Az "Orbán-alkotmány" bélyegétől félve változtattak tervükön a kormánypártok

Orbán Viktor országértékelő beszéde a Millenárison, euró bevezetés
Vágólapra másolva!
Megpróbálja visszacsábítani az ellenzéket az alkotmányozásba kormányoldal, ahol attól tartanak, hogy az új alaptörvényre ráragad az, hogy ez a Fidesz vagy személyesen Orbán Viktor alkotmánya. A Fidesz több kérdésben is késznek mutatkozik a kompromisszumra, és próbál szimbolikus kérdésekben is gesztusokat gyakorolni, ezzel azonban épp a kormánypártok soraiban okoz konfliktusokat. A hirtelen váltást ugyanis sértődéssel fogadták az alkotmányozásban eddig komoly szerepet játszó KDNP-ben.
Vágólapra másolva!

Az utolsó pillanatban változtatta meg a Fidesz és a KDNP az alkotmányozás forgatókönyvét, hiszen a képviselők kedden kezdik meg a négy napig tartó vitát az új alaptörvényt megalapozó javaslatról. Korábban úgy tervezték, hogy a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága által tavaly decemberben elkészített koncepció lesz a kiindulási alap, amelyből a kormány ír kész szöveget, azonban a kormánypártok siófoki frakcióülésén ezt elvetették.

Az új forgatókönyv szerint a koncepció nem lesz a már benyújtott országgyűlési határozat melléklete, vagyis lényegében kidobják. A javaslathoz Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető által benyújtott módosító indítvány a képviselőket kéri fel, hogy nyújtsanak be alkotmánytervezeteket "az alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslatának figyelembevételével, vagy attól függetlenül".

A kormánypártok ráadásul - mint Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette - azt szeretnék, ha március közepéig az ellenzéki pártok is benyújtanák saját javaslataikat, és azokról egyszerre vitázna az országgyűlés, de ehhez még módosítani kell a házszabályt is. Arra már volt példa, hogy összetartozó törvényjavaslatokat együtt tárgyaltak, de az alkotmánytervezetek egymást kizáró, párhuzamos javaslatok lennének.

Orbán alkotmánya

Az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó kormánypárti források szerint a Siófokon jóváhagyott módosítások egyik célja, hogy az alkotmányozást leválasszák a kormányról, a másik pedig, hogy visszacsalogassák a folyamatba az alkotmányozást jelenleg bojkottáló ellenzéki pártokat. Kormánypárti képviselők az [origo]-nak megerősítették: a Fideszben tartanak attól, hogy az új alkotmányra rásütik az "Fidesz-alkotmány" bélyeget, ami jelentősen gyengítené annak elfogadottságát és stabilitását. Ezzel próbálják semlegesíteni azokat az ellenzéki kritikákat, amelyek szerint az alkotmányozás Orbán Viktor személyes projektje, és a célja az, hogy a saját hatalmát hosszú időre bebiztosítsa.

Orbán már tavaly május 25-én, a kormányprogramot bemutató beszédében bejelentette: "Mi [...] alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralkotó parlament is vagyunk." Idei évértékelő beszédében pedig úgy fogalmazott: "Magyarország átszervezésének kulcskérdése" az alkotmány, mert a jelenlegi alaptörvény "nem a magyarok alkotmánya". Januárban a kormány egyik magas rangú tisztviselője az [origo]-nak azt mondta: Orbán fejében lényegében már kész is van az alkotmány.

A kormányfő szerinte aggályos szerepére utalt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is, amikor azt mondta: nem támogatják a "miniszterelnök politikai rendszerváltását". Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott: tavaly októberben épp a "kormányfőnek, illetve a kormánynak az alkotmányossághoz való viszonya" miatt vonultak ki az alkotmány-előkészítő bizottság munkájából, és ez azóta sem tisztázódott megnyugtatóan.

Előnyök és engedmények

Az új helyzet elvileg mindegyik politikai szereplőnek biztosíthat előnyöket. A saját alkotmánytervezet benyújtásának lehetősége kommunikációs lehetőséget ígér az ellenzéki pártoknak, akik így a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt fejthetnék ki, mit gondolnak az ország legfontosabb kérdéseiről. A kormánypártok is nyernének azzal, ha az ellenzéki pártok részt vennének az alkotmányozásban, hiszen nem lehetne rásütni az új alaptörvényre, hogy az a Fidesz alkotmánya, amelyet minden más politikai erő el akar törölni.

