Borítja az alkotmányozást, de más nagy döntésekkel vár a kormány

2011.02.11. 12:09

Teljesen új menetrend szerint folytatódik az új alkotmány megalkotása, viszont az egészségügy és az oktatás átalakításáról még nincs döntés. Ez derült ki a kormánypártok háromnapos frakcióülése után, amelyen állítólag költségvetési kérdésekről nem volt szó. A háromnapos zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson több belső konfliktus is felszínre került, ezeket Orbán Viktor igyezett elsimítani.

Bár az előzetes várakozások még arról szóltak, hogy a Fidesz és a KDNP tavaszi ülésszakot megelőző háromnapos siófoki frakcióülésén szóba kerülnek a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter által beharangozott költségvetési takarékossági intézkedések, a tanácskozás eredményeit péntek délben összegző Lázár János fideszes frakcióvezető nem említette azokat a megtárgyalt kérdések között. Mindez megerősítette az [origo]-nak korábban nyilatkozó frakciótagok állításait, miszerint a gazdasági reformcsomag lépései az ülés egyik napján sem voltak napirenden. 

Az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos reformokról a frakcióvezető tájékoztatása szerint szó volt ugyan a tanácskozáson, de döntés ezek ügyében sem született. Az ülésről szóló korábbi cikkünk információival egybevágóan Lázár János ugyanakkor elismerte, hogy több témában, köztük például az oktatás jövőjével kapcsolatban is voltak véleménykülönbségek. A politkus azonban szándékosan kerülte a "vita" szó használatát, a köz- és a felsőoktatást, a pedagógus életpályát és a kisiskolákat is érintő megbeszélést ehelyett "hosszú szakmai konzultációnak" nevezte. 

(Az [origo]-nak nyilatkozó frakciótagok csütörtök este arról számoltak be, hogy az új ülésen több belső konfliktus is felszínre került. Ismét összecsapott például az oktatási terveken a kormánypártok két korában vitázó szakpolitikusa, a fideszes Pokorni Zoltán és a KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Kósa Lajos debreceni polgármester pedig vitába szállt Orbán Viktorral az önkormányzati iskolák esetleges állami kézbe adásáról szóló kormányzati tervek miatt.)

"Tanulságos beszélgetés"

"Hoffmann államtitkár asszony és a miniszterelnök úr számára is kellő tanulsággal szolgált a beszélgetés" - fogalmazott tájékoztatóján a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az államtitkárság előkészítő koncepcióját a kormány összeveti a frakció véleményével és rövid időn belül ismét a képviselőcsoport elé viszi az ügyet.

Ugyanígy tesz a kormány a politikus tájékoztatása szerint az egészségügy jövőjével kapcsolatos reformelképzelésekkel is, amelyekről Szócska Miklós államtitkár beszélt csütörtökön a képviselőknek. Ezekkel Lázár állítása szerint májusban foglalkozhat ismét - immár konkrét lépések formájában - a frakció.

Forrás: MTI/Beliczay László
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóviője érkezik a frakciólésnek helyt adó siófoki hotelbe

Kerülte a frakcióvezető a vita és a feszültség kifejezéseket az alkotmányozással kapcsolatban is, noha korábbi információnk szerint ezen a területen is több ponton éles nézetkülönbségek voltak csütörtökön a Fidesz és a KDNP képviselői között. A KDNP hiányolta például a tervezetből a magzati élet védelmét, de feszültség volt azzal kapcsolatban is, hogy bejelentették: a kormány nem nyújtja be saját tervezetét, hanem megpróbálja "visszacsalogatni" az alkotmányozásba az ellenzéket. (Ezzel a stratégiaváltással fideszes források szerint azt szeretné elérni a kormány, hogy az alkotmányozási folyamatból korábban tiltakozásul kivonult frakciók ne nevezhessék a nélkülük elfogadott alaptörvényt utólag illegimnek.)

Nem lesz alkotmányozó nemzetgyűlés, sem húsvéthétfői szavazás

Ehhez képest is újdonsággal szolgált viszont a frakcióvezető, amikor a tájékoztatóján bejelentette, hogy a miniszterelnök korábbi, többször hangoztatott szándékával ellentében mégsem alakul március 15-én alkotmányzó nemzetgyűléssé a parlament, hanem - miután a Fidesz ismét megnyitja az alkotmányozási folyamatot az ellenzék előtt - egyszerűen csak "úgy alakítják majd a munkát az országgyűlésben", hogy március 15-től csak az alaptörvény előkészítésével foglalkozhassanak a képviselők.

Változik az eredeti tervekhez képest az alkotmány elfogadásának időpontja is: Orbán Viktor korábbi szándéka szerint eredetileg  húsvét hétfőn szavazott volna a koncepcióról a parlament, a siófoki döntés értelmében azonban egy héttel korábban: április 18-án határozhatnak az alaptörvény elfogadásáról a képviselők.

 

Összefoglaló a sajtótájékoztatóról

 

"Minden politikai akadályt igyekeztünk elhárítani, most már az ellenzéki pártokon múlik az alkotmány sorsa" - fogalmazott a változásokról Lázár János, érzékeltetve, hogy az alkotmányozási folyamatból múlt ősszel tiltakozásul kivonuló MSZP-nek, LMP-nek és Jobbiknak demokratikus kötelessége részt venni az alaptörvény megalkotásában. "Most már nem rajtunk, a Fideszen és a kormányon múlik, hogy lesz-e és milyen lesz az ország új alkotmánya" - mondta a fenti stratégiába illeszkedően frakcióvezető.

Az alaptörvény részkérdéseivel kapcsolatban Lázár János kitért a határon túli magyarok állampolgárságára és a választójog megadásának kérdésére. Azt mondta: a kormány szerint az elvnek meg kell jelennie az alkotmányban, de a technikai részleteit külön, a választójogi törvényben kívánják rendezni.

A "védelem hat hónapja" jön

A politikus arról is beszélt, hogy a képviselőcsoport döntése szerint a következő hat hónap "a védelem hat hónapja lesz". A frakció ennek jegyében három monitoring bizottságot hoz létre a jövő héten, amelyek dolga az lesz, hogy a közszolgáltatók és a bankok áremeléseivel szemben "megvédje az embereket". Az egyik bizottság a frakcióvezető tájékoztatása szerint azt vizsgálja majd, hogyan alakul az emberek jövedelememelkedése, a másik a közszolgáltató cégek politikáját, a harmadik pedig a banki szolgáltatások díjainak emelkedését követi.

Lázár közlése szerint a frakcióülésen megállapodtak arról is, hogy áttekintik azokat az energiaügyi változtatásokat, amelyek miatt konfliktus támadt közte és Bencsik János államtitkár között. (Részletek ennek hátteréről ebben a cikkben.) A politikus szerint ígéretet kapott Orbán Viktortól arra, hogy a kormány úgy szünteti meg a kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) jelenlegi, Lázár szerint igazságtalan és "lobbiérdekeket szolgáló" rendszerét, hogy az átalakítás ellenzőinek legerősebb aggálya nem valósul meg, vagyis a távhőárak közben nem emelkednek.

A frakcióülés első napján, szerdán Orbán Viktor tartott helyzetértékelést a frakciónak, és többek között arról beszélt, hogy a képviselőknek "sok munkával járó, sűrű" évre kell készülniük. A kormányfő szerint a parlament az év végéig megtárgyalná az áprilisra megszülető új alkotmányból fakadó kétharmados törvényeket. A képviselők tíz napon belül kapják meg a kormány javaslatait az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítására, az államadósság csökkentésére és a munkahelyteremtésre, ezeket fél évben belül kell megtárgyalni. (A szerdai ülésen történtekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK