Kivonult az MSZP az alkotmánykoncepció vitájáról

2011.02.15. 12:10

MSZP-s és LMP-s képviselők nélkül kezdődött meg a parlamentben az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat vitája, miután a házelnök vitát elindító bejelentését követően a szocialista frakció tagjai és az egyetlen jelen lévő LMP-s is elhagyta a termet. A javaslat tárgyalása csaknem üres padsorok mellett, alig két tucat képviselő jelenlétében zajlik.

Kivonultak az ülésteremből az MSZP képviselői, amikor a keddi ülés levezető elnöke bejelentette, hogy rátérnek az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat tárgyalására. A kormánypárti képviselők gúnyos bekiabálásokkal kommentálták a kivonulást. Az ülésről szóló percről percre tudósítás itt található.

A szocialisták már korábban kinyilvánították, hogy ha nem változnak a jelenlegi feltételek, akkor nem vesznek részt az alkotmányozásban. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója kivonulásuk után tartott tájékoztatóján azt mondta: "a Fidesz ellépett saját alkotmánykoncepciója mellől", mivel Lázár János frakcióvezető és a KDNP-s Harrach Péter módosító indítványa a napirenden lévő - az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által benyújtott - határozati javaslatot nem tekinti tárgyalási alapnak. "Így nem tudjuk, miről szól a vita" - jelentette ki Tóbiás, hozzátéve, hogy amíg a kormánypártok nem nyújtják be az új alkotmányra vonatkozó javaslatukat, és nem döntenek a szocialisták által feltételül szabott kritériumokról, nem tudnak részt venni a vitában.

(Az MSZP hétfőn benyújtott törvényjavaslatában azt kezdeményezte, hogy az új alkotmány csak akkor léphessen hatályba, ha azt két egymást követő országgyűlés kétharmados többséggel, változatlan tartalommal elfogadja, az új alaptörvény szabályozási elveit rögzítő határozati javaslat elfogadásához pedig  a parlamenti képviselők négyötödének támogatását követelné meg.)

A mindössze két tucat képviselő jelenlétében zajló vitában a szabályozási elvekről szóló határozatot előterjesztő Salamon László azt mondta: a Fidesz és a KDNP kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb alapokra helyezze az új alkotmányt. Az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke szerinte ennek érdekében nem lépnek át könnyelműen azon, hogy az ellenzéki pártok távol maradtak az alkotmányozásról. "Ennek érdekében döntöttek úgy a frakciószövetség, hogy lemond arról, hogy kötelező alap legyen az eseti bizottság által kidolgozott koncepció" - mondta Salamon, aki szerint csak vitaanyagnak tekintik a bizottság koncepcióját.

A bizottsági elnök később elismerte: nincs alkotmányozási kényszer, de alkotmányozási kötelezettsége szerinte igenis van a kormánypártoknak. Véleménye szerint a jelenlegi alaptörvény preambuluma is utal arra, hogy az csak ideiglenes, ezért a rendszerváltás óta valamennyi országgyűlés mulasztásos helyzetben van. Salamon szerint az is gond a jelenlegi alkotmánnyal, hogy 1989-ben az utolsó pártállami parlament módosította, és nem volt  szerinte igazi legitimációja az azt kidolgozó nemzeti kerekasztalnak sem. Emellett az 1949-es évszámtól is csak az új alkotmánnyal lehet megszabadulni.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Kivonulnak az ülésteremből az MSZP-s képviselők

Salamon László alaptalannak nevezte azok a bírálatokat, amelyek szerint nem hagynak elég időt az alkotmányozás folyamatára (a tervek szerint az alaptörvényt április 18-án fogadnák el). Szerinte ez tavaly nyáron kezdődött, és a sarkalatos törvények elfogadásával együtt az idei év végéig tart. Ugyanezt hangsúlyozta felszólalásában Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka is, aki szerint a német alaptörvényt nyolc hónap alatt alkották meg, a francia ötödik köztársaság alkotmányát pedig hat hónap alatt dolgozták ki.

"Nincs annál antidemokratikusabb, minthogy egy párt azért nem vesz részt a vitában, mert nem kap előre garanciákat arra, hogy a kisebbségi véleményt a többség el fogja fogadni sajátjának" - bírálta Gulyás az MSZP-t és az LMP-t. Utóbbi pártnak egyetlen képviselője, Vágó Gábor volt a teremben a vita megkezdésekor, de ő is kivonult a szocialistákkal. A frakcióvezető, Schiffer András később beült a helyére.

Az alktományügyi bizottság kisebbségi véleményét Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ismertetette, aki azt mondta: a Jobbik azért vesz részt a vitában, hogy megpróbálja figyelmeztetni a kormányt, hogy nem lehet megtagadni az "ezeréves alkotmányosságot". Az ezen alapuló alaptörvény a Jobbik szerint széleskörű konszenzussal kellene elfogadni, illetve népszavazással jóváhagyni.

A határozati javaslatot összesen 30 órás időkeretben tárgyalja az országgyűlés, ebből kedden öt órás időkeret áll rendelkezésre.