrugaszkodás" és "felemelkedés" szakaszain át jut el az ország a 2014-es gyarapodásig. A miniszterelnök konkrét intézkedéseket nem jelentett be, de hosszan beszélt arról, hogy a legfontosabb dolognak azt tartja, hogy minden olyan ember dolgozzon, aki képes a munkára.

A kormányzásból hátralevő szűk három és fél évre hirdetett meg egy vázlatos tervet Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délutáni országértékelő beszédében. A kormányfő szerint 2010 az összefogás éve volt, az idei a megújulás éve lesz, "amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük az országot", 2012 az "elrugaszkodás éve lesz", 2013 az emelkedés éve, 2014 pedig a gyarapodásé. Orbán szerint akkor már az emberek kézzelfogható bizonyítékát kapják azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket most kell megtenni.

A menetrend szerint 2014-ben lesznek a következő parlamenti választások, Orbán azonban erre nem tett utalást. Azt viszont hangsúlyozta, hogy ez a négy évre szóló terv "csak egy terv", és semmi garancia nincs rá, hogy biztosan sikerül megvalósítani. "Csak a mi közös akaratunk és munkába vetett hitünk adja hozzá a fedezetet" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ez ugyanakkor az utolsó vagy "utolsó utáni" lehetőség az ország számára.

Az alkotmányt tartja kulcskérdésnek

Orbán szerint az idei évre kitűzött megújulási cél megvalósításának kulcskérdése az alkotmány. Szerinte a mostani alaptörvényen ugyan kiváló jogászok dolgoztak, de hiányzik belőle a különleges magyar szellemiség. "Ez nem a magyarok alkotmánya" - jelentette ki Orbán, aki korábban bejelentette, hogy április végén fogja elfogadni a parlament az alkotmányt, amely a jövő év elején lép majd hatályba. Ugyan több nyitott kérdése is van az alkotmányozási folyamatnak - például az, hogy mi legyen a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogával, illetve milyen jogköre legyen az államfőnek - a miniszterelnök ezekre nem tett utalást.

 

 

Orbán idézett azokból a kérdésekből, amelyek a Facebookon közzétett felhívására érkeztek. "Engem legjobban a svájci frankos hitelem nyomaszt" - idézett egy hozzászólást a miniszterelnök, aki szerint "mindenkinek van féltenivalója", miután az országot nemcsak a globális válság, hanem az "előző korszak politikája" is legyengítette. Orbán több korábbi megszólalásához hasonlóan ismét az ország eladósodottságát nevezte a legnagyobb problémának, amelyet szerinte csak úgy lehet legyőzni, hogy "mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes". Megjegyezte ugyanakkor, hogy itt egy kettős problémáról van szó, és el kell érni azt, hogy "aki munkaképes, az munkából tudjon megélni".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Orbán érkezése a terembe - A képre kattintva galéria nyílik

A miniszterelnök konkrét intézkedésekről vagy programokról nem beszélt, de a kormány már korábban jelezte, hogy változtatásokat tervez a rokkantnyugdíjazás és a korai nyugdíjazás rendszerében. Orbán nem árult el részleteket arról a költségvetési átalakításról sem, amelynek keretében mintegy 600-800 milliárd forintot takarítanának meg, jelentős részben a kiadások lefaragásával. A beszédében a számokat kerülő kormányfő arról sem beszélt, hogy az államadósság csökkentését konkrétan milyen ütemben és milyen lépésekkel akarják végrehajtani. Részletek várhatók ugyanakkor hamarosan mindkét kérdésben, a takarékossági csomagot ugyanis február közepén tárgyalja a kormány, és Orbán korábban egy interjúban az államadósság csökkentését illetően is drasztikus fejleményeket ígért február-márciusra.

Edison és Fülig Jimmy

Orbán az alkalmat láthatóan egyfajta lelkesítésre próbálta felhasználni, és ugyan lesújtó képet festett nemcsak Magyarország, hanem egész Európa állapotáról (a globális válságra utalva megjegyezte, hogy "az egész nyugati világot fenyegeti egy lavina), egyúttal igyekezett pozitív jövőképet felrajzolni. Felidézte Thomas Edison feltaláló történetét, aki laboratóriumának leégése után nem sokkal alkotta meg első fonográfját (mint az országértékelő egyes állításainak valóságtartalmáról szóló cikkünkből kiderül, ez a hasonlat nem teljesen tényszerű). Orbán szerint hasonló lehetősége van Magyarországnak, a válság ugyanis "elsöpörte a tévedéseinket és végre tiszta lappal indulhatunk".

A beszéd egészének hangvételére ez a kettősség volt a jellemző. Orbán ugyan egyrészt súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg ("Az, ami eddig volt, nem mehet tovább" - mondta arról, hogy kevesen dolgoznak az összlakossághoz képest), másrészt viszont könnyedebb elemeket is beleszőtt a beszédébe. Saját magán élcelődve megjegyezte, hogy már veterán politikusnak számít, és beszélt arról is, hogy ugyan ez a 13. országértékelője, de nem tartja magát babonásnak. "Úgy állunk a babonasággal, mint Fülig Jimmy" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy Rejtő Jenő regényhősétől származik az a mondás, hogy ő nem hisz a babonákban, mert aki hétfőnként hármat köp egy kőre, annak nincs semmi félnivalója.