Komoly dilemma elé állította a kormánypártokat az MSZP és az LMP. A Fidesz szeretné visszacsábítani az alkotmányozásba az ellenzéki pártokat, de azok csak olyan feltételekkel lennének hajlandók visszatérni a folyamatba, amelyek teljesítésével a kormányoldal lemondana arról, hogy a saját elképzeléseinek megfelelő alaptörvényt fogadjon el.

"Az a kérdés, hogy odamenjünk-e fügefalevélnek, eltakarni a legitimációs hiányosságokat" - fogalmazta meg az LMP alkotmányozással kapcsolatos aggályait szombat délután, egy erzsébetvárosi pincehelyiségben tartott fórumon Karácsony Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese, aki szerint szembe mennének szavazóik akaratával, ha "statisztálnának" a Fidesznek az új alaptörvény megalkotásában.

Az LMP - akárcsak az MSZP és a Jobbik - a kormánypártok múlt csütörtöki ajánlata miatt kényszerült reakcióra: a siófoki frakcióülésen a Fidesz és a KDNP változtatott az alkotmányozás forgatókönyvén, és azt ajánlotta a folyamatot jelenleg bojkottáló ellenzéknek: térjenek vissza, és nyújtsák be ők is saját tervezeteiket. A kormánypártok bizonyos engedményekre is hajlandónak mutatkoznak, mert attól tartanak, hogy az új alaptörvényre ráragad, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánya (részletekről itt olvashat).

A Jobbik már korábban bejelentette, hogy képviselői részt vesznek az új alkotmány márciusra tervezett parlamenti vitájában, de ez nem segít a kormányoldal gondján, hiszen a párt azt is előre bejelentette, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt. A Jobbik ugyanis elutasítja az 1989-es köztársaságot - amelynek legfontosabb elemeit a Fidesz is megtartaná -, és az úgynevezett történeti alkotmányt szeretnék visszaállítani.

Kemény feltételek

Az LMP országos politikai tanácsa szombaton, az MSZP képviselőcsoportja vasárnap ülésezett, és egymáshoz nagyon hasonló döntéseket hoztak arról, milyen feltételekkel térnének vissz az alkotmányozásba. A két ellenzéki párt feltételei nem az alkotmány tartalmi kérdéseire, hanem az alkotmányozás folyamatára vonatkoznak: azt követelik, hogy a kormánypártok osszák meg az alkotmányozó hatalmat másokkal.

"Egyértelmű és kőkemény garanciákat kell adniuk arra, hogy nem erőből, hanem a kétharmados parlamenti többségnél szélesebb társadalmi támogatottsággal fogadják el az új alaptörvényt" - áll az LMP politikai tanácsa által kiadott közleményben. A tanács azt javasolja a parlamenti frakciónak, hogy csak akkor térjen vissza az alkotmányozáshoz, ha a Fidesz "szakít az elmúlt hónapok jogállamromboló politikájával". Ezzel mindenekelőtt az Alkotmánybíróság novemberben korlátozott jogkörére céloznak.

Az MSZP-frakció ennél konkrétabban fogalmazott: a szocialisták egyik feltétele a Horn-kormány idején bevezetett, de tavaly nyáron eltörölt négyötödös szabály visszaállítása. Ekkora többség kellett "az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól" szóló határozat elfogadásához. Emellett azt szeretnék, hogy az alaptörvény csak akkor léphessen hatályba, ha két egymást követő országgyűlés jóváhagyja.

Mind az MSZP, mind az LMP azt követeli, hogy a kormánypártok biztosítsanak elég időt a "valódi társadalmi párbeszédre", vagyis ne akarják áprilisban elfogadni az alkotmányt. Ezzel azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy a nemzeti konzultációnak nevezett egyeztetési folyamatot (amelynek során például kérdőíveket küldenek ki minden választópolgárnak) nem tartják valódi egyeztetésnek.

Karácsony Gergely szerint azért van szükség a kétharmadnál nagyobb felhatalmazásra, mert az alkotmányos hatalom nem azonos az alkotmányozó hatalommal. Úgy fogalmazott: lehet, hogy valakinek joga van focizni a szabályok szerint, de olyan már nincs, hogy felpofozza a bírót, ha sárgal apot ad neki. Karácsony szerint a kormánypártoknak megvan ugyan a jogi lehetősége elfogadni egy új alkotmányt, de az nem lesz legitim, mivel nem kaptak rá felhatalmazást.

Komoly dilemma

A kormánypártok számára nagyon nehéz döntés lenne elfogadni az ellenzék feltételeit, hiszen azt követelik tőlük, hogy ne éljenek a kétharmados többség adta lehetőséggel. Ezzel lemondanának arról, hogy az új politikai rendszert teljes egészében a saját elképzeléseik szerint formálják. Márpedig Orbán legutóbbi évértékelő beszédében épp azt rótta fel a jelenlegi alaptörvény hibájaként, hogy azt "paktumok formálták", illetve "kényszerű kompromisszumok eredménye".

További lehetőség lenne az alkotmány népszavazásra bocsátása, ettől azonban eddig a kormánypártok elzárkóztak. Ez szintén azt jelentené, hogy a Fidesz és a KDNP kiengedné a kezéből az alaptörvény elfogadásának jogát, amire a kormánypártok szerint felhatalmazást, sőt megbízást kaptak a kétharmados többség elnyerésével.

Az ellenzéki pártok követelésének teljesítése felborítaná az alkotmányozás feszes menetrendjét is. Orbán tavaly október 23-i ünnepi beszédében úgy fogalmazott: "egy évünk van, hogy megteremtsük az új élet alapjait", és a kormánypártok ennek megfelelően alakították ki az alkotmányozás menetrendjét: a jelenlegi elképzelés szerint az alaptörvényt április 18-án fogadnák el, és 2012. január 1-én lépne hatályba az addig még megalkotandó sarkalatos törvényekkel együtt.

Az országgyűlés kedden kezdi meg tárgyalni az új alkotmányt megalapozó határozati javaslatot. Ennek a kormánypártok legújabb elképzelései szerint már nem lesz melléklete az alkotmány-előkészítő bizottság által tavaly decemberben elkészített koncepció, és nem a kormányt kéri fel az alkotmánytervezet kidolgozására. Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető módosító indítványa a képviselőket kéri fel, hogy nyújtsanak be alkotmánytervezeteket, amelyeket március közepén kezdene tárgyalni a parlament.