Szájer azt ígérte, hogy a kormánypártok nyitottak lesznek az ellenzéki javaslatokra. Néhány kérdésben a kormánypártok már tettek is engedményeket: többször is jelezték, hogy nem tervezik az államszervezet jelentős átalakítását. Orbán pedig a siófoki frakcióülésen is arról beszélt, hogy nem akar "kétfejű rendszert", vagyis nem híve a köztársasági elnök megerősítésének (az eredeti koncepcióban az szerepelt, hogy az államfőnek joga lenne feloszlatni a parlamentet, ha "súlyos bizalomvesztés" miatt válsághelyzet állna elő).

Az LMP visszacsábítása szempontjából különösen fontos lehet az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének visszaállítása. Korábban Karácsony Gergely, a párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese azt mondta: akkor térnek vissza a folyamatba, ha a Fidesz finomít álláspontján néhány lényeges kérdésben, például az Ab korábban korlátozott jogkörével kapcsolatban. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az új alkotmány is erős jogokat adna az Ab-nek, csak más eljárásban, mint jelenleg (erről itt olvashat részletesen).

Gesztus lehet, hogy az alapvető jogokat Szájer bejelentése szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájából emelnék át (amely a lisszaboni szerződés elfogadásával amúgy is kötelező érvényű). Ez több kérdésben is túlmutat a jelenlegi magyar alkotmányos szabályokon: rendelkezik például arról, hogy mindenkinek joga van "a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra", vagy "magas színvonalú környezetvédelmet" kell megvalósítani.

Bár gyakorlati jelentősége nincs, szimbolikus jelentősége lehet annak is, hogy a kormánypártok már nem ragaszkodnak az új alkotmány április 25-i , húsvét hétfői elfogadásához, a jelenlegi elképzelések szerint április 18-án fogadnák el az alaptörvényt. Az eredeti időpont egyrészt a Fidesz kétharmados győzelmét hozó parlamenti választás első évfordulója, másrészt húsvét, amikor Krisztus feltámadására emlékezik a keresztény világ.

Belső viták

A parlamenti bizottságban kidolgozott alkotmánykoncepció visszavonásának fideszes és kormányzati források szerint van még egy oka: a kormánypártok a médiatörvény körül kialakult nemzetközi felháborodás után nem szeretnének újabb éles, szimbolikus vitákba keveredni az alkotmányozás során. Ez a döntés azonban a kormánypártok között okozott konfliktust, főként a magzat, illetve általában a család védelmének kérdésében.

A KDNP-s Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójában az szerepelt, hogy az alaptörvény a fogantatástól kezdve védené az emberi életet, ami elvileg lehetővé tette volna az abortusztilalom bevezetését. A kereszténydemokrata képviselők a csütörtöki frakcióülésen sérelmezték, hogy koncepció kivonata már nem tartalmazta ezt, illetve a házasság és a család védelmét.

A kormánypárti frakciók közti konfliktust az [origo]-nak nyilatkozó források szerint két dolog élezte: az egyik Salamon László személyes csalódottsága, hiszen gyakorlatilag kidobták azt a koncepciót, amelyet az általa vezetett bizottság dolgozott ki, a képviselőcsoport pedig kiállt mellette. A másik az időzítés volt: a KDNP-frakció hamarabb ülésezett, mint hogy közölték volna velük a terveket, így ők csak azt látták, hogy a számukra fontos, szimbolikus elemek kikerülhetnek az alkotmányból.

A megoldás végül az lett, hogy Salamon helyett kapott a frakciószövetség által létrehozott szövegező bizottságban (rajta kívül Szájer, illetve Gulyás Gergely fideszes képviselő van még benne), és Orbán nem zárkózott el attól, hogy a fogantatástól kezdődő élet fogalma bekerüljön az új alkotmányba. Azt azonban egy szavazás után rögzítették - ezt csütörtökön Surján László KDNP-s EP-képviselő hivatalosan be is jelentette -, hogy nem fognak változtatni az 1992 óta hatályos abortuszszabályokon.