Az állásteremtés köré építik csúszásban lévő terveiket Orbánék

2011.02.23. 13:40

Várhatóan hétfőn ismerik meg a kormánypárti képviselők azoknak a régóta várt reformterveknek a részleteit, amelyek nyilvánosságra hozatalát már többször elhalasztotta a kormány. Az [origo]-nak kormányzati források azt mondták, hogy a munkahelyteremtés köré fogják felfűzni a tervezett lépéseket, amelyek várhatóan jelentős megvonásokkal is járnak majd.

Hosszú várakozás után várhatóan a jövő hét elején részletek is kiderülnek a kormány által tervezett úgynevezett strukturális reformok részleteiről. Egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő szerint várhatóan kedden ismerteti a kormány a terveket, a Fidesz egyik parlamenti képviselője szerint pedig már a hétfői frakcióülésen is napirendre kerülhetnek a reformok. A képviselő szerint van olyan elképzelés is, hogy hétfőn két frakcióülést is tart a párt, az egyiken kifejezetten a strukturális reformokról lesz szó.

A kormány reformkoncepcióit nagy várakozás előzi meg, az [origo]-nak korábban több kormánypárti képviselő is azt mondta: arra számítottak, hogy a csomagról részletek fognak kiderülni Orbán Viktor kormányfő február 7-i országértékelő, illetve február 14-i parlamenti évadnyitó beszédéből. A kormányfő azonban a várakozásokkal szemben nem árult el részleteket. Ráadásul a kormány az önmaga által kitűzött határidőhöz képest is késik.

Csúszásban a kormány

Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalja második olvasatban a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott terveket, és valószínűleg a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón ismertetik őket. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kedden azonban már azt mondta, hogy a kormány a szombati ülésén foglalkozik a reformtervekkel, így csak a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra őket.

A csúszásról az [origo]-nak egy kormányzati tisztviselő azt mondta: mivel nagy horderejű bejelentésekről van szó, belefér, hogy az egyeztetések miatt néhány napot késsen a kormány az eredeti tervekhez képest. A tisztviselő arra a kérdésünkre, hogy a kormányzaton belüli konfliktus miatt késnek-e a tervek, azt felelte: nem viták, hanem egyeztetések folynak, amelyek természetesek, mivel rendszerszintű átalakításokról van szó.

Orbán január közepén a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap és a Dow Jones üzleti hírügynökség által közösen készített interjúban beszélt arról, hogy kiadáscsökkentő strukturális reformokra készül a kormány. Orbán az interjúban azt mondta: a kormány február 15-ig vitatja meg azt az intézkedéssorozatot, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását, a gyógyszerek állami támogatását, illetve érinti a tömegközlekedést.

A reformokról sok részlet eddig nem derült ki. Az [origo]-nak egy névtelenséget kérő fideszes képviselő azt mondta, hogy a reformok központi eleme a munkahelyteremtés lesz. A politikus szerint erre fognak koncentrálni azok a területek, amelyeket Orbán jelölt meg a WSJ-nek adott interjúban. A politikus ehhez annyit tett hozzá, hogy Orbán a nyugdíjkiadások lefaragásán nem az öregségi nyugdíjat, hanem a rokkantnyugdíjat értette, mivel ez függ össze a munkahelyteremtéssel. A képviselő szerint a gyógyszerkasszán kívül más egészségügyi intézkedések, illetve oktatási reformok nem lesznek a csomagban. Ezt azzal indokolta, hogy még kétharmados támogatottság ellenére sem képes a kormány egyszerre minden kényes terület átalakításába belefogni. 

Százmilliárdos elvonások

Szijjártó még januárban azt mondta: a strukturális átalakítások 500 milliárd forintos megtakarítást jelenthetnek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször nyilatkozott konkrétumok nélkül arról, mely területeket érinthetnek a reformok. Egy decemberi interjúban azt mondta, a 360 milliárdos munkaerő-piaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során, és a közösségi közlekedés átalakításával is meg lehetne spórolni 50 milliárd forintot.

Sajtóinformációk szerint a kiadások csökkentésén túl néhány bevételnövelő intézkedés is szerepel a csomagban, ilyen a zöldadók - például az elektronikus útdíj -, illetve a hamburgeradónak nevezett díj, amely a káros élelmiszerekre vetne ki termékdíjat.

A reformokra várnak a Magyarország adósságát finanszírozó piaci szereplők, külföldi hitelezők is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) - amellyel végül a kormány nem újította meg korábbi hitelmegállapodását - Magyarországra érkező delegációja már tavaly júliusban is a költségvetési kiadások csökkentését javasolta a kormánynak. A kormány azonban eddig kizárólag olyan bevételnövelő intézkedéseket fogadott el, mint az egyes szektorokra kivetett válságadók, illetve a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvonása. Ezekkel az idei évre sikerült biztosítani a költségvetési egyensúlyt, elemzők szerint azonban ennek hosszú távú megteremtése érdekében kiadáscsökkentő reformokra is nagy szükség van.

KAPCSOLÓDÓ CIKK