A harmadik köztársaság végét és az orbáni önkény eljövetelét látja a jelenlegi politikai helyzetben Gyurcsány Ferenc, aki évértékelő beszéde szerint már az Orbán Viktor utáni időkre és a köztársaság újjáépítésére készül. A korábbi miniszterelnök bejelentette, hogy nem szakít az MSZP-vel, inkább belülről próbálja teljesen átalakítani a pártot.

"Nem alapítunk új pártot, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, aki pénteken délután mondott évértékelő beszédet egy budapesti szálloda rendezvénytermében. A volt kormányfő szerint Orbán Viktor miniszterelnök "önkényre épülő rendszere" átalakítja a magyar pártszerkezetet, ami új kihívások elé állítja a baloldalt is.

Gyurcsány ezt a helyzetet 1989-hez hasonlította, amikor az egykori MSZMP néhány vezetője - név szerint Nyers Rezsőt, Horn Gyulát és Vitányi Ivánt említette - rendszerváltást hajtott végre az állampártban, és megalakította az MSZP-t. A korábbi miniszterelnök azt tűzte ki célul, hogy 2012-ben az MSZP az 1989-eshez hasonló kongresszust tartson, és azon alakuljon át egy új "balközép demokrata párttá".

Az újjászervezett pártról Gyurcsány azt mondta: annak be kell tudnia fogadni a demokraták nagy részét, illetve együtt kell működnie más demokratikus erőkkel. A demokraták befogadásának programjára utalhatott, hogy a zsúfolásig megtelt teremben nem csak szocialista politikusok tűntek fel: Gyurcsányt Vágó István korábbi tévés műsorvezető konferálta fel, de jelen volt Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikus és Debreczeni József közíró is, aki tavaly még az MDF jelöltje volt.

Saját felelősség

Gyurcsány beszélt arról is, hogy ő maga és az MSZP is felelős azért, hogy Orbán Viktor kétharmados többséget szerezhetett. Szerinte 2002 és 2006 közt erénynek hitték az osztogatás, majd erénynek próbálták beállítani a megszorítást is. Személy szerint neki 2004 után nem volt sem ereje, sem bátorsága változtatni, csak győzni akart, így nem készült fel a 2006-os fordulatra sem. Aztán 2006-ban "egy árulás következtében" nyilvánosságra került az őszödi beszéd, ami fegyverré vált a szocialistákkal szemben.

Az MSZP körül kirobban korrupciós botrányokkal kapcsolatban a korábbi miniszterelnök azt mondta: nem vették észre időben, hogy a párt vezetői egy részének "morális és emberi romlását". Gyurcsány szerint ő tisztába akarta tenni a pártfinanszírozás rendszerét, küzdött a pártpénztárnokok világa ellen, de nem volt elég eltökélt. A jövőről azt mondta: a megújult MSZP-ben nem lesz többé kompromisszum.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Gyurcsány középen, balra Molnár Csaba korábbi miniszter, jobbra Vágó István
(további fotókért kattintson a képre)

A köztársaság vége

Gyurcsány beszédében hosszan bírálta a jelenlegi kormányt és személyesen Orbánt is, aki szerinte megértette, hogy az emberek többsége nem tartja sokra a szabadságot, inkább jólétet szeretne. Gyurcsány úgy fogalmazott: Orbán liberálisból az önkény miniszterelnöke lett, akinek programja az, hogy a szabadságért cserébe jólétet ad. Ez azonban Gyurcsány szerint nem igaz: "se kenyér nem lesz, se szabadság, ez lesz az orbánizmus vége" - mondta.

"Vége a harmadik magyar köztársaságnak. Orbán lerombolta és most valami mást épít" - mondta Gyurcsány, aki szerint a miniszterelnök nem versenyt, hanem totális politikai háborút akar, ellenfeleinek megsemmisítésére tör. A volt kormányfő önmagát és a vele egyetértőket "Orbán Viktor önkényre épülő rendszerének ellenzékeként" határozta meg, és azt mondta: céljuk, hogy az Orbán utáni időkben 1989-es alapon újjáépítsék a köztársaságot.

 

 

A volt kormányfő az általánosságokon túl részletekbe menve, konkrét ügyekben is bírálta a kormány, például azért, amiért egy évtizeddel elhalasztaná az euró bevezetését. Gyurcsány szerint ez hiba, és ígéretet tett arra, hogy ő és pártja nem fog "szociális elégedetlenséget szítani" csak azért, mert a kormány fegyelmezetten kíván gazdálkodni (az euró bevezetésének feltétele a tartósan alacsony költségvetési hiány).

Gyurcsány azt követelte a kormányfőtől, hogy tegye világossá középtávú gazdasági programját, és vonja vissza a szerinte igazságtalan egykulcsos adórendszert. Orbán szerinte úgy tesz, mint aki most veszi észre, hogy sokan rosszul jártak, és fenyegetésekkel próbálja fizetésemelésre kényszeríteni a magáncégeket. Ez Gyurcsány szerint nem más, mint egy újabb, jogon kívüli eszközökkel kikényszerített extraadó, ami 450 milliárd forint venne cégek zsebéből.

"Nincs receptem a csodára" - mondta Gyurcsány, aki három dologra költene több pénzt: közfoglalkoztatásra (szerinte 200-300 ezer embernek is lehetne állami munkát adni), oktatásra, illetve a kultúra és tudomány területére. Ennek forrását abban jelölte meg, hogy fokozatosan ismét magasabb kulccsal adóztatná a havi 400-500 ezer forintnál többet keresőket, illetve vagyonadót és örökösödéi adót vetne ki a 100 millió forintnál nagyobb vagyonokra.