Egy NFÜ-s vezető egykori üzlettársa is nyertese a kétmilliárdos megbízásnak

2011.02.21. 7:01

Korábban főként kisvárosi önkormányzatok közbeszerzéseinél tűnt fel az az ügyvéd, akinek irodája konzorciumvezetőként elnyerte az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos tanácsadói megbízását. Az ügyvédnek néhány évvel ezelőtt üzlettársa volt az ügynökség egyik jelenlegi elnökhelyettese, de mindketten azt mondják, hogy ez nem befolyásolta a pályázatot, és nem is beszéltek róla egymással.

Egy hosszú távra szóló, rendkívül értékes tanácsadói szerződést írt alá az uniós források elosztásáért felelős állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetése február 11-én. A megállapodásban szereplő keretösszeg kétmilliárd forint, amelyet a következő négy évben költhet el az ügynökség azokra a "műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői" tanácsokra, amelyeket a szerződést megelőző közbeszerzési eljárás nyertesei nyújtanak számára. Az NFÜ-vel leszerződő tanácsadók így hosszú ideig rendelkezésre álló jövedelemforrásra tettek szert, a megbízásukat azonban egy szigorú feltételeket tartalmazó kiválasztási folyamat előzte meg.

A közbeszerzési eljárást megindító, tavaly december végén közzétett ajánlati felhívásban hosszan részletezték például azt, hogy a jelentkezőknek milyen különböző területekhez - a szennyvízkezeléstől a vasúton át a mélyépítésig - értő szakemberekkel kell rendelkezniük. A kiírásból egyértelmű volt az is, hogy nem kis cégek jelentkezését várják, miután a kikötések között szerepelt, hogy a pályázóknak legalább évi félmilliárd forintos bevételt kell felmutatniuk az elmúlt három év átlagában. A dokumentum tartalmazott azonban a szigorú követelmények mellett egy olyan kitételt is, hogy ha több tanácsadó egymással összefogva ad be közös ajánlatot, akkor nem külön-külön, hanem együttesen kell megfelelniük a feltételeknek.

Végül a pályázat nyertese is egy konzorcium lett, amely az eredményhirdetésről szóló dokumentum szerint a PD nevet viseli. A D betű a Dezső és Társa Ügyvédi Irodát takarja, amely az egyik leggyakrabban foglalkoztatott közbeszerzési jogi tanácsadó Magyarországon. Vezetője, Dezső Attila a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke, és gyakran nyilatkozik a sajtóban is a témáról. Az iroda háromnyelvű (magyar-angol-német) honlapja szerint 15 ügyvéd és 5 ügyvédjelölt dolgozik a Duna budai partjával párhuzamosan futó Fő utcában található székhelyen.

Kisvárosi megbízások

A közbeszerzés eredményét kihirdető dokumentum szerint azonban nem a Dezső és Társa volt a főszereplője a pályázatnak, a nyertes konzorcium vezetője ugyanis a Pacsika Ügyvédi Iroda. Róla már kevesebbet lehet tudni, honlapja ugyanis nincs, és egyszerű internetes keresésben is csak ritkán bukkan elő a neve. Míg például a Dezső és Társa számos nagy állami és önkormányzati projektben feltűnik a Közbeszerzési Értesítő archívumában, addig a Pacsika Ügyvédi Irodáról csak annyit találni, hogy eljárt két Budapesthez közeli kisváros, Pomáz és Veresegyháza közbeszerzési ügyeiben. Találkozni a nevével a főváros vonzáskörzetében lévő Maglód egyik 2008-as önkormányzati jegyzőkönyvében is, amelyben úgy utalnak rá, mint közreműködőként egy ajánlattételi felhívás elkészítésében.

Az iroda Pacsika István ügyvédé, aki pénteki megkeresésünkkor azt kérte, hogy küldjük el írásban a kérdéseinket. (Nemcsak a honlap hiánya utal az iroda kezdetleges informatikai felszereltségére, hanem az is, hogy egy gmailes postafiókot adott meg irodai címként.) Egyebek mellett azt kérdeztük tőle, hogy milyen nagyobb közbeszerzési projektekben vett részt korábban, és hogy mekkora csapattal dolgozik, de egyelőre nem érkezett válasz, bár az ügyvéd jelezte, nem biztos, hogy fog reagálni. A konzorciumi partner, Dezső Attila az [origo] kérdésére komoly tapasztalattal rendelkező, bár náluk kisebb irodaként jellemezte Pacsika irodáját. "Ismerjük a kollégákat a szakmában" - mondta Dezső, hozzátéve, hogy "szakmai okok miatt" állt össze a két iroda.

Egy üzleti kapcsolat

Pacsikának ugyanakkor nemcsak ügyvédként volt köze közbeszerzésekhez, a cégnyilvántartási adatokból ugyanis kiderül, hogy 2006 decembere és 2008 januárja között résztulajdonosa volt a közbeszerzési tanácsadással foglalkozó Euro-Procure Kft.-nek. Ennek a 2008-as és 2009-es mérlegadatok szerint évi mintegy 20 milliós forgalmú cégnek az egyik alapítója a szintén jogász Homolya Róbert volt, aki tavaly nyáron szállt ki a kft.-ből. Homolya akkor számolta fel érdekeltségét, amikor végrehajtási elnökhelyettesként tagja lett a kormányváltás után teljes személyzeti átalakításon átesett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Szeptemberben más fontos állami tisztséget is kapott, ő lett a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke.

Az [origo] kérdésére Pacsika István és Homolya Róbert is azt mondta, hogy a közös üzleti múltnak nem volt semmilyen szerepe a kétmilliárdos keretösszegű közbeszerzésben. Pacsika egy rövid telefonos beszélgetésben (ennek a lezárása volt az, hogy e-mailben kéri a kérdéseket, amelyekre aztán nem válaszolt) közölte, "ezt lehet feltételezni", de az igazság szerinte az, hogy ez egy nyílt és szabályszerű közbeszerzési eljárás volt. Kérdésünkre közölte, hogy nem tartotta a kapcsolatot Homolyával azóta, hogy kiszállt az Euro-Procure nevű cégből. Nemmel válaszolt arra a kérdésre is, hogy beszéltek-e Homolyával az NFÜ által kiírt közbeszerzési pályázatról.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"Ez olyan régen volt, hogy én már nem is emlékeztem rá, hogy volt ilyen kapcsolat" - mondta az [origo]-nak Homolya arra a felvetésre, hogy nem merült-e fel az összeférhetetlenség kérdése azzal, hogy a nyertes konzorciumnak tagja Pacsika István ügyvédi irodája, aki korábban tulajdonostársa volt az Euro-Procure Kft.-ben (a cégben több tulajdonos is megfordult az évek során, a cégnyilvántartás szerint 2006 vége és 2008 eleje között Homolya és Pacsika ketten birtokolták a vállalkozást). Az elnökhelyettes az irodájában zajló interjú során többször hangsúlyozta, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás zajlott, és kérdésünkre közölte, hogy semmilyen kapcsolat nincs közte és Pacsika között. Megjegyezte: "Nem tudom, mikor találkoztam a Pacsika úrral, amióta kivásároltam, és megszűnt közöttünk az üzleti kapcsolat." "Az üzleti szférából érkeztem, a tanácsadói szektorban több üzleti érdekeltségem is volt, amelyeket mind felszámoltam - beleértve az Euro-Procure-t is - kinevezésem előtt és után, összeférhetetlenségre okot adó körülmény a személyemmel kapcsolatban nem maradt, nincsen" - közölte Homolya.

Az elnökhelyettes azt is mondta, hogy a közbeszerzési eljárás szervezetileg nem hozzá tartozott, "abban egyáltalán nem vettem részt, a döntéseket nem én hozom". Homolya szerint az sem jelent kapcsolódási pontot, hogy tavaly novemberben őt nevezték ki az uniós Végrehajtás Operatív Programot felügyelő úgynevezett monitoringbizottság elnökévé. Ebből az operatív programból finanszírozzák a teljes pályáztatási rendszer működtetéséhez szükséges munkát, így a kétmilliárdos tanácsadói megbízásnak is ez a forrása. Homolya szerint a monitoringbizottság feladata "inkább általános kontroll", a Végrehajtás Operatív Program működéséért pedig egy olyan szervezeti egység (úgynevezett irányító hatóság) felel, amely nem hozzá, hanem egy másik elnökhelyetteshez tartozik.

Megváltozott a rendszer

Az NFÜ a tanácsadói megbízásról kiadott korábbi közleményében is hangsúlyozta, hogy "a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás nem indult". Az ügynökség az után adott ki egy hosszú magyarázatot, hogy szerdán az [origo] - majd ennek nyomán több más lap - beszámolt a szokatlanul nagy összegű, kétmilliárd forintos értékű tanácsadói megbízásról. A megbízás egyrészt azért keltett nagy feltűnést, mert a tavalyi választások után épp az új kormány részéről kritizálták keményen a korábbi ciklusokban kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Másrészt önmagában figyelemre méltónak tűnt a megállapodás az összeg miatt, a milliárdos nagyságrend ugyanis nemcsak az NFÜ-nél, hanem általában az állami intézményeknél is ritkaságnak számít tanácsadások esetében.

Homolya szerint azonban csak első ránézésre tűnhet soknak a négy évre szóló kétmilliárd, számításai szerint ugyanis nagyjából ekkora összeg ment el eddig is közbeszerzési tanácsadásra, csak akkor nem közvetlenül az NFÜ, hanem az uniós források elosztásában részt vevő úgynevezett közreműködő szervezetek költötték el ezt a pénzt. Most azért központilag szerződtek a tanácsadásra, mert átalakult a közbeszerzések ellenőrzése, és meg is nőtt az ezzel kapcsolatos feladatok száma. Homolya szerint azon változtattak, hogy míg eddig utólagos ellenőrzések voltak, addig most "folyamatba épített ellenőrzés" működik.

"Az utólagos ellenőrzés úgy nézett ki, valaki lefolytatta a közbeszerzést, a projekt elindult, bejöttek a számlák hozzánk, majd akkor derült ki, hogy probléma van vele. Ilyenkor leállítódik a kifizetés, és jönnek a vállalkozók, hogy miért nem fizetik ki őket" - magyarázta az elnökhelyettes, aki szerint ezekből a helyzetekből rengeteg probléma adódott, amit most az új rendszerrel sikerült megszüntetni. A folyamatos ellenőrzésekhez ugyanakkor szerinte "iszonyatos emberi és szakértői erőforrások szükségesek", és ezért írták ki a tanácsadói megbízásra szóló közbeszerzési eljárást.

Kényszerhelyzet karácsony előtt

Ebben az új rendszerben fognak tehát tanácsokat adni a PD Konzorcium néven befutó két ügyvédi iroda emberei. Az NFÜ pályázati felhívásában az szerepelt, hogy évente mintegy 1800-2300 közbeszerzési eljárással kapcsolatban várhatók feladatok, Dezső Attila ügyvéd szerint ugyanakkor nekik akkor kellene csak beavatkozni az eljárásokba, ha az ügynökség nem bírná a munkát, és kiadnák nekik. "Semmiféle garancia nincs rá, hogy az NFÜ bármit is meg fog rendelni" - mondta Dezső, és hozzátette, hogy az NFÜ által megszabott 16 ezer Ft/órás díj egyébként "fele az átlagos díjunknak".

Dezső és Pacsika irodáján kívül egyébként nem is volt más jelentkező a pályázatra, bár az NFÜ közleményéből és a Homolyával folytatott beszélgetésből is az derült ki, hogy volt még három másik érdeklődő: a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég, valamint két magyar vállalkozás, a tanácsadói piacon szintén ismert Procura Kft. és az Eurout Kft. Végül egyikük sem adott be ajánlatot, aminek okát nem tudni, a Deloitte és a Procura ugyanis nem akart nyilatkozni az ügyben, az Eurout illetékesét pedig pénteken nem tudtuk elérni.

A pályázati felhívásban megfogalmazott szigorú feltételek mellett az is oka lehet a jelentkezők elmaradásának, hogy december 23-án tették közzé a felhívást, amikor a legtöbb cégnél a közelgő ünnepek miatt már lelassul a munkatempó, a jelentkezési határidő pedig három héttel később, január 13-án volt. A felhívás időpontját sejti az ajánlatok hiánya mögött az [origo] által megkérdezett hivatalos közbeszerzési tanácsadó, Dessewffy Anna is, bár hozzátette, az sem biztos, hogy sok közbeszerzési tanácsadó cégnek van kapacitása erre a munkára. A nyertes konzorciumban részt vevő Dezső és Társa vezetője, Dezső Attila szerint az NFÜ által szabott "komoly szakmai követelmények" miatt fordulhatott elő, hogy nem volt más jelentkező.

Az ajánlatkérést Homolya szerint azért nem tudták korábban közzétenni, mert csak decemberben jelent meg az a jogszabály, amely egyáltalán lehetővé tette az eljárás megindítását. Arra a kérdésre pedig, hogy amikor látták, hogy csak egy pályázat érkezett be, miért nem próbáltak lépéseket tenni a versenyhelyzet megteremtése érdekében, az elnökhelyettes azt válaszolta: "Kényszerhelyzet volt, mert ezt a munkát csinálni kell."

KAPCSOLÓDÓ CIKK