Alkotmányellenes a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása

alkotmány, alkotmánybíróság, AB
Vágólapra másolva!
Fennakadt az alkotmánybírósági vizsgálaton az Orbán-kormány hivatalba lépése után elfogadott első törvények egyike, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabály. Az alkotmánybírák szerint a központi közigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátása sérti az alaptörvényt, de a jogbizonytalanság elkerülése érdekében nem azonnali hatállyal semmisítették meg azt. A kormánynak így van ideje arra, hogy változtasson a szabályokon.
Vágólapra másolva!

Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az Alkotmánybíróság (Ab) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, tavaly júniusban elfogadott törvény azon rendelkezését, amely szerint indoklás nélkül el lehet bocsátani a központi közigazgatásban dolgozókat. A rendelkezést nem azonnal, hanem május 31-i hatállyal semmisítette meg az Ab, vagyis eddig van ideje az országgyűlésnek, hogy új szabályokat fogadjon el a felmentésre.

Az Ab közleménye szerint a törvényhozó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek meghatározásában, ez azonban nem terjedhet odáig, hogy korlátlan jogkört adjon a munkáltatónak a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab úgy ítélte meg, hogy az indokolási kötelezettség nélküli felmentési jog aránytalanul, épp ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot.

Az Ab azt is kifogásolta, hogy indoklás nélküli felmentés esetén nem lehet bírói úton megállapítani, jogszerű volt-e az elbocsátás, így sérülhet a hatékony jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben - a kiszolgáltatottság miatt - az emberi méltósághoz való jog is. Az Ab nem vitatta, hogy a közigazgatás hatékonyságának javítása indokolhatja a tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők jogainak védelme és a kormányzati célok között.

Az Ab a közlemény szerint a döntésénél figyelembe vette az európai normákat is. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke szerint "minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez". A Charta az EU reformjáról szóló lisszaboni szerződés hatályba lépése óta kötelező érvényű a tagállamok számára. A testület hivatkozik az Európa Tanács által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselők felmentésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Jogbizonytalanság helyett

Az Ab azért nem azonnali hatállyal semmisítette meg az indoklás nélküli felmondásról szóló rendelkezést, mert az komoly jogbizonytalanságot okozott volna. A törvény ugyanis egyetlen mondatban rendelkezik az elbocsátásról és a tisztviselő felmondásáról: "A kormánytisztviselői jogviszonyt a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti."

Ha ezt a rendelkezést azonnali hatállyal törölte volna az Ab, akkor az új szabály elfogadásig semmilyen rendelkezés nem lenne a jogviszony megszüntetésére, sem az elbocsátásra, sem a felmondásra. A halasztott megsemmisítés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a május 31-i határidőig még érvényben marad az indoklás nélküli felmentésről szóló rendelkezés, vagyis eddig még van ideje a kormánynak, hogy elbocsássa a tisztviselőket, akiknek munkájára nem tart igényt.

A kormányt valószínűleg nem lepte meg az Ab döntése. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium már hétfőn közleményt adott ki arról, hogy június 1-jével elindítja a "kormánytisztviselői életpálya-rendszert", amely szabályozza a teljesítményértékelést, a vizsgáztatási és továbbképzési rendszert, tartalmaz etikai kódexet, illetve rendelkezik a javadalmazási és előmeneteli lehetőségekről. A részleteket a február 25-i közigazgatatási vezetői értekezleten mutatják be.

Kormányzati mozgástér

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt az első törvényjavaslatok közt, tavaly május 20-án terjesztette be Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve Rétvári Bence és Répássy Róbert államtitkárok. A törvény kiemelte a köztisztviselők közül a minisztériumokban és a központi állami szerveknél dolgozó mintegy 60 ezer embert, akiket a frissen létrehozott kormánytisztviselői státuszba sorolt. Közülük a törvény hatályba lépése óta mintegy 800-an vesztették el állásukat.

Rétvári akkor az [origo]-nak azt mondta: azért van szükség az indoklás nélküli felmondás lehetőségére, mert a bírói gyakorlat nem tette lehetővé, hogy az alkalmatlan köztisztviselőket elbocsássák. Rétvári szerint a munkaügyi bíróságok csak extrém esetekben fogadták el az alkalmatlanságot felmondási indokként. Az államigazgatásban ezért azzal a trükkel éltek, hogy átírták a szervezeti és működési szabályzatot, és átszervezésre hivatkozva bocsátottak el tisztviselőket.

A törvényjavaslat indoklásában szerepelt az is, hogy korábban egy köztisztviselő indokolás nélkül szüntethette meg jogviszonyát, a munkáltató, az állam viszont csak "valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben" mondhatott fel az alkalmazottainak.

A törvényt először tavaly június elején fogadta el az országgyűlés, de Sólyom László akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. A parlament kormánypárti többsége nem sokkal később érdemi változtatások nélkül újra megszavazta. A köztársasági elnök júniusi levele szerint az indokolás nélküli felmondás bevezetése veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, és ellentétes az európai uniós szabályokkal.

A szakszervezetek örülnek

A kormánytisztviselőket képviselő, a törvény miatt a testülethez forduló szakszervezetek vezetői közleményükben üdvözölték az Ab döntését. "Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jogalkotóval szemben képviselt elmúlt évi álláspontunk valós, az Alkotmánybíróság által is figyelembe vett elveken alapult" - írták az érdekképviseletek.

A kormány tudomásul veszi az Ab döntését - közölte a KIM, amely szerint a kormánynak eddig is sikerült "konszolidálnia a közigazgatásban korábban tapasztalt tarthatatlan állapotokat", illetve elindítani a területen átfogó reformját. A közlemény külön kiemelte, hogy az Ab nem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése szükségessé teheti a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését.