Várhatóan hétfőn vagy kedden döntést hoz az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvényról. A tavaly nyáron elfogadott, 60 ezer embert érintő jogszabályt először az akkori államfő visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség újra megszavazta azt.

Ismét napirendre került az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői és keddi ülésén a korábban nagy vitákat kiváltó, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény. Az Ab január közepe óta már háromszor vette napirendjére a törvényt, így lehetséges, hogy hétfőn vagy kedden határozatot hoznak a jogszabályról, amely ellen összesen 16 beadvány érkezett a testülethez.

Mintegy 60 ezer, a minisztériumoknál, azok háttérintézményeinél és a központi államigazgatási szerveknél dolgozó embert érintő törvényt először tavaly június elején fogadta el az országgyűlés, de Sólyom László akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. A parlament kormánypárti többsége nem sokkal később érdemi változtatások nélkül újra megszavazta a törvényt.

A köztársasági elnök júniusi levele szerint az indokolás nélküli felmondás bevezetése veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, és ellentétes az európai uniós szabályokkal (az EU Alapjogi Chartája kifejezetten rögzíti az indoklás nélküli elbocsátás tilalmát). Az államfő döntéséről szóló közlemény szerint Sólyom kifogásolja azt is, hogy a törvényjavaslat szerint a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselőt is elbocsáthatják.

A korábbi köztársasági elnökhöz hasonlóan az Ab-hez fordulók is elsősorban az indoklás nélküli felmentés lehetőségét kifogásolják. Ezt a törvényjavaslat indoklásában a benyújtók (Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve Répássy Róbert és Rétvári Bence államtitkárok) azzal indokolták, hogy így válik szimmetrikussá a rendszer, hiszen a tisztviselők bármikor felmondhattak indoklás nélkül, de az állami szerv csak alkalmatlanság jogcímén szüntetheti meg a jogviszonyt.

Az Ab számára az okozhat fejtörést, hogy a törvényben mindössze egyetlen mondat szerepel arról, hogyan szűnhet meg a kormánytisztviselők munkaviszonya: lemondással vagy felmentéssel, és egyiket sem kell indokolni. Ha a testület megsemmisítené ezt a bekezdést, azzal komoly bizonytalanságot okozhatna, hiszen nem lenne semmilyen jogszabály, ami szabályozná a munkaviszony megszűnését